Csak egy ártatlannak tűnő levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely azonban Orbán Viktor legnagyobb félelmeit látszik beteljesíteni: már nem a végeláthatatlan elvi viták, hanem az uniós források kerültek a középpontba.
Három területen szigorítaná a szabályokat az Európai Bizottság, hogy teljesíthető legyenek a 2030-as és a 2050-es klímacélok. Brüsszel érzékeny területeken érne el változást, de a terveket még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának. A vita pedig már most elkezdődött.
Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke is egyeztetett a fehérorosz-EU határon kialakult helyzetről, az Európai Parlament pedig sürgősséggel tűzte napirendre a kérdést. A számos sikertelen próbálkozás után a Fidesz ismét a magyar határkerítés költségeit szeretné Brüsszelen behajtani.
Két éve még azt hittük, hogy legrosszabb esetben is a mostani lesz az utolsó óraátállítás. Az idő múlása azonban erősebbnek bizonyult és lassú feledéssel jutalmazta a politikusok tétlenségét. Ma éjjel még visszatérünk a téli időszámításra, és jövő tavasszal jó eséllyel újra elérkezik a nyári is.
A nyugat-európai sajtó arról ír, hogy Orbán Viktor és Marine Le Pen is azt reméli, találkozójuk segít nekik kitörni a nemzetközi elszigeteltségükből.
Bár a napirenden eredetileg nem szerepelt és a záródokumentum első tervezetében sem említik, a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós állam- és kormányfői csúcs legfontosabb, vagy inkább legérzékenyebb témája valószínűleg a lengyel alkotmányíróság közösségi jogot érintő döntése, illetve úgy általában és ismét a jogállamiság lesz. Kiderült az is, hogy Semjén Zsolt révén a magyar kormány továbbra is részt vesz az Európai Néppárt legfelsőbb szintű egyeztetésén.
Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.
Nemzetközi gyermekvédő szervezetek egyöntetűen elítélik a magyar és a lengyel kormány lépését, amelyekkel szerintük kárt okoznak a gyerekeknek, miközben azt állítják, hogy megvédik őket.
A tagállamok elfogadták az úgynevezett kékkártya-irányelvet, amelynek célja, hogy az EU-ba érkező, magasan képzett, harmadik országbeli munkavállalók számára egyszerűsítse a belépési és tartózkodási szabályokat.
Az Európai Bizottság idén júliusban mutatta be új erdészeti stratégiáját, amely már a 2050-es klímasemlegesség jegyében készült. Szükség is lesz az áttörésre ezen a téren, mert az Európai Számvevőszék szerint az elmúlt hét évben sokkal többet lehetett volna tenni az erdők védelme érdekében.
Kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Ügyészség vezetője, aki azzal vádolja Szlovéniát, hogy beavatkozik az EU igazságszolgáltatási rendszerébe. Laura Codruta Kövesi azért bírálta a szlovén kormányt, mert még mindig nem nevezték ki az uniós testületbe delegált ügyészeket.
Előbb-utóbb Brüsszelnek is hivatalból foglalkoznia kell a hétfőn aláírt orosz–magyar hosszú távú gázszállítási megállapodással. Erre azonban még legalább három hónapja van az uniós testületnek.
Egy belga egyetemen azt kérték az IT-osztálytól, hogy az e-mailekben ne szűrjenek meg bizonyos szexuális kifejezéseket, mert ez megnehezíti egy kiállítás megszervezését.
Az Európai Számvevőszék jelentése szerint sokkal hatékonyabb lenne az EU, ha egységes hangon szólna azokhoz az országokhoz, ahová vissza akarja küldeni az illegális bevándorlókat. Úgy vélik, a fejlesztési támogatások és a vízumpolitika megfelelő alkalmazása sokat javítana a helyzeten.
Jövő héten hétfőn találkoznak legközelebb az uniós pénzügyminiszterek, hogy újabb két nemzeti helyreállítási tervet jóváhagyjanak. A magyar nincs ezek között. Az Európai Bizottság szeretné lezárni az ügyet szeptember végéig, de ez a magyar kormány hozzállásán múlik.
Megkezdődik az őszi politikai szezon Európában, az biztos: nem esik majd kevesebb szó Magyarországról, sőt. Ismét fontos téma lesz a migráció, napirenden maradnak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések és a megfelelő mértékű uniós minimálbér is.
Az EU, akárcsak a Bourbonok, semmit sem tanult, és semmit sem felejtett el. Hat év alatt az unió menekültügyi politikája még mindig azon az elven alapul, hogy majd az az ország megoldja, ahol a menekültek az unió területére lépnek. Az elmúlt évek fényesen igazolták, hogy ez a rendszer működésképtelen – mégis ez a védekezés zászlóshajója.
A NATO tovább folytatja a veszélyeztetett személyek kimenekítését Afganisztánból, bár a kabuli repülőtér megközelítése a menekülők számára egyre veszélyesebb. A katona szövetség külügyminiszterei eredményként értékelik, hogy Afganisztán területéről az elmúlt húsz évben nem szerveztek terrortámadást.
Az Orbán Viktor által bejelentett, úgynevezett gyermekvédelmi népszavazás kérdései összekapcsolódnak egy olyan magyar jogszabállyal, amellyel szemben az Európai Bizottság jelenleg kötelezettségszegési eljárást folytat. Felmerül a kérdés, hogy vajon a népszavazás ténye, eredménye hogyan hat majd az uniós folyamatokra. Röviden azt mondhatjuk, hogy akárcsak minden párhuzamosság, ezek is a végtelenben fognak találkozni.
Július 1-jétől Szlovénia veszi át az EU soros elnökségét Portugáliától. Az ünnepélyes ceremónián is szóba került Orbán Viktor. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy várhatóan kötelezettségszegési eljárást indítanak a homofóbtörvénnyel kapcsolatban.