Nem Budapest kottájából készült Párizsban a soros uniós elnökség programja, a Magyarországnak fontos témák nem szerepelnek kellő hangsúllyal, Franciaországnak pedig azok a fontos témák, amelyekről a magyar kormány nem szeret beszélni. Van azért közös nevező: az atomenergia kizöldítése.
A foci, a konditerem, a személyes látogatások egycsapásra megszűntek a hazai börtönökben, amint beütött a koronavírus-járvány. Azóta viszont a fogvatartottak és a rokonok is rászoktak a Skype-olásra. Hogy mégis hiányoznak a személyes találkozók és a régi rendszer, az jelzi, hogy a rabok túlnyomó része beoltatta magát egy interjúalanyunk szerint.
A Boszniából való kiválást előkészítő boszniai szerbek vezetőjével szemben szabna ki az EU szankciókat, amit a magyar kormány előre megvétóz. Ugyanakkor Szijjártó Péter idén tavasszal még támogatta a büntetőintézkedések alkalmazását Bosznia-Hercegovina kapcsán. És felmerül a kérdés, miért támogatja Magyarország pénzzel is az oroszbarát Milorad Dodikot.
Hosszú, éjszakába nyúló vitára számít az uniós csúcstalálkozón Orbán Viktor, melyen a V4-es országok azt kezdeményezik, hogy változtassák meg az energia árképzését. Bár hivatalosan nincs is a témák között, az uniós tagállamok állam-és kormányfői Ukrajna integritása mellett is határozottan kiálltak.
Nagyon zsúfolttá váltak az uniós politika utolsó idei napjai, hiszen ezen a héten számos új bejelentést tett közzé az Európai Bizottság, többek között a schengeni kódex reformjára, vagy az energia- és klímapolitikára vonatkozóan. Ezen felül egymás kezébe adták a kilincset a volt szovjet tagköztársaságok (mínusz Fehéroroszország), a Keleti Partnerség vezetői, plenáris ülést tart az Európai Parlament, újabb négy tárgyalási csatlakozási tárgyalási fejezetet nyitott az EU Szerbiával, és mindezek betetőzéseként az állam- és kormányfők is csúcstalálkozót tartanak, amelyen elköszön a szlovén és beköszön a francia elnökség.
A francia elnök hétfői budapesti látogatása két szempontból fontos: egyrészt ezen a héten tartják a soron következő találkozójukat az állam- és kormányfők Brüsszelben, másrészt január 1-jétől Franciaország veszi át az elnöki teendőket.
Az Európai Bizottságot egyelőre nem nyugtalanítja a magyar Alkotmánybíróság ítélete, egy uniós szakjogász szerint azonban ez a döntés új távlatokat nyit meg egy autoriter rezsim előtt.
Sem Magyarország, sem Észtország nem lépett vissza a vétótól, így az uniós pénzügyminisztereknek nem sikerült elfogadniuk a társasági adózásról szóló magatartási kódex felülvizsgálatát.
Az uniós források felhasználását érintő jogvita az egyik legnagyobb hatású téma az EU-ban. Az egyik sarokban Magyarország és Lengyelország, a másikban pedig fél Európa. Egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország és Lengyelország érvei alaptalanok.
Szombaton Varsóban jobboldali, populista pártok európai találkozója lesz, amelyen részt vesz a Fidesz is – az esemény célja azonban még nem világos.
Csak egy ártatlannak tűnő levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely azonban Orbán Viktor legnagyobb félelmeit látszik beteljesíteni: már nem a végeláthatatlan elvi viták, hanem az uniós források kerültek a középpontba.
Három területen szigorítaná a szabályokat az Európai Bizottság, hogy teljesíthető legyenek a 2030-as és a 2050-es klímacélok. Brüsszel érzékeny területeken érne el változást, de a terveket még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának. A vita pedig már most elkezdődött.
Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke is egyeztetett a fehérorosz-EU határon kialakult helyzetről, az Európai Parlament pedig sürgősséggel tűzte napirendre a kérdést. A számos sikertelen próbálkozás után a Fidesz ismét a magyar határkerítés költségeit szeretné Brüsszelen behajtani.
Két éve még azt hittük, hogy legrosszabb esetben is a mostani lesz az utolsó óraátállítás. Az idő múlása azonban erősebbnek bizonyult és lassú feledéssel jutalmazta a politikusok tétlenségét. Ma éjjel még visszatérünk a téli időszámításra, és jövő tavasszal jó eséllyel újra elérkezik a nyári is.
A nyugat-európai sajtó arról ír, hogy Orbán Viktor és Marine Le Pen is azt reméli, találkozójuk segít nekik kitörni a nemzetközi elszigeteltségükből.
Bár a napirenden eredetileg nem szerepelt és a záródokumentum első tervezetében sem említik, a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós állam- és kormányfői csúcs legfontosabb, vagy inkább legérzékenyebb témája valószínűleg a lengyel alkotmányíróság közösségi jogot érintő döntése, illetve úgy általában és ismét a jogállamiság lesz. Kiderült az is, hogy Semjén Zsolt révén a magyar kormány továbbra is részt vesz az Európai Néppárt legfelsőbb szintű egyeztetésén.
Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.
Nemzetközi gyermekvédő szervezetek egyöntetűen elítélik a magyar és a lengyel kormány lépését, amelyekkel szerintük kárt okoznak a gyerekeknek, miközben azt állítják, hogy megvédik őket.
A tagállamok elfogadták az úgynevezett kékkártya-irányelvet, amelynek célja, hogy az EU-ba érkező, magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalók számára egyszerűsítse a belépési és tartózkodási szabályokat.
Az Európai Bizottság idén júliusban mutatta be új erdészeti stratégiáját, amely már a 2050-es klímasemlegesség jegyében készült. Szükség is lesz az áttörésre ezen a téren, mert az Európai Számvevőszék szerint az elmúlt hét évben sokkal többet lehetett volna tenni az erdők védelme érdekében.