Ha valaki átaludta volna az elmúlt négy hónapot és meghallgatja Szijjártó Péter sajtótájékoztatóját, amelyet kormánypárti magyar újságíróknak tartott Luxembourgban, a külügyminiszterek tanácsülésének szünetében, az egészen biztosan nem jön rá, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, szörnyű pusztítást és emberiségellenes cselekményeket végrehajtva.

A magyar külügyi tárcavezető ugyanis főként a világ élelmiszerbiztonságának veszélyeztetettségéről beszélt, amely szerinte egy ördögi kör és négy oka van:

• háborús inflációs környezet,
• Oroszországban és Ukrajnában a termelési kapacitások lecsökkentek, aminek a világpiacon árfelhajtó hatása van,
• Nehéz alternatív forrásokat találni, mert a bizonytalan környezetben sok ország kiviteli tilalmakat vezetett be az élelmiszeripari termékekre,
• Oroszország, Ukrajna és Belarusz is fontos szereplője a műtrágyapiacnak.

Arra a miniszter egyáltalán nem tért ki, hogy ukrán gabona elszállításának legnagyobb akadálya, hogy az orosz hadihajók blokkolják az ukrán kikötőket, hiszen a gabonakivitel 90 százaléka tengeri úton történik Ukrajnából. Ezzel párhuzamosan az oroszok bombázzák a gabonatároló silókat, a mezőgazdasági gépeket és aláaknázzák a termőföldet. Arról nem is beszélve, hogy a belföldi szállítást megnehezíti, hogy az oroszok az ukrán vasútvonalak 25 százalékát lebombázták. 

Szijjártó Péter megemlítette, hogy a gabona kimentésére létrejött egy akcióterv az EU részéről,

de ez egy terv és nem akció,

hozzátette, hogy

jelentős energiákat emészt a narratíváról szóló vita, hogy ki is a hibás az egészért, ehelyett a megoldásra kellene koncentrálni.

Sőt, kijelentette:

Az élelmiszer-ellátási válságra nem az jelenti a legjobb megoldást, hogy még több fegyvert kell küldeni Ukrajnába.

Szijjártó tehát nem akarta megfejteni, hogy “ki a hibás az egészért”, de az akcióterv részleteibe sem bocsátkozott. Az EUrologus az Európai Bizottságtól úgy tájékozódott, hogy a háború előtt havi ötmillió tonnát exportált Ukrajna, ez márciusban 1,2, áprilisban pedig 1,5 millió tonnára esett vissza. A minimális cél az lenne, hogy ennek a dupláját, tehát havi hárommillió tonnát legyenek képesek elszállítani, mert jelenleg 20 millió tonna áru van a raktárakban. Ennek érdekében hozott létre a Bizottság úgynevezett szolidaritási folyosókat, illetve ukrán és európai cégek közötti kapcsolatfelvételre alkalmas platformokat. A szállítás felgyorsításában, az áruk gyors beléptetésében azonban megkerülhetetlen szerepük van a tagállamoknak, amelyek helyett a Bizottság nem tud intézkedni. Ugyanakkor már sikerült például megszervezni azt, hogy adriai és balti kikötőkbe is szállítanak vasúton ukrán gabonát, ahonnan elérhetők a tengerentúli célpontok. 

Szijjártó Péter kifejtette még azt is, hogy az élelmiszerválság miatt olyan térségeket fenyeget az éhínség, amelyek egyébként is a migráció kibocsátói – nő tehát a migrációs veszély. 

És egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy azok a brit szurkolók, akik Wolverhamptonban a 4-0-s győzelemmel végződő angol–magyar futballmeccs előtt kifütyülték a magyar himnuszt

önmagukat járatták le, de a legcsattanósabb válasz ilyenkor nem a feljelentés, hanem a következő 90 perc, ahol mindent megkaptak, amit meg lehetett adni.