szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Folytatja a magyar kormány a fekete pontok gyűjtögetését az Európai Parlamentnél. Egy Ukrajnával foglalkozó állásfoglalásban több pontban is bírálja a kormányt az EP, miközben amellett is érvelnek a képviselők, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie katonai célpontokat támadni Oroszországban. A dokumentumot sem a Fidesz, sem a Tisza Párt képviselői nem szavazták meg.

Már az újonnan megalakult EP legelső, júliusi ülésén éles hangú nyilatkozatban kritizálta az Európai Parlament a magyar miniszterelnök úgynevezett „békemisszióját”, mondván: Orbán Viktor magánakciója

sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is.

Az EP csütörtökön nagy többséggel elfogadott új állásfoglalásában úgy véli, hogy Ukrajnának több lehetőséget és támogatást kell kapnia, hogy teljes mértékben megvédje magát. Ezenkívül több ponton szóba hozzák Magyarországot is:

  • Megemlítik, hogy a magyar kormány az ideiglenes védelemről szóló uniós irányelvet megsértő rendeletet adott ki, amelyben megszüntette a nyugat-ukrajnai menekültek államilag finanszírozott menedékhelyét, így sok nő és gyermek hajléktalan maradt, ezért sürgetik a kormányt, hogy vonják vissza ezt a rendeletet.
  • Sürgetik a tagállamokat, hogy aktívan gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra, hogy vessen véget az Ukrajnának szánt források blokkolásának.
  • Kitérnek arra is, hogy az EU mentességet adott a Barátság vezetéken keresztül Magyarországba, Szlovákiába és Csehországba importált orosz kőolaj számára, ugyanakkor Azerbajdzsán nagyobb mennyiségű kőolajat szállít uniós tagállamoknak – többek között Magyarországnak is –, ami feltehetően eredetileg orosz gáz, csak az azeriek átnevezték.

Egyebekben az EP-képviselők állásfoglalásukban azt kérik a tagállamoktól, tegyék lehetővé, hogy Ukrajna nyugati fegyverrendszereket használjon legitim katonai célpontok ellen Oroszországban. A Parlament hangsúlyozza, hogy az elégtelen lőszerszállítmányok és a lőszerek használatának korlátozása azzal a veszéllyel jár, hogy az eddigi erőfeszítések hatása semmivé válik. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós országok egyre kevesebb kétoldalú katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. A képviselők ismét felszólítják a tagállamokat, hogy teljesítsék 2023. márciusi kötelezettségvállalásukat, miszerint egymillió lőszert szállítanak Ukrajnának, és gyorsítsák fel a fegyverek, légvédelmi rendszerek és lőszerek, köztük a TAURUS-rakéták szállítását.

Az állásfoglalás felszólítja az uniós tagállamokat, hogy tartsák fenn és terjesszék ki a tagállamok kormányaiból álló Tanács szankciós politikáját Oroszországgal és Belarusszal szemben, illetve az Oroszországot katonai és kettős felhasználású technológiákkal ellátó nem uniós országokkal és szervezetekkel szemben is. Az EP-képviselők elítélik, hogy Irán a közelmúltban ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, és szigorúbb szankciókat sürgetnek Teheránnal és Észak-Koreával szemben az Ukrajna elleni orosz háború támogatásában való részvételük miatt. A képviselők felszólítják az EU-t és tagállamait, dolgozzanak azon, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást élvezze Ukrajna, és hogy találjanak békés megoldást a háborúra.

Az állásfoglalást 425 szavazattal, 131 ellenében és 63 tartózkodás mellett fogadták el. Nemmel szavaztak a fideszes képviselők. Az EUrologushoz eljuttatott közleményében Gál Kinga EP-képviselő szerint az EP határozata elfogadhatatlan, hiszen az abban foglalt javaslatok a háború valós és súlyos eszkalációjának irányába mutatnak, a szöveg ráadásul ismét alaptalan támadást intéz Magyarország és a magyar békepárti álláspont ellen.

Hozzátette, azt is, hogy „a háborús uszítás helyett itt az ideje, hogy tűzszünet legyen, hogy diplomáciai kapcsolatfelvétel történjen, hogy béketárgyalások kezdődhessenek… Nem kérdés, hogy elítéljük az orosz agressziót, kiállunk Ukrajna területi integritása mellett, és nagyarányú humanitárius segítséget nyújtunk”.

A fideszesek nehezményezték, hogy „a háborúpárti Manfred Weber által vezetett Európai Néppárt teljes mellszélességgel támogatta a háborús uszítást”. Úgy fogalmaznak, hogy „a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció EP-képviselői is támogatták azokat a módosítási javaslatokat, amelyek alaptalanul támadják Magyarországot, ráadásul arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy változtassa meg békepárti álláspontját, és finanszírozza az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat”.

Ugyanakkor a Tisza Párt képviselői a végszavazásnál tartózkodtak. A Fidesz által a DK-val és a Tiszával kapcsolatban felhozott kifogásokkal összefüggésben közösségi oldalán Dobrev Klára arra hívta fel a figyelmet, sikerült elérniük, hogy az állásfoglalásban eredetileg szereplő „Magyarország”-ot „magyar kormány”-ra cseréljék le.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!