„Merkel mamához mész? Sajnálom, de nem ma." A jéghegy csúcsának tartják annak a 25 ezer embernek az esetét, akiket valamelyik európai határon toloncoltak vissza jogellenesen a hatóságok. Ezek az emberek a legkülönbözőbb bántalmazásoknak voltak kitéve. A 25 ezer személyes elbeszélés alapján készült gigantikus kiadvány tanúsága szerint a magyar hatóságoknak is sok van a rovásán.
Jövő héten kezdődik az idei jogalkotói munka az Európai Parlamentben, bár a szakbizottságok egy része már ezen a héten megtartja idei első ülését. Az első döntések egyike az EP-t érintő korrupciós botrányhoz kapcsolódik.
Európai zöldpárti politikusok felkérésére végzett átfogó elemzést a finn LUT Egyetem kutatócsoportja. Több forgatókönyvet is vázol, amelyek közül a leginkább ambíciózus az, amelyik már 2035-re reális lehetőségként vázolja a teljes zöld átállást. Az eggyel kevésbé merész, éppen ezért valószínűbb számítás szerint 2040-re, vagyis tíz évvel a most elfogadott határidő előtt teljesülhetnek az uniós klímacélok.
Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.
A gáz árának korlátozásáról döntene az EU, de Magyarország ezt nem akarja, pedig az oroszok is megnyugtatták a magyar külügyminisztert.
Tulajdonképpen nem változtatott a magyar korrupcióellenes intézkedések értékelésén az Európai Bizottság, ez azt jelenti, hogy továbbra is 7,5 millárd euró befagyasztását tartják indokoltnak. Közben az EU gőzerővel dolgozik a magyar vétó kikerülésén az Ukrajnának szánt kölcsön ügyében.
Ha Magyarország arra kényszeríti az EU-t, hogy kétoldalú alapon nyújtson hitelt Ukrajnának, azzal mindenki rosszabbul jár, mint a közös hitelfelvétellel – ideértve az ukránokat, a tagállamokat, és Magyarországot is. A háttérben meghúzódó fontos szál: Orbán Viktor is részese volt annak a döntésnek, amikor az Európai Bizottságot megbízták, hogy dolgozzanak ki támogatási konstrukciót Ukrajna számára.
Ötpontos cselekvési tervet készített az Európai Bizottság a nyugat-balkáni migrációs útvonalon kialakult helyzet kezelésére. Ennek része, hogy a magyar-szerb határon az Europol is besegít majd az embercsempészek elleni küzdelem hatékonyabbá tételébe.
Nem ismétlődtek meg a vasárnapi események Belgiumban: a marokkói futballválogatott győzelme után ezúttal a marokkói közösség több helyen összehangolt akció keretében akadályozta meg, hogy a csapat szurkolói károkat okozzanak és a rendőrökre támadjanak.
Furcsa, értelmezhetetlen helyzetek állnak elő az Unióban a szivárványcsaládban nevelkedő gyermek esetében. Itt van például Sara, aki már hároméves, de még nincs sem állampolgársága, sem iratai, így nem utazhat el a nagymamájához. Az Európai Unió Bíróságának tavalyi döntése ellenére, az illetékes bolgár helyhatóság fellebbezése miatt azóta is húzódó ügy most az Európai Parlamentben is napirendre került, uniós szabályozás készül a hasonló helyzetek elkerülésére. Ez nem lesz egyszerű menet.
A globális minimumadó megszavazása és az Ukrajnát támogató hitelfelvétel elfogadása az uniós pénzekért cserébe – egyebek mellett ezek lehetnek a kulcselemei az Európai Bizottság és a magyar kormány alkujának a jogállamisági eljárásban, amely a menetrend szerint a végéhez közeledik.
Az európai uniós országok börtöneiben ötből egy ember letartóztatásban van, tehát nem elítélt. Hiába ismertek a börtön gazdasági, szociális, egyénre gyakorolt hatásai, ezt az ideiglenes - ám esetenként évekig húzódó - eszközt mégis gyakran alkalmazzák az európai bíróságok olyan emberekkel szemben, akikkel szemben felesleges, illetve olyanokkal szemben is, akik akár ártatlanok is lehetnek.
Miközben úgy tűnik, a fogadkozások ellenére sem sikerül kellő mértékben lelassítani a Föld felmelegedését, sok ország, köztük európaiak is, a legnagyobb szennyezést okozó szenet kezdte el ismét bányászni – Magyarországnak is vannak ilyen tervei. Az egyiptomi klímakonferencia másik fontos témája, hogy milyen szerepet vállaljanak a klímavédelemben a globális környezetszennyezésért leginkább felelős fejlett államok. Az EUrologus az EU-s törekvéseket és célokat járta körbe.
Egy fideszes EP-képviselőt az Európai Parlamentben szembesítettek a bombás plakátkampánnyal és azzal, hogy valójában mi okozza a nehézségeket, a válasz arról szólt, hogy más országokban is kellene nemzeti konzultációt folytatni.
Az Európai Unió kibővíti azoknak a szolgáltatásoknak és létesítményeknek a körét, amelyeknek a védelme közös szabályozás alá tartozik.
Mélyreható vitát folytatnak az uniós tagállami vezetők az energiaárakról és a közös beszerzésről, meghallgatják az ukrán elnököt, és értékelik az orosz–ukrán háború fejleményeit.
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő cseh kormány minisztere konkrét ígéretet tett arra, hogy decemberben döntenek Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez, de a holland kormánynak és parlamentnek vannak kifogásai. Az viszont már eldőlt, hogy Horvátország január 1-től az övezet tagja.
Miután Magyarország megszavazta az összes Oroszországgal szembeni szankciós csomagot, most megtámadja azokat. Még az olyan intézkedéseket is, amelyek nem is léteznek. Az EUrologus gyorselemzése a nemzeti konzultációról.
Jövő héten ismerteti az Európai Bizottság a gázárak megfékezésére vonatkozó javaslatát – közölte Kadri Simson energetikai biztos Prágában, ahol az EU energiaügyi miniszterei tartottak informális ülést. A biztos üzent Szijjártó Péternek is, aki az ülés vége előtt elrepült Moszkvába, a Gazprom igazgatójához.
A börtönökben gyorsan terjednek a vírusok, és az európai országok büntetés-végrehajtási intézetei sokféleképpen próbáltak megbirkózni a világjárvánnyal. Egy 32 országra kiterjedő vizsgálat összegezte, hogy a világjárvány milyen hatással volt a fegyházakra. A kutatásban az EUrologus is részt vett.
