Brüsszelben kétnapos csúcstalálkozót tartanak az európai állam- és kormányfők. Legutóbb két héttel ezelőtt Prágában informális csúcson találkoztak a vezetők, sok tekintetben most annak a folytatása következik. A cseh fővárosban azzal bízták meg az Európai Bizottságot a tagállamok, hogy dolgozzon ki megoldást a magas energiaárak kezelésére, ami meg is történt. Arra azonban nem kell számítani, hogy minden nyitott kérdésre választ kapunk, és szombaton egy olyan Európára ébredünk, ahol az energiaárakat megszelídítették.

Az EU vezetői csoportképet készítenek az EU informális csúcstalálkozóján a prágai várban. 2022. október 7-én

AFP / Valeria Mongelli / Hans Lucas

A magyar gazdaság és a magyar családok számára az elhibázott brüsszeli szankciók már így is szinte elviselhetetlen terhet jelentenek. A háborús szankciós politika átgondolását, észszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni a holnap kezdődő EU-csúcson

– ezzel a két mondattal hangolt Orbán Viktor a brüsszeli tárgyalásokra. Áttekintve a csúcstalálkozó végkövetkeztetéseinek EUrologus birtokába jutott jelenlegi tervezetét – amely természetesen fog változni, de ebben a formájában is irányadó –, két helyen szerepel a szankció kifejezés. Az egyik ez:

Az Európai Unió továbbra is készen áll arra, hogy szükség esetén további szankciókat hozzon Fehéroroszország ellen.

A másik pedig ez:

Az Oroszország elleni uniós szankciók nem tiltják a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportját.

A tervezetben megállapítják, hogy az Európai Unió tovább erősítette az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseit, ugyanakkor – konkrétumok említése nélkül – rögzítik azt is, hogy “készen áll ennek folytatására”.

A vita leginkább az energia körül fog forogni anélkül, hogy végleges megoldás születne. Az Európai Parlamentben szerdán a soros elnökséget betöltő cseh kormány minisztere, Mikulás Bek így fogalmazta meg alapvetésüket:

Oroszország az energiát fegyverként használja, arra törekedve, hogy Európa elszántságát és a gazdasági erejét csökkentsék. Ezt nem hagyjuk!

Ursula von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. október 18-án

AFP / Frederick Florin

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a bizottsági javaslatokat foglalta össze. Ennek egyik eleme a közös gázvásárlás, a szükséges mennyiségek legalább 15 százalékáig, kötelező jelleggel. Az EU lehetővé tenné az érintett cégek számára, hogy gázbeszerzési konzorciumot alakítsanak, a cél pedig az, hogy a tagállamok ne licitáljanak egymásra, mert akkor az jut hamarabb gázhoz a következő töltési időszakban, akinek több pénze van. Forrásunk szerint a tagállamokban megvan a hajlandóság ennek elfogadására, bár a 15 százalékon még lehetnek viták. A tagállamok közötti segítségnyújtás is szerepel a tervek között. Merthogy:

Tudjuk, hogy egyes tagállamok közvetlenebbül vannak kitéve az orosz gáznak, mint mások. A helyzet különösen nagy kihívást jelent Közép-Európa tengerparttal nem rendelkező országai számára

– mondta Von der Leyen. Vagyis miközben a magyar kormány azt vizionálja, hogy el akarják tőle venni az orosz gázt, a helyzet éppen fordított, többek között Magyarország megsegítését is szolgálná a szolidaritási mechanizmus. A tagállamokat egyébként az uniós jog már öt éve kötelezi szolidaritási megállapodások megkötésére. A mai napig azonban a 40 lehetséges megállapodás közül csak 6 született meg, amíg ez a szám nem emelkedik a kellő mértékre, addig az EU alapszabályokat rögzítene az országok között segítségnyújtás biztosítására.

