Antal Attila
Antal Attila

A kormányalakítás időszakát általában a testület közjogi „lelkeként” funkcionáló leendő kormányfő, a kijelölt miniszterek és a kormánytöbbséget adó párt(ok) szemszögéből szoktuk figyelemmel kísérni. Vajmi kevés szó esik az ellenzékről. Ez az állítás különösen igaz a mostani kormányalakításra: a "Nemzeti Együttműködés Rendszere" és Programja állt a viták középpontjában, az ellenzéki pártok is inkább a kormányprogram szakpolitikai irányához, hiányosságaihoz igyekeztek hozzászólni.

Az ellenzéki erők (itt most elsősorban a parlamenti ellenzékre gondolhatunk) alapvetően háromféle magatartást tanúsíthatnak a "Nemzeti Együttműködés Rendszerével" (ha tetszik, az új társadalmi szerződéssel) szemben: nem vesznek róla tudomást (ami igen nehéz lesz, hiszen valamilyen viszonyulást mindenképp ki kell dolgozniuk); nem fogadják el és saját alternatívát állítanak; végül pedig el is fogadhatják azt, megtalálva benne a helyüket. Egy biztos, az ellenzéknek nap mint nap meg kell majd küzdenie azért, hogy a Nemzeti Együttműködésben (akár opponensként, akár alternatív rendszer kidolgozójaként) partner lehessen.

A kormányalakítást megelőzően a Fidesz-KDNP által beterjesztett jogszabályok (főként a kisebb parlamentről szóló alkotmánymódosítás, a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat) még nem adtak alkalmat arra, hogy az ellenzék „kimutassa a foga fehérjét”, azonban a kormány programját (benne a Nemzeti Együttműködésről szóló nyilatkozatot) és a kormányfő személyét az ellenzék egységesen utasította vissza. Utóbbit tehát úgy is értelmezhetjük, mint az első „nemet” a Nemzeti Együttműködésre.

Az elkövetkező időszakban azonban sokkal keményebb kihívások érik majd az ellenzéket, amiket egyrészt korántsem lehet majd elintézni a „nem” gombbal, másrészt pedig a kihívásra adott válaszokkal „el kell számolniuk” a parlamenten kívül is. A most beinduló ciklusban az ellenzék számára az egyik központi kérdés az lesz, hogy a parlamenti frakcióra (mint a pártnak a közönség számára „legjobban látható” elemére) támaszkodva politizáljon, vagy pedig alkalmazza a párt parlamenten kívüli erejét is. A kérdés a kormánypártok szemszögéből úgy is feltehető, hogy a parlamenten belüli vagy kívüli ellenzékkel kell számolniuk. (A parlamenti vagy parlamenten kívüli ellenzék, ellenzékiség kategóriái ahhoz kapcsolódnak, hogy az ellenzéki párt a parlamentet tekinti-e a kormánnyal megívandó csaták fő színtereként, vagy pedig eszköztárában elsősorban a parlamenten kívüli eszközökre – gondolhatunk pl. az utcai politizálásra, alternatív nyilvánosság kiépítésére – koncentrál. A két ellenzéki pozíció tehát hangsúly kérdése, előfordulhat olyan szituáció, hogy az ellenzéki párt kiegyensúlyozottan használja a két formán belül adódó lehetőségeket. A parlamenten kívüli ellenzék kategóriája tehát nem pejoratív értelemben használatos, sokkal inkább egy politikai stratégiát leíró kifejezés.)

A Nemzeti Együttműködés Rendszerére adott ellenzéki reakció (amely valószínűleg inkább döntések sorozata lesz, semmint egyetlen aktus) már magában foglalhatja azt, hogy az adott párt elsősorban parlamenti vagy azon kívüli ellenzék kíván lenni, hiszen eltérő eszközrendszer kiépítését igényli a két lehetőség. A parlamenti ellenzékiség valószínű, hogy elfogadja bizonyos szintig a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, ugyanakkor ez nem zárja ki az éles kritikák lehetőségét. A parlamenten kívüli ellenzékiség (utcai politizálás, a közvetlen demokrácia eszközeinek alkalmazása, szövetség a civil szférával) már több lehetőséget kínál a kritikára és a támadásra: ha egy ellenzéki párt alternatív együttműködési formákat kíván kiépíteni, vagyis kihívás elé akarja állítani a Nemzeti Együttműködést, akkor mindenképp alkalmaznia kell ezeket az eszközöket is.

