Bóka János elmondta, hogy ismertette az elnökség programját és többek között tárgyaltak a jogállamiság helyzetéről Szerbiában, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Albániában. Az Európai Bizottság minden évben elkészíti az uniós tagállamokkal kapcsolatos jogállamisági jelentését, idén azonban ez a kör kibővült az előbb említett négy nyugat-balkáni tagjelölt országgal. Az európai ügyek miniszterei rendre foglalkoznak ezzel a jelentéssel, és sorra veszik az egyes tagállamok helyzetét, most azonban a magyar elnökség – élve a lehetőséggel – nem EU-tagokat, hanem tagjelölt országokat választott. Ahogy Bóka János fogalmazott, ez párbeszéd az adott országokkal, nem pedig az adott országokról.

Az Európai Bizottság részéről Didier Reynders igazságügyért felelős biztos elmondta, hogy a Bizottság támogatja az elnökségi programot és hozzáfűzte, hogy a testület számára a prioritás Ukrajna, a migráció, a védelem és a jogállamiság. Ezek közül sem Ukrajna, sem pedig a jogállamisági nem szerepel a magyar elnökség kiemelt területei között. Bár Reynders nem lesz tagja a következő Bizottságnak, a jogállamisággal kapcsolatban elmondta, hogy olyan jelentésekkel és ajánlásokkal készül majd az új testület is, amely a piaci viszonyokra kiható intézkedéseket is érinti. Sőt, az Európai Bizottság által megfogalmazott jogállamisági ajánlások figyelmen kívül hagyása drága dolog lehet.

Szorosabbra kívánjuk fűzni a viszonyt az ajánlások és a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatások között

– fogalmazott eléggé egyértelműen Reynders. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a magyar minisztert egymás után kapta a kérdéseket a magyar demokráciával kapcsolatban. Felvetődött, hogy hogyan lehet hiteles Magyarország akkor, ha jogállamisággal kapcsolatos vitát elnököl. Bóka szerint Magyarország őszinte közvetítőként látja el az elnökségi feladatokat és semmilyen megjegyzést nem kapott az uniós intézményektől ezzel kapcsolatban.

Didier Reynders megemlítette, hogy a Magyarországgal szemben folyó, az Alapszerződések hetes cikkelye szerinti eljárásról – amely a magyar demokrácia helyzetét taglalja – a Bizottság kész vitát folytatni, de a tagállamokon múlik, hogy napirendre veszik-e ezt a témát. Egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a magyar szuverenitásvédelmi törvény kapcsán zajlik a kötelezettségszegési eljárás, amelynek a következő szakasza az lehet, hogy pert indítanak Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt.

Ugyancsak egy kérdés kapcsán Bóka János érdekes kijelentést tett. Arról volt szó, hogy Magyarország hajlandó-e befizetni az Európai Bíróság által egy bírósági ítélet végre nem hajtása miatt kiszabott 200 millió eurós átalánybüntetést, valamint a június 13-a óta halmozódó napi egymillió eurós büntetést. Utóbbi addig növekszik, amíg Magyarország a menekültügyi szabályozását nem igazítja az európai joghoz.

Bóka elmondta, hogy miniszterként arra kapott mandátumot, hogy egyeztessen a Bizottsággal, hogyan lehetne a bírósági döntést végrehajtani. Vagyis ez azt jelenti, hogy az elvárt magyar szabályozás egyes elemeiről tárgyal a miniszter. A büntetés kifizetéséről pedig azt mondta, hogy

megerősítem, hogy a kormány nem fogja kifizetni, mert a Bizottságnak más eszközei vannak a pénz beszedésére.

Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány beletörődött abba, hogy a következő uniós utalásnál a büntetés összegével csökkentett EU-s támogatást fogja megkapni a magyar államkincstár. És ez nem csak az átalánybüntetést jelenti, az Európai Bizottság legutóbbi tájékoztatása szerint ehhez az összeghez a napi büntetésből hozzácsapnak 93 napi tételt, vagyis összesen 293 millió euróval fog csökkenni az uniós támogatás. Ez közel 120 milliárd forintot jelent. Bóka János hozzátette: jogi úton szeretnék elérni, hogy az Európai Bizottság fizesse meg a határkerítést 800 milliárd forintos költségét – erre azonban Brüsszel részéről semmilyen hajlandóság nem mutatkozik.