Mi lesz a portugál fociválogatottal, ha Cristiano Ronaldo egyszer visszamondja a válogatottságot? Talán olyan lesz, mint amikor 23 év után véget ért a Barátok közt: kínzó ürességet okoz majd (még azokban is, aki sose nézték a sorozatot, de azért véletlenül mindig tudták, hogy éppen mi történik). Esetleg olyan lesz, mint a Dallas, amikor Bobby Ewing meghalt. A sorozat elveszítette a báját, a főszereplőt játszó Patrick Duffy karrierje pedig lejtmenetbe került, így inkább visszatért a halálból. Ronaldo feltámadása az lehetne, ha kineveznék edzőnek a nemzeti csapat élére. Persze az is elképzelhető, hogy vezéregyénisége nélkül is boldogulni tud majd Portugália, mint a Trónok harca Ned Stark nélkül.

Minden tekintet Cristiano Ronaldóra szegeződik

Akárhogy is legyen, ettől még nagyon messze vagyunk, a portugálok ugyanis egyelőre nem tudnak leszokni a Cristiano Ronaldo nevű drogról. Ugyan nem Donald Trump-i értelemben, de kicsit már megsárgult, megsavanyodott, mégis a portugáloké. Ronaldo a dánok elleni Nemzetek Ligája-párharc mindkét meccsén kezdett ugyan (az elsőt végigjátszotta, a másodikon a hosszabbítás előtt cserélték le), de egyik találkozón sem villogott. Mégis, a reflektorfény végig rá irányult. Ha lemaradt volna róla, felidézzük a válogatott szünet néhány napját a portugál támadó szemszögéből.

Március 20., csütörtök: Portugália 1–0-ra kikapott a koppenhágai odavágón, a portugál sajtó Roberto Martínez szövetségi kapitány mellett Cristiano Ronaldo nyakába varrja a vereséget a veterán támadó „szánalmas” teljesítménye miatt, mindössze két kapura lövése volt.

Március 21, péntek: A mérkőzés másnapján a nemzetközi sajtó azzal van elfoglalva, hogy a győztes találatot szerző Rasmus Höjlund Ronaldo ikonikussá vált gólörömével ünnepelt. Ronaldo egy sajtótájékoztatón elmondta, számára megtiszteltetés, ha bárki ezt a gólörömöt használja, de reméli, hogy vasárnap már tőle láthatják a szurkolók. Mondott viszont mást is.

📸 Cristiano Ronaldo watching Rasmus Hojlund doing his ‘SIIU’ celebration. pic.twitter.com/cDPs1LnW6G

— The Touchline | Football Coverage (@TouchlineX) March 20, 2025

Március 22., szombat: Ronaldo ugyanis betámadta a portugál sajtót, különösen egy újságírónak címezve észrevételeit.

„Megnéztem néhány sajtótájékoztatót az elmúlt napokban, és nem tetszett, amit láttam” – mondta Ronaldo, aki láthatóan túl sok időt töltött a hotelszobájában, majd így folytatta: „Amikor valaki feltesz egy kérdést, azt akarom, hogy a szemembe nézzen, ne pedig lefelé, a laptopjára. A kérdés feltevése után is van ideje a laptopjára nézni. Nézzetek rám, amikor beszéltek, és mondjátok az igazat. Ha tízszer kell elmondanom, akkor tízszer fogom elmondani. Felkészültünk a visszavágóra, és nem arra, hogy úgy játsszunk, mint Dániában”.

Március 23., vasárnap: Ronaldo már az első percekben kiharcolt egy büntetőt, amit természetesen ő végzett el, de pályafutása egyik legrosszabb tizenegyese volt ez. A tőle megszokott magabiztosságnak nyoma sem volt, nekifutás közben megtorpant, majd egy alacsony és gyenge lövéssel a bal alsó sarkot vette célba, de Kasper Schmeichel könnyedén védett. A mérkőzés meghatározó párharca volt a két veterán játékos különmeccse. A dán kapus háromszor is védte a portugál támadó lövését, majd Joachim Andersen öngólja után úgy összevesztek a labdán, mint két kisgyerek a játszótéren.

Cristiano Ronaldo és Kasper Schmeichel veszekszik a labdán a Portugália–Dánia Nemzetek Ligája-mérkőzésen 2024. március 23-án

Ulrik Pedersen / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A 72. percben viszont már Schmeichel is tehetetlen volt. Bruno Fernandes lövése ugyan még kijött a kapufáról, de Ronaldo lecsapott a labdára és közvetlen közelről, éles szögből a kapuba rúgta. A 92. percben aztán nagy grimaszok közepette, kissé sértődötten hagyta el a pályát, de a hosszabbításra ennek már semmi nyoma nem volt. Gyakorlatilag átvette Martínez helyét a szövetségi kapitányi poszton, biztatta a csapattársait és buzdította a közönséget, hogy minden erejüket beleadva győzelemhez segítsék Portugáliát. A Ronaldót váltó Gonçalo Ramos gólt lőtt és gólpasszt adott, Portugália 5–2-re győzött és továbbjutott a Nemzetek Ligájában.

