Hungarofób baráti kör alapítását javasolta a magyar jogállamiságról szóló vitában egy KDNP-s képviselő

A mostani anyag előterjesztője Gwendoline Delbos-Corfield, aki arról beszélt, bízik abban, hogy a képviselők nagy többsége támogatja majd az előterjesztést. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az uniós intézmények nem léptek közbe hamarabb, ezért mára elmondható, hogy Magyarország egy

hibrid választási autokrácia lett.

Ez szerepel egyébként a benyújtott szövegben is. Delbos-Corfield szerint az EU 27 tagállamon alapul, és ha egy tagállamra azt mondjuk, hogy az már nem demokrácia, akkor ez az egész közösség biztonságát befolyásolja, ezért muszáj definiálni azt, ami Magyarországon történik.

Az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagjának hozzászólása egy szenvtelen felsorolás volt. Didier Reynders elmondta, hogy hány területen tapasztaltak jogsértést a magyar hatóságok részéről, s hogy ezekre reagálva milyen eljárásokat indítottak, valamint hogy a megállapításaikat milyen dokumentumokban rögzítették. Ugyanakkor egyetlen szóval sem utalt arra, hogy Magyarország lépéseket tenne ezek orvoslására, mint ahogy ezt olvasni lehet a kormányzati kommunikációban.

Nem tudom kijelenteni, hogy pozítv fejleményekre kerül volna sor

– mondta Reynders akkor, amikor még egy hete van az Európai Bizottságnak, hogy zöld utat adjon az uniós pénzeknek, vagy pedig megtagadják ezt.

Nem kímélte a magyar kormányt egy volt lengyel kormányfő, Włodzimierz Cimoszewicz, az alkotmányügyi bizottság előadója sem. Ő azt rótta az Orbán-kormány szemére, hogy nem szolidáris Ukrajnával és az uniós intézkedésekkel, s miközben az EU megpróbálja Putyintól megvonni a pénzeket, Magyarország üzletel a moszkvai rezsimmel.

Daniel Freund, a Zöldek képviselője azt mondta, hogy Orbán Viktor tudatosan megsérti az alapértékeket, és mivel az eljárások eddig nem működtek, remélhetőleg az Európai Bizottság befagyasztja a pénzeket, hogy

ne kapjon több uniós forrást a korrupt rezsim és baráti köre.

Sok magyar képviselő is hozzászólt, közülük a fideszes Hidvéghi Balázs szégyenletesnek tartotta, hogy még ebben a háborús válsághelyzetben is a Magyarország elleni politikai rágalomhadjáratot folytatják. Ahelyett, hogy a gazdasági bizonytalansággal foglalkoznának, tette hozzá. Kijelentette:

Nekünk mindig a magyar érdek lesz az első, akkor is, ha ez maguknak nem tetszik. El a kezekkel Magyarországtól!

A kereszténydemokrata Hölvényi György pedig beszéde végén azt javasolta, hogy Gwendoline Delbos-Corfield, a jelentés készítője és a dokumentum támogatói

nyugodtan alapítsák meg a hungarofób baráti kört.

A szocialista Ujhelyi István Hidvéghi Balázsnak egy korábbi kijelentésére reagált, amelyben a fideszes politikus azzal vádolta, hogy gyűlöli a nemzetét.

Kikérem magamnak! Én azért állok itt, mert a teljes magyarság érdekeit védem, és nem annak a rendszerét, amelyiket önök, amelyiket ti kiszolgáltok otthon, bűnös módon

– fakadt ki Ujhelyi. A momentumos Cseh Katalin azt mondta, aggasztó, hogy nem eléggé átlátható az Európai Bizottság jogállamisági eljárása, és azt is kérte, hogy az uniós forrásokat közvetlenül juttassák el a felhasználókhoz.

A szociáldemokrata Katarina Barley egy másik meghatározást is használt Magyarországra, szerinte az ország kleptokráciává vált, erre bizonyítékként szolgálnak az OLAF-nyomozások, az a tény, hogy Orbán legjobb barátjának 1,4 milliárd eurós vagyona van, ami a magyar adófizetők pénze, és az, hogy a közbeszerzések 40 százalékán egyetlen szereplő indul.

A vitában egyébként jól kirajzolódtak az erőviszonyok: a szélsőjobboldali, euroszkeptikus, valamint a lengyel kormánypárti képviselők az Orbán-kormány mellett, míg az összes többi ellene szólalt fel.

Az Európai Parlament csütörtökön délután szavaz az állásfoglalásról.