A fenti kérdésekre adandó válaszok egyik ellenzéki párt esetében sem könnyűek. Ugyanakkor a Jobbik és az MSZP esetében elemi erővel törnek elő, hiszen mind a két párt a létéért küzd, méghozzá a Fidesszel szemben. A Jobbik politikai tőkéjének (mindennapi biztonság, nemzeti összetartozás, a történelmi tragédiákhoz való viszony) elszipkázása már jóval a kormányalakítás előtt megkezdődött, ez később csak fokozódni fog. Az MSZP-t a Fidesz-KDNP már régóta nem tekinti tárgyalópartnernek, s ha a kormánypártok számítása realizálódik, akkor az elszámoltatással, valamint az átadás-átvétel során előkerülő „csontvázakkal” véglegesen padlóra küldhetik a korábbi váltópártot.

A Jobbik és az MSZP számára tehát korántsem mindegy, hogy elfogadják-e a Nemzeti Együttműködés rendszerét, parlamenti vagy azon kívüli eszközökkel reagálnak rá. E két párt esetében erős parlamenti ellenzékiség mellett még erősebb parlamenten kívüli ellenzéki szerep lenne logikus, amelynek keretében valódi alternatívát tudnak állítani a kormánypártok rendszerével szemben. A feladatuk hasonló, mint 2002 és 2008 között a Fideszé volt: a kormánypártokkal nem (csak) kormánypártokként, hanem azokat „egyszerű” pártokként felfogva felvenni a versenyt. Vagyis a Jobbiknak és az MSZP-nek nemcsak kormányzásalternatívát, hanem „rendszeralternatívát” is kell kínálnia. Ebben állt a Fidesz politikai evolúciója, ezt kell lemásolnia és meghaladnia az ellenzéknek. A harmadik parlamenti ellenzéki erő, az LMP számára nem ilyen kiélezett a helyzet: a pártnak talán célszerűbb parlamenti ellenzékként megerősödnie, s csak másodlagos eszközként használnia a parlamenten kívüli forrásokat.

Akármilyen utat választanak is az említetett ellenzéki pártok, a jövő intelligens ellenzéke valószínűleg mind parlamenten belüli, mind azon kívüli ellenzék is lesz egyben – persze megfelelő helyen és időben. Az elkövetkezendő négy év tehát egyfajta stratégiai verseny is lesz az ellenzék politikai evolúciója és a kormánypártok szelekciós tevékenysége között.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Antal Attila Vélemény

Rosszkedvű demokráciánk

Az elmúlt nyolc év kapcsán felmerülhet az a kérdés, hogy önmagában a kormányzati teljesítmény hiánya vagy patologikus volta veszélyeztetheti-e a demokráciát? Valószínű nem (legalábbis önmagában), de rosszkedvűvé mindenképp teheti.

Fürjes Judit Vélemény

Karácsony Gergely: bennünket az emberek egyelőre inkább szeretnek, mint becsülnek

Az LMP támogatja a kettős állampolgárságot, a Trianonról szóló június 4-i vitanapot, amelyet a Jobbik javasolt, de nem ért egyet a Fidesz Nemzeti Együttműködésről címmel előterjesztett nyilatkozatával. Nyílttá tenné a kampányfinanszírozást, igazságosabbá a választási rendszert. Minderről Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban.