Ronaldo dánok elleni performansza rávilágított, talán érdemes lenne néha-néha lehetőséget adni a fiataloknak is, és nem minden meccsen a pályán tartani, mert a játéka sokszor inkább elvesz, mintsem hozzáad portugálok teljesítményéhez. Az persze teljesen egyértelmű, hogy Roberto Martínez nem így gondolja. Talán a kedves olvasók is emlékeznek rá, a tavaly nyári Európa-bajnokságon mindössze egy mérkőzésen, a grúzok ellen cserélte le Ronaldót a portugál szövetségi kapitány, a többi meccset végigjátszotta a csatár. Annak ellenére is, hogy az aranylabdás klasszis nem szerzett gólt, és pontosan úgy játszott, ahogyan az ő korában szoktak más futballisták. Lassú volt és nem tudott felugrani a labdákért, a tőle megszokott magas színvonalú játéknak pedig nyoma sem volt. Aztán az őszi Nemzetek Ligája-csoportmeccseken egy másik arcát láttuk, öt meccsen öt gólt szerzett.

Cristiano Ronaldo tartogatja a labdát a dánok elleni Nemzetek Ligája-meccsen

Ulrik Pedersen / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A probléma nem az, hogy Ronaldo játszik, hanem inkább az, hogy mennyit, illetve hogy Martínez fél vagy képtelen őt lehozni a pályáról, még akkor is, ha nincs jó napja. Pedig ott sorakoznak mögötte a klasszis támadók. Mi lesz a 2026-os vb-n? Portugália ott lesz? Vélhetően igen, bár ehhez a magyar válogatottnak is lesz egy-két szava. Ronaldo játszani fog? Jelen állás szerint ez nem is kérdés. Ami viszont igen, hogy mi lesz a portugál válogatottal, ha Ronaldo visszavonul. Ez legalább annyira ködös, mint a magyar válogatott jövője.

Van élet Lionel Messi után, sőt

Képzeletbeli kirándulásunk következő állomása Argentína. A világbajnoki címvédő szintén fontos mérkőzésen van túl, a legnagyobb rivális Brazília ellen lépett pályára néhány napja. Mit lépett, lemosta onnan ellenfelét! Nem túlzás azt állítani, hogy évek óta a legjobb teljesítményt kedden, a 4–1-es győzelemmel záruló mérkőzésen láttuk az argentinoktól. A világklasszis támadósorral felálló braziloknak gyakorlatilag egy másodpercig sem volt esélyük.

Julian Álvarez faképnél hagyja a brazil védőket

Matías Baglietto / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Az összecsapást Argentína kezdte a Buenos Aires-i Estadio Monumental Stadionban, és kettő percnek kellett eltelnie, mire a brazilok is a labdába tudtak rúgni. 42 passz egymás után, ami társhoz ment. Összehasonlításképp megjegyeznénk, 289 Premier League-mérkőzést rendeztek eddig ebben a szezonban, és egyetlen csapat sem volt képes 11-nél több passzra anélkül, hogy az ellenfél ne ért volna labdához.

Az argentinok futballgálát rendeztek a főszereplő, Lionel Messi hiányában.

A csapatkapitány sérülés miatt nem lépett pályára, így Lionel Scaloni új taktikával igyekezett meglepni ellenfelét. A televíziós grafikákon 4–1–4–1-es felállásként vázolt formáció védekezésben inkább hasonlított 4–3–2–1-re, ahol Enzo Fernández és Alexis Mac Allister húzódott hátrébb. Valójában az Argentína által játszott rendszer gyakran szembement a hagyományos szereposztással, sokkal rugalmasabb volt a játékosok pozíciója, mint amit a klubcsapataikban megszokhattak. A szélső középpályások, Rodrigo De Paul és Thiago Almada sokkal inkább a pálya közepén foglalták el a pozíciójukat, majd támadásban a pálya széle felé vették az irányt.

Az argentinok kis háromszögezésekkel és az üresbe bemozgó társak megjátszásával próbálták meg szétzilálni a brazilok védekezését. Ennek az egyik kulcsa az volt, hogy túltöltötték fehér-kék mezes játékosokkal azt az oldalt, ahol éppen támadást vezettek. Az ilyen helyzetekben a brazil védők túlságosan is eltolódtak a támadás oldalára, ezzel viszont hatalmas üres területek nyíltak a pálya másik szélén, amit az argentinok remekül használtak ki, mutatnánk is erre egy kitűnő példát:

Az argentinok taktikája egyfajta elutasítása a labdarúgásban a közelmúltban kialakult konszenzusnak, miszerint a játék legfontosabb része a szervezettség. Nem Argentína az egyetlen csapat, amely igyekszik elrugaszkodni ettől a megközelítéstől, de a FIFA-ranglistán is első helyen álló világbajnok részéről ez mégis másképp hat.

A nagy kérdés az, a jövő nyári világbajnokságra hogyan illeszthető bele Lionel Messi ebbe a taktikába. Az előző világbajnokságon mutatott minden zsenialitása ellenére tagadhatatlan, hogy Katarban abszurd módon rá épült az argentinok játéka. A győztes taktikán persze nincs mit magyarázni, Argentína világbajnok lett, de 2026-ban, amikor Messi már 39 éves lesz, és évek óta nem az európai klubfutball legjobbjai ellen játszik hétről hétre, elképzelhető, hogy kevés lesz, ha egyetlen ember zsenialitására akar csapatot építeni Scaloni. Úgy meg pláne, hogy Messi nélkül is olyan formát mutat az argentin válogatott, amellyel joggal reménykedhet a címvédésben.

Nyitókép: AFP