A legnagyobb feladat azonban mégis az árak szabályozása. A bizottsági javaslat egy piaci korrekciós mechanizmusról szól, amely alkalmas arra, hogy a holland TTF gáztőzsde árszintjét alapul véve határozzon meg legmagasabb árat, amellyel az extrém kilengések kiküszöbölhetők lennének. Ugyanakkor ez a módszer nem megfelelő az LNG árának szabályozására, márpedig a jövőben ez veheti át a vezetékes gáz szerepét. A terv az, hogy jövő év elejére dolgozzanak ki az LNG-re vonatkozó konkrét árreferenciát.

A magyar kormány semmiféle ármaximálást nem akar elfogadni, mert attól tart, hogy akkor az oroszok leállítják a szállításukat, amely mára már tulajdonképpen csak Magyarország számára jelentene megoldhatatlan problémát. Diplomáciai forrásból származó információink szerint Magyarországnak körülbelül három évre van szüksége ahhoz, hogy leváljon az orosz gázról, mert addigra megfelelő mértékékűre bővülhet a krk-i LNG-terminál, és elkezdődhet a kitermelés a Fekete-tenger mélyén található lelőhelyekről.

Nemzeti konzultációs plakát

Túry Gergely

Az uniós állam- és kormányfőknek küldött meghívólevelében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke így fogalmazott:

Különösen három cselekvési irányvonalunkat kell feltétlenül fokoznunk: a kereslet csökkentését, az ellátás biztonságának garantálását, biztosítását és az árak visszafogását.

Egészen biztosan komoly vita fog folyni az úgynevezett ibériai modellről, mert a megoldások egyike, a villamosenergia-termelési célú gáz árának korlátozására vonatkozó uniós keretrendszer lenne. Erről ebben a cikkben olvashat bővebben:

Mi az az ibériai mechanizmus, ami a gázársapka helyett jöhet az EU-ban?

Az ukrajnai háború miatt orosz piaci szereplők és az orosz gazdasággal szemben elfogadott szankciókat nem az Európai Bizottság, hanem a tagállamok, így Magyarország kormánya hagyták jóvá - hívta fel a figyelmet Thierry Breton, a bizottság belső piacért felelős tagja, aki budapesti tárgyalásai után találkozott újságírókkal, köztük a hvg.hu tudósítójával.

Tanácsi forrásokból úgy tudjuk, hogy a tagállamok nem fognak belemenni abba a vitába, hogy konkrét összegekre, árplafonra tegyenek javaslatot, a Tanács elnöke konvergenciát szeretne teremteni a szembenálló felek között. Akik leginkább abban nem értenek egyet, hogy be kell-e avatkozni a piaci folyamatokba. Az is felmerül ezekben a vitákban, hogy ha az árak tovább esnek, akkor mindezekre nem lesz szükség.

Az óvatosság jegyében az árakra vonatkozóan a következőkkel bízták meg az Európai Bizottságot a végkövetkeztetés-tervezetben:

• 2023 elejére dolgozzon ki egy új kiegészítő referenciaértéket, amely pontosabban tükrözi a gázpiaci viszonyokat,
• vizsgálja meg a földgázügyletekre vonatkozó ideiglenes dinamikus árfolyosót az árak korlátozása érdekében.

Fontos megjegyezni, és mindez árnyalja a magyar kormány elutasító politikáját is, hogy ezek a döntések majd az energiaügyi miniszterek tanácsában születnek meg véglegesen, ahol minősített többség kell az érvényes határozathoz, vagyis nincs vétójog.

Az állam- és kormányfők természetesen foglalkozni az ukrajnai háború fejleményeivel, online kapcsolat keretében meghallgatják Volodimir Zelenszkij elnököt, várhatóan elítélik a civilek elleni támadásokat, a kierőltetett népszavazásokat, az illegális területi annexiót, és támogatásáról biztosítja Ukrajnát, “ameddig csak kell”.

Ukrán nemzeti zászló egy lerombolt ház előtt a kelet-ukrajnai Izyum közelében 2022. október 1-jén

AFP / Juan Barreto

A csúcson szó lesz az EU–Kína-kapcsolatokról, élelmezésbiztonságról, a kritikus infrastruktúrák védelméről és gazdasági kérdésekről. Utóbbi kapcsán azt vizsgálják meg, hogy miből és milyen támogatást lehetne nyújtani a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.