Papp László Tamás Vélemény

Orbán és a szlovák rulett

Hiába kért haladékot a Híd, a parlament nagy többséggel elfogadta a kettős állampolgársági törvényt. Idevéve a június 4-ét emléknappá nyilvánítani akaró Trianon-törvényt is, leszögezhető: az épp alakuló Fidesz-kormány a magyarságpolitikát – a szomszédságpolitika rovására – abszolút prioritásnak tekinti, félresöpörve minden reálpolitikai aggályt, taktikai fenntartást. Még akkor is, ha az érintettek, a jogszabályok potenciális kedvezményezettjei részéről fogalmazódik meg.

Szentpéteri Nagy Richard Vélemény

Új kormány – megnehezített szerkezetben

A héten megalakuló kormány új szerkezetben kezdi meg tevékenységét. Ez a szerkezet nem teszi a korábbinál könnyebbé a kormányzati munkát, sőt, a struktúraátalakítás a hatékonyságot is veszélyeztetheti.

Antal Attila Vélemény

Antal Attila a kis pártokról

Újabban a választási-közéleti diskurzusban egy rendkívül negatív, a magyar demokrácia és parlamentarizmus szempontjából kontraproduktív irányzat nyert teret: nevezetesen annak hangoztatása, hogy a Jobbik előretörését azzal lehet megakadályozni, hogy ha nem „pazaroljuk” el szavazatunkat a kis pártokra. Nem árt, ha tisztában vagyunk az ilyenfajta kijelentések valódi tartalmával és cáfolhatóságával.

Vélemény

Rendszerváltás újratöltve

Miközben a parlamentben megindult a javaslatdömping, és a különböző súlyú és tartalmú törvényjavaslatok vitái már javában folynak, eközben a nagyközönség újabb és újabb fogalmakkal ismerkedhet meg. A szavazófülke-forradalom tematikája, az alkotmányozó nemzetgyűlés és a rendszeralapító parlament mellett a legnagyobb érdeklődést kétségtelenül a Nemzeti együttműködés rendszerének fogalomköre váltotta ki, mely jó ideig le fogja kötni a politikai kommentátorok és az elemzők figyelmét.

Halasi Endre Vélemény

Kopogtatócédulák mindhalálig

Minden jel szerint a Parlamentbe kerülő pártoknak eszük ágában sem lesz feladni a kopogtatócédulák jelenlegi rendszerét és váltani, például a kauciós megoldásra. Az ajánlószelvények nagy számban, kellő gyorsasággal történő begyűjtése a pártok országosan kiépített szervezeti rendszerére támaszkodik, ezt az „infrastruktúrát” pedig nem kívánják feleslegessé tenni - mutat rá Halasi Endre, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.

Vélemény

Lengyel László: Hová tűntek a Fidesz bölényei?

Kövért és társait Orbán tűrni kénytelen a Fidesz vezető testületeiben. Nem az alkotmány módosítása lesz igazi gondja, hanem hogy miként szabaduljon meg a régi, a köztársasági, még nem tekintélyelvű Fidesz árnyaitól. Átkozottul nehéz lesz Schmitt Pál parlamenti működéséről Áderrel szót váltani, a Fidesz-államtitkárok működéséről beszélgetni Kövérrel, Pokornival, Szájerrel és Kósával.

Az egyházi iskolák rangsorát a Deák Téri Evangélikus Gimnázium vezeti

Az egyházi iskolák rangsorát a Deák Téri Evangélikus Gimnázium vezeti

Orbán Viktor a Facebookon adta ki a feladatot

Orbán Viktor a Facebookon adta ki a feladatot

A budapestiek nem vegzálnák a hajléktalanokat

A budapestiek nem vegzálnák a hajléktalanokat

Karácsony: "Leckét adtunk demokráciából mindenkinek Magyarországon"

Karácsony: "Leckét adtunk demokráciából mindenkinek Magyarországon"

És Donald Trump tényleg betáncolt a Katona József Színházba

És Donald Trump tényleg betáncolt a Katona József Színházba

Rájöttek, hogyan vágja tönkre az embert a váltott műszakos munka

Rájöttek, hogyan vágja tönkre az embert a váltott műszakos munka