Antal Attila: A kormányváltás nem elég
Erős társadalmi mozgalom nélkül a rendszer kormányváltással együtt is velünk marad, kormányváltás nélkül pedig stabil fél-diktatúrává válik. Vélemény.
Antal Attila
25 éves az Európai Unió: gazdasági integráció politikai identitás nélkül?
Tegnap volt kereken huszonöt éve annak, hogy aláírták a maastrichti szerződést. Érdemes előítéletek nélkül végignézni, hogy hova jutott ez a közösség.
A baloldali tömegkultúra patthelyzete
A baloldali tömegkultúra kialakításának legnagyobb akadálya éppen abban a patthelyzetben keresendő, hogy az MSZP már nem elég erős (talán soha nem is volt) az irányított modellhez, a 4K! és a hozzá hasonló ifjúbaloldali alakulatok pedig még nem elég erősek a deliberatív megoldáshoz.
Antal Attila: Orbán tusnádi diagnózisa és helytelen következtetései
A miniszterelnök tusnádfürdői diagnózisa helytálló, de javaslatai, jóslatai meglehetősen kétségesek, konkrét megoldási javaslatokat pedig nem nagyon vázol. Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjének írása.
A parttalan fideszes jogalkotás veszélyei
Csak remélhetjük, hogy immáron a Fidesz-KDNP is rájött arra, hogy sem a jogalkotásban diktált tempó, sem az egyes jogszabályok megalkotásának módja, sem pedig az egyes törvények iránya a továbbiakban nem tartható. E belátást talán az is segítheti, hogy ha tovább folytatják a „fékevesztett” jogalkotást, akkor könnyen lehet, hogy nem egy vizionált ellenzéki összefogás, hanem az összetákolt jogrendszer fog rájuk omlani. Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjének írása.
„Kádár-huszárok” voltak-e a rendvédelmi dolgozók?
Ezúttal nem azt a vitát szeretném kinyitni, hogy jogállam-e az az állam, amelyet Répássy Róbert képviselni vél, hanem amellett érvelnék, hogy a „Kádár-huszározás” nem csupán a közbeszédet, a közmorált rombolja, nem csupán a társadalmi csoportokat, a családokat játssza ki egymás ellen, hanem az alkotmányos rendszerváltás totális semmibevételén is alapul és olyan érveket használ, amitől süt róla a homo kádárikusz eszméje.
Antal Attila: Meddig lehet az országnak két alkotmánya?
Az új Alaptörvényt a Fidesz-KDNP a nemzeti egymásra találás dokumentumának szánta, ez azonban félresiklott, többek között azon, hogy az alkotmányozást egyfajta „kormányzási rutintevékenységként” fogta fel. Az új alkotmánnyal szembeni éles hangok és tüntetések sorozata pedig minden eddiginél jobban rávilágít arra a húsbavágó problémára, hogy nem lehet egy országnak két alkotmánya.
Antal Attila: A Nemzeti hitvallás ellentmondásai
Az új alkotmány preambuluma, a Nemzeti hitvallás patetikus, már-már imádságos hangulatban szól a magyar nemzet tagjait összekötő értékekről. A szövegezők minden bizonnyal elhatározták, hogy – merítve az európai preambulumok széles eszköztárából – összefoglalják mindazt, hogy mit jelent és mitől jó magyarnak lenni, mire lehetünk büszkék történelmünkből. Ugyanakkor a preambulum kinyilvánítja az 1989-es alkotmány érvénytelenségét, ami felettébb furcsa, hiszen éppen ennek alapján folyik maga az alkotmányozás – állapítja meg a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Irigyeljék zöld alkotmányunkat!
Azonnali látványos eredményeket hiába várunk, nem fog mindjárt javulni a hazai levegő minősége, ha új alkotmányunk paragrafusait átitatja majd a környezet megóvásának szándéka. Ám hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy egészségesebb környezetben éljünk. Sőt, iránymutató lehet más országok alkotmányai számára is – szögezi le Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Öngondoskodás? Mi van?
A kormány nyugdíjintézkedéseit figyelve felmerülhet az emberben, hogy miért nem lepték el az utcákat a magánpénztári tagok százezrei. Elintézhetnénk azzal, hogy nem ilyen a magyar polgár, ennek nincs kultúrája itthon. Lehet, hogy nem tudjuk, mi is az az öngondoskodás?
Fidesz: internet igen, népszavazás nem?
A Fidesz internetes közösségi hálózatépítése alapvetően szemben áll azzal, hogy a kormányrúd átvételével – mintegy varázsütésre – népszavazás-ellenes irányt vett a párt kommunikációja. Az internet tipikusan olyan háló, ami „az állandó népszavazás” elvére épül, s ezt nem lehet politikai korlátok közé szorítani.
Gyurcsány platformja fogja csóválni az MSZP-t?
Az MSZP valójában egymással versengő érdekcsoportok, platformok szövetsége. A Gyurcsány-féle platformalapítás éppen ezt a „kicentizett” kényszeregyensúlyt törheti fel, s a maga brutális valóságában világíthat rá a pártot feszítő ellentétekre. A kezdeményes ugyanakkor nem számol azzal, hogy kizárólag 89-es illúziókra és Fidesz-ellenes retorikára nem lehet egy párt megújítását alapozni.
A Fidesz centrális erőterében: vonzások és taszítások
Kötcse – ahogyan egyébként Őszöd is – lassan olyan mitikus hely lesz a magyar (köz)életben, mint egykor Delphoi volt a görögöknél: az itt elrebegett és minimum többértelmű politikai jóslatok hosszú időre muníciót adnak számunkra. Az eddigi polgári ötletelések alkalmával megfogalmazott üzenetek többé-kevésbé beváltak, vagy legalábbis jó úton haladnak efelé. Ezúttal maga Orbán Viktor világított rá a centrális erőtér előtt álló kihívásokra.
Kétségbeejtő helyzetben az ellenzék – új politikai erő kell?
A jelenlegi ellenzéki pártok beálltak egy kényszeredett egyensúlyi állapotba, amelyben lehetetlen közöttük bármilyen együttműködés, akár országos, akár helyi szinten. Ezt a patthelyzetet alighanem egy új politikai erő felbukkanása lesz csak képes feloldani – véli Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A jövő intelligens ellenzéke
A kormányalakítás időszakát általában a testület közjogi „lelkeként” funkcionáló leendő kormányfő, a kijelölt miniszterek és a kormánytöbbséget adó párt(ok) szemszögéből szoktuk figyelemmel kísérni. Vajmi kevés szó esik az ellenzékről. Ez az állítás különösen igaz a mostani kormányalakításra: a "Nemzeti Együttműködés Rendszere" és Programja állt a viták középpontjában, az ellenzéki pártok is inkább a kormányprogram szakpolitikai irányához, hiányosságaihoz igyekeztek hozzászólni.