Szerdára halasztotta az Európai Parlament Várhelyi Olivér biztosjelöltségéről szóló döntést. Könnyen lehet, hogy a magyar jelölt sorsa egy nagyobb politikai alku része lesz az Európai Néppárt és a baloldali pártok között.
Jövő héten tárgyalnak arról a tagállamok, hogy milyen irányba változott a magyar jogállamiság az elmúlt időszakban. A téma nem magyar kezdeményezésre, hanem tagállami nyomásra került napirendre.
Öt pótkérdést kapott írásbeli pótvizsgájára Várhelyi Olivér, amely tulajdonképpen 23 kérdést jelent. És egyetlen napot kapott a válaszadásra. A kérdések zöme szakmai, és ezekből úgy tűnik, hogy a magyar jelöltet az Európai Parlament szakbizottságai jelenleg alkalmatlannak tartják a feladat betöltésére.
Alaposan levizsgáztatták a magyar biztosjelöltet, akit politikai és szakmai téren is igyekeztek megfogni az EP-képviselők.
Európai uniós vezetők, államfők, kormánytagok és európai pártok gratulálnak Maia Sandu újjáválasztott moldovai elnöknek. A magyar kormány egyelőre hallgat, holott egy héttel korábban Grúzia esetében már a szavazatok hetvenszázalékos összeszámolásánál gratulált Orbán Viktor.
Az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet, a klímapolitika, gazdasági kapcsolatok, védelmi együttműködés, a Kínához fűződő viszony – ezek azok a témakörök, amelyek miatt döntő fontosságú az EU számára, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást. Brüsszelben kérdeztünk körbe, ki mire számít, a politikustól az elemzőig.
Az Európai Bizottság elfogadta éves bővítési csomagját, amely részletes értékelést ad Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Törökország helyzetéről az EU-csatlakozás felé vezető úton. Megerősítették, hogy Grúzia csatlakozási folyamata megállt.
Miközben Orbán Viktor váratlan grúziai látogatását készíti elő, az uniós intézmények egymást követően adnak ki nyilatkozatokat, amelyekben a felmerült választási törvénysértések kivizsgálását követelik. Brüsszelben attól tartanak, hogy a magyar miniszterelnök, mint az EU Tanácsának soros elnöke, idő előtt legitimálja az oroszbarát grúz vezetést.
177 dokumentált eset van arra vonatkozóan, hogy az oroszok ukrán hadifoglyokat végeztek ki. Ennél nagyságrenddel több azoknak a száma, akiket a fogságban brutális kegyetlenséggel kínoztak. Az oroszok mindenféle háborús jogszabályt lábbal tipornak, ami nem marad büntetlenül – hangzott el az Európai Parlament minden oldaláról.
Megszavazta az Európai Parlament, hogy az EU Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyon jövőbeni hasznainak terhére legfeljebb 35 milliárd eurós hitelt adhat, amivel a korábbi kölcsönök terheit lehet kiváltani. A magyar EP-képviselők közül csak a Demokratikus Koalíció két politikusa támogatta a javaslatot.
Kétnapos csúcstalálkozóra érkeznek az európai vezetők Brüsszelbe, azonban valószínűleg a csütörtök délután kezdődő állam- és kormányfői megbeszélés már aznap éjjel véget ért, a péntekre tervezett euróövezeti csúcsot ugyanis törölték. Várhatóan a legtöbbet vitatott téma a migráció lesz, arra azonban nem kell számítani, hogy nagy jelentőségű döntésre jutnának a vezetők. Volodimir Zelenszkij személyesen vesz részt a tárgyalás első részén.
Két évvel azt követően, hogy az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, megtartották az első érdemi kormányközi konferenciát is, amelyen már tárgyalási fejezeteket is megnyitottak.
Úgy tűnik, Várhelyi Olivér ismét uniós biztos lesz, és a parlamenti szakbizottsági meghallgatást sikerrel veszi majd. Azonban nem elsőre és nem azonnal: minden bizonnyal pótvizsgára kényszerítik. A magyar jelölt helyzetét Orbán Viktor és saját elszólásai nehezítik.
Luxemburgban tanácskoznak az uniós külügyminiszterek, ennek szünetében Szijjártó Péter a kormánypárti médiumoknak tartott „sajtótájékoztatót”.
November elején lép életbe az Európai Bizottság azon rendelte, amely a kínai elektromos autókra kivetett úgynevezett kiegyenlítő vámokról rendelkezik. Az addig hátralévő néhány hétben még folyik az egyeztetés a Bizottság és Kína között, bár ezek eredménye kétséges. Mindenesetre úgy tűnik, a tagállamok nem akartak a folyamatokon változtatni.
Még semmi sem dőlt el, de nagy valószínűség szerint a tagállamok nem fogják megakadályozni, hogy a Kínában gyártott elektromos autókra védővámot vessen ki az Európai Unió. Ez a lépés az Egyesült Államok után az EU területén is visszavetheti a kínai autóipart és a remények szerint segítséget nyújt az európai gyártóknak. Igaz, közöttük vannak olyanok, akik Kínában gyártanak – tehát élénken lobbiznak a javaslat ellen. A nagykövetek pénteken szavaznak.
Az Európai Parlament két szakbizottsága előtt számolt be a tevékenységükről Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője. A szervezet előtt tornyosuló ügyek messze meghaladják kapacitásaikat, pedig nem is minden uniós tagállam tagja az EPPO-nak: Magyarország például nem.
Miközben Magyarországon időnként az utasok tolják a vonatokat, a szerelvények sebessége folyamatosan csökken, az európai vasúti szakma egy minden fővárost összekötő gyorsvasúti hálózat kiépítésére tett javaslatot.
Az Európa-ügyi miniszterek megtartották Brüsszelben az első formális ülésüket a magyar elnökség alatt. Ennek a formációnak ebben a félévben Bóka János lesz az elnöke, a napirenden pedig a leginkább politikai jellegű kérdések szerepelnek, például a jogállamisági ügyek, vagy az uniós csúcsok előkészítése. Bóka János beismerte, az Európai Bíróság büntetése ügyében nincs mozgástere a kormánynak.
Folytatja a magyar kormány a fekete pontok gyűjtögetését az Európai Parlamentnél. Egy Ukrajnával foglalkozó állásfoglalásban több pontban is bírálja a kormányt az EP, miközben amellett is érvelnek a képviselők, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie katonai célpontokat támadni Oroszországban. A dokumentumot sem a Fidesz, sem a Tisza Párt képviselői nem szavazták meg.