Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke is egyeztetett a fehérorosz-EU határon kialakult helyzetről, az Európai Parlament pedig sürgősséggel tűzte napirendre a kérdést. A számos sikertelen próbálkozás után a Fidesz ismét a magyar határkerítés költségeit szeretné Brüsszelen behajtani.
A nyugat-európai sajtó arról ír, hogy Orbán Viktor és Marine Le Pen is azt reméli, találkozójuk segít nekik kitörni a nemzetközi elszigeteltségükből.
Bár a napirenden eredetileg nem szerepelt és a záródokumentum első tervezetében sem említik, a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós állam- és kormányfői csúcs legfontosabb, vagy inkább legérzékenyebb témája valószínűleg a lengyel alkotmányíróság közösségi jogot érintő döntése, illetve úgy általában és ismét a jogállamiság lesz. Kiderült az is, hogy Semjén Zsolt révén a magyar kormány továbbra is részt vesz az Európai Néppárt legfelsőbb szintű egyeztetésén.
Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.
Nemzetközi gyermekvédő szervezetek egyöntetűen elítélik a magyar és a lengyel kormány lépését, amelyekkel szerintük kárt okoznak a gyerekeknek, miközben azt állítják, hogy megvédik őket.
A tagállamok elfogadták az úgynevezett kékkártya-irányelvet, amelynek célja, hogy az EU-ba érkező, magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalók számára egyszerűsítse a belépési és tartózkodási szabályokat.
Az Európai Bizottság idén júliusban mutatta be új erdészeti stratégiáját, amely már a 2050-es klímasemlegesség jegyében készült. Szükség is lesz az áttörésre ezen a téren, mert az Európai Számvevőszék szerint az elmúlt hét évben sokkal többet lehetett volna tenni az erdők védelme érdekében.
Kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Ügyészség vezetője, aki azzal vádolja Szlovéniát, hogy beavatkozik az EU igazságszolgáltatási rendszerébe. Laura Codruta Kövesi azért bírálta a szlovén kormányt, mert még mindig nem nevezték ki az uniós testületbe delegált ügyészeket.
Előbb-utóbb Brüsszelnek is hivatalból foglalkoznia kell a hétfőn aláírt orosz–magyar hosszú távú gázszállítási megállapodással. Erre azonban még legalább három hónapja van az uniós testületnek.
Egy belga egyetemen azt kérték az IT-osztálytól, hogy az e-mailekben ne szűrjenek meg bizonyos szexuális kifejezéseket, mert ez megnehezíti egy kiállítás megszervezését.
Az Európai Számvevőszék jelentése szerint sokkal hatékonyabb lenne az EU, ha egységes hangon szólna azokhoz az országokhoz, ahová vissza akarja küldeni az illegális bevándorlókat. Úgy vélik, a fejlesztési támogatások és a vízumpolitika megfelelő alkalmazása sokat javítana a helyzeten.
Jövő héten hétfőn találkoznak legközelebb az uniós pénzügyminiszterek, hogy újabb két nemzeti helyreállítási tervet jóváhagyjanak. A magyar nincs ezek között. Az Európai Bizottság szeretné lezárni az ügyet szeptember végéig, de ez a magyar kormány hozzállásán múlik.
A francia elnök hétfői budapesti látogatása két szempontból fontos: egyrészt ezen a héten tartják a soron következő találkozójukat az állam- és kormányfők Brüsszelben, másrészt január 1-jétől Franciaország veszi át az elnöki teendőket.
Az Európai Bizottságot egyelőre nem nyugtalanítja a magyar Alkotmánybíróság ítélete, egy uniós szakjogász szerint azonban ez a döntés új távlatokat nyit meg egy autoriter rezsim előtt.
Sem Magyarország, sem Észtország nem lépett vissza a vétótól, így az uniós pénzügyminisztereknek nem sikerült elfogadniuk a társasági adózásról szóló magatartási kódex felülvizsgálatát.
Az uniós források felhasználását érintő jogvita az egyik legnagyobb hatású téma az EU-ban. Az egyik sarokban Magyarország és Lengyelország, a másikban pedig fél Európa. Egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország és Lengyelország érvei alaptalanok.
Szombaton Varsóban jobboldali, populista pártok európai találkozója lesz, amelyen részt vesz a Fidesz is – az esemény célja azonban még nem világos.
Csak egy ártatlannak tűnő levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely azonban Orbán Viktor legnagyobb félelmeit látszik beteljesíteni: már nem a végeláthatatlan elvi viták, hanem az uniós források kerültek a középpontba.
Három területen szigorítaná a szabályokat az Európai Bizottság, hogy teljesíthető legyenek a 2030-as és a 2050-es klímacélok. Brüsszel érzékeny területeken érne el változást, de a terveket még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának. A vita pedig már most elkezdődött.
Két éve még azt hittük, hogy legrosszabb esetben is a mostani lesz az utolsó óraátállítás. Az idő múlása azonban erősebbnek bizonyult és lassú feledéssel jutalmazta a politikusok tétlenségét. Ma éjjel még visszatérünk a téli időszámításra, és jövő tavasszal jó eséllyel újra elérkezik a nyári is.