Hamarosan elfogynak az Ukrajnával szomszédos államok azon forrásai, amelyekből a menekültek egészségügyi kiadásait téríteni tudják. Ezért uniós szintű fellépést szeretnének.
A magyarországi büntetés-végrehajtási rendszer jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. A börtönök kapacitását bővítették, az intézményeket korszerűsítették - büntetés-végrehajtás szerint ez javította a szakmai munkát. A szabadságvesztés azonban csak az egyik büntetés-végrehajtási forma. Léteznek és a magyar jog is ismeri az alternatív büntetéseket, amelyek bizonyos körülmények között alkalmazhatók. Magyarországon azonban még gyerekcipőben jár ez a megoldás, a büntetőpolitika és a jogalkalmazás sokkal biztonságosabbnak és megbízhatóbbnak tartja, ha az elkövetőtől elvonják a szabadságát.
Hiába küldött a magyar miniszterelnök pénzt kérő levelet az Európai Bizottság elnökéhez, az ehhez szükséges konkrét tervet még várják Brüsszelben. Annak hiányában érdemben nem foglalkoznak a magyar igényekkel, amelyekre egyébként az EU más, bár jóval szerényebb forrásokat biztosít.
209 millió eurót, azaz mai árfolyamon körülbelül 78 milliárd forintot biztosít állami támogatásként a magyar kormány az SK Innovation nevű dél-koreai cégnek, amely Iváncsán elektromos akkumulátorokat fog gyártani. A magyar hozzájárulás a teljes bekerülési költség mintegy 13 százaléka.
Az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamok jelentős segítséget kapnak az EU határvédelmi ügynökségétől - kivéve Magyarországot, ahonnan a Frontex az uniós joggal ellentétes gyakorlat miatt tavaly kivonult és nem is tér vissza, amíg a jogsértő helyzet fennáll.
Az Európai Parlament állásfoglalásban mondta ki, hogy az Európai Bizottságnak a tagállami választási naptártól független meg kell védenie az uniós költségvetést a jogállamiság megsértésével szemben. A Fidesz az LMBTQ-propagandát emlegeti.
A civil szervezetek nagyobb támogatására és védelmére szólított fel az Európai Parlament, a Fidesz szerint azonban Soros György áll mindezek mögött.
Védelmet jelenthetne-e Ukrajnának Oroszországgal szemben, ha bekerülne az Európai Unióba? A kérdés aktuális, de a csatlakozás a szokott módon nem megy gyorsan. A rendkívüli helyzet módosíthat ezen, de annyira nem, ahogy azt Ukrajna szeretné. Tagjelölt lehet ugyan, ami az EU részéről erős politikai üzenet lenne, de nem több.
Brazil gyártmányú szállítógép-pilóták magyarországi képzéséről is tárgyalt Budapesten Jiří Šedivý, az Európai Védelmi Ügynökség főigazgatója, aki felajánlotta, hogy Magyarország vállaljon nagyobb szerepet az EU űrvédelmi programjában. Interjú.
Erőt és egységet kell mutatnia az uniós tagállami vezetőknek ma esti csúcstalálkozójukon, egy olyan helyzetre kell reagálniuk, amire még nem volt példa. Ugyanakkor a politikai fellépés mellett legalább olyan fontos a katonai elkötelezettség, tekintettel arra, hogy egy hadsereg masíroz egy EU-val szomszédos államban – az EU irányába.
A határon átnyúló civil szervezetek uniós szabályozásának megteremtése érdekében fogadott el állásfoglalást az Európai Parlament. A kezdeményezés szokatlanul heves reakciókat váltott ki a Fideszből.
Nem okozott jelentősebb fennakadást Brüsszelben koronavírus-járvány miatti korlátozások ellen tüntetők megmozdulása. A rendőrség jó előre felkészült a demonstrálókra, akik járművel el sem jutottak a városba.
Putyin törekvései Magyarország biztonságát is veszélyeztetik, éppen ezért a nyugati világnak egységet kell mutatni. Az idő most nem alkalmas olyan kétoldalú találkozókra, mint amilyenre Orbán Viktor is készül – jelentette ki az EUrologusnak a German Marshall alap varsói igazgatója. Michal Baranowski az elmúlt napokban Kijevben is járt, úgy látja, az ukránok most jobban felkészültek egy orosz támadásra, mint 2014-ben voltak.
Két francia miniszternek is beolvasott a fideszes EP-képviselő, Hidvéghi Balázs, de a válasz sem maradt el. A téma a jogállamiság és a hetes cikkely szerinti eljárás volt az Európai Parlamentben.
Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette az EUrologusnak, hogy megérkezett a magyar kormány írásbeli válasza a két hónappal ezelőtt elküldött, jogállamisági kifogásokat tartalmazó levélre.
Erika és férje négy alkalommal próbálkoztak lombikozással, ebből kétszer jutottak el a beültetésig, de nem jártak sikerrel. 2017 óta folyt mindez, tavaly áprilisban fogalmazódott meg bennük, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Állításuk szerint elegük lett a túlterhelt magyar egészségügyi rendszerből, olyan ellátásra vágytak, ahol partnerként kezelik őket. Vállalták azt is, hogy a fizetős ellátást hitelből finanszírozzák. Egyetlen percig sem bánták meg a döntésüket, főleg azért, mert hét és fél hónap múlva gyermekük lesz. Erika nevét kérésére megváltoztattuk.