szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Az Európai Parlament egy hivatalos dokumentumban bírálta Várhelyi Olivért, mert szerintük a magyar uniós biztos megsérti a munkájára vonatkozó magatartási kódexet.

Az Európai Parlament ezen a héten elfogadott egy állásfoglalást Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamatának értékeléséről, amelyben név szerint is megemlítik és elmarasztalják a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztost, Várhelyi Olivért. A jelentés 13. pontjában többek között ez olvasható: az Európai Parlament „aggodalmának ad hangot a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által az RSNA (Boszniai Szerb Köztársaság entitása nemzetgyűlésének) bosznia-hercegovinai állami intézményekből való kilépésének ütemtervéről tartott szavazáson játszott szereppel kapcsolatos állítások miatt.”

A Parlament emlékeztet a biztosok feddhetetlenséggel, diszkrécióval és függetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeire, összhangban a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexszel, és

ezért felhívja a Bizottságot, hogy ennek fényében értékelje Várhelyi biztos közelmúltbeli intézkedéseit

Megkérdeztük az Európai Bizottságot, terveznek-e bármilyen lépést a parlamenti állásfoglalással kapcsolatban. Az EUrologusnak Ana Pisonero szóvivő azt mondta, hogy

az EP véleménye nem valós tényeken alapul és ezt már több alkalommal is megerősítette a brüsszeli testület.

Egy korábbi állásfoglalásában a Bizottság leszögezte, hogy Várhelyi biztos már 2020. november végi bosznia-hercegovinai látogatásán felszólította a vezetőket, hogy „oldják a feszültséget, kerüljék a bizalmat és az állami intézményeket aláásó további retorikát és lépéseket, folytassák a párbeszédet, és sürgősen térjenek vissza a teljeskörűen működő intézményekhez”.

Várhelyi Olivért tavaly november 24–25-i bosznia-hercegovinai látogatása során Milorad Dodik, az elnökség szerb tagja és az SNSD párt vezetője tájékoztatta arról a szándékáról, hogy december 10-re összehívja az RSNA ülését a hatáskör-megvonási folyamat megkezdése érdekében. Az Európai Bizottság szerint ez

semmilyen módon nem jelenti ezen tervekhez való hozzájárulást vagy azok elfogadását. Valójában Várhelyi biztos úr ezen tervek ellen érvelt.

Korábban Várhelyi Olivér több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy a boszniai szerb vezetésnek az állami intézmények felszámolására vonatkozó tervei „tovább távolítanák Bosznia-Hercegovinát az uniós vívmányokhoz való igazodástól” és megakasztanák az integráció folyamatát.

A magyar biztost gyakran támadják a magyar kormány miatt, mondván, hogy Magyarország kitüntetett figyelmet és – akár anyagi – támogatást ad a Milorad Dodik vezette szerb közösségnek. Elszakadási törekvései miatt ugyanakkor az EU-ban felmerült már, hogy Dodikkal szemben szankciókat kellene kivetni.

Nemrégiben az Európai Parlament külügyi bizottsága is meghallgatta a magyar biztost, aki igen rossz véleménnyel volt Bosznia-Hercegovina csatlakozási folyamatáról, mert nem teljesítik a 14 kritériumot a tagjelölti státuszhoz, ebből pedig

nincs engedmény

– mondta Várhelyi. A balkáni ország már több mint hat éve beadta uniós csatlakozási kérelmét, azonban még nem kapták meg a tagjelölti státuszt sem. A legutolsó uniós csúcstalálkozón némi elmozdulás történt:

Az Európai Tanács készen áll arra, hogy tagjelölti státuszt adjon Bosznia-Hercegovinának, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen jelentést a Tanács részére a véleményében meghatározott 14 kulcsfontosságú prioritás végrehajtásáról

– áll a tagállami vezetők által elfogadott zárókövetkeztetésekben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!