Zsebmetszés
Évente átlagosan több tízezer forintot húz ki minden fogyasztó zsebéből az Orbán-kormány azzal, hogy a jelenlegi formájában akarja megvédeni a rezsicsökkentést. A korábbi tapasztalatok alapján a szolgáltatók a lehető legnagyobb mértékben hárítják át a fogyasztókra a különadók terheit. A tranzakciós illetéknél például a pénzügyi felügyelet annak idején nyilvánosságra hozta, hogy 2013-ban a 164 pénzügyi szervezet közül 154, tehát a 93 százalékuk gyakorlatilag azonnal megemelte a díjait, hogy fedezze az új költséget. Bár a tranzakciós illetéket és a banki díjakat nemcsak a lakosság, hanem a vállalatok is fizetik, mindez újabb százmilliárdokat von el a gazdaságból. Ha az illetékfizetés növekménye valóban csak az értékpapírokra vonatkozik, akkor annyi legalább elmondható, hogy ez nem a legszegényebbeket fogja sújtani – lévén, hogy nincs pénzük, amit befektetnének. Viszont azt az 500 milliárd forintot sem a legszegényebbek kapják, amit most a kormány be akar söpörni a lakossági rezsicsökkentés ellentételezésére. Annak ugyanis a felét, mintegy 250 milliárdot a legnagyobb fogyasztók energiaszámlájára költi az állam: ők a rezsicsökkentésből részesülők 20 százalékát teszik ki. A kedvezményezettek 40 százalékát jelentő legalacsonyabb energiafogyasztók az 500 milliárdnak csak az egytizedéhez jutnak hozzá: ők jellemzően a legszegényebbek, és együttesen mintegy 50 milliárd forint szolgálhatja az ő támogatásukat az új rezsialapból.
