Minden eddiginél ádázabbá vált a küzdelem a magyar kormány barátai és ellenfelei között az Európai Parlamentben, ahol nemcsak az derült ki, hogy a legnagyobb európai pártcsaládok fontosabbnak tartják a jogállamiságot, mint a magyar ügyészség, hanem az is, hogy a miniszterelnök vejét mindenki ismeri.
Jelentősen visszavett a kiadási terveiből a kormány, ennek köszönhetően az tartotta elfogadhatónak az Európai Bizottság a magyar középtávú növekedési tervet. Ugyanakkor az államadósság hosszú távon az elvárható szint fölött marad. A magyar tervek kalkulálnak az uniós forrásokkal is.
Továbbra is a dzsihadista terroristák jelentik a legnagyobb veszélyt az EU-ban, bár a szeparatisták sokkal aktívabbak – derült ki az Europol jelentéséből. A terroristák változatlanul komolyan veszik, hogy „a Google a barátod”.
Felsorolta azt Európai Bizottság, hogy mi a problémája a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar törvényi szabályozásával. A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, most azonban a részletes indokolást is elérhetővé tették.
Elég sok jel mutat arra, hogy a kormány nem is akarta megoldani az Erasmus-ügyet. Hogy az Európai Bizottság elégtelennek fogja nyilvánítani a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabályt, azt elsőként annak/azoknak kellett tudniuk, akik a csomagot elkészítették és benyújtották a parlamentnek. Ami ezután jött, nem is történhetett volna másképpen.
Az Európai Bizottság elfogadott egy közleményt, amelyben pótlólagos forrásokat biztosít tagállamoknak határvédelemre, és időleges felmentést ad a menekültügyi eljárások lefolytatása alól. Bármennyire is magyar kívánságlistának tűnik, mindez éppen Magyarországra nem vonatkozik. Csak azokra az országokra, ahová az oroszok küldik a migránsokat.
Az Európai Unióban a magyar nők helyzete majdnem a legrosszabb, de a tendenciákat figyelve jövőre már nem utolsó előtti, hanem utolsó lesz Magyarország a nemek közötti egyenlőség tekintetében.
Pjotr Serafin költségvetésért és csalás elleni harcért felelős biztos azt mondta, hogy a magyarok olyan jogszabályt nyújtotta be, amelyről tudniuk kellett, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni a kormányt az EU-s pénzek utalásánál.
25 év után lezárultak a tárgyalások, és minden részletben megegyeztek az érintett dél-amerikai országok és az EU-t képviselő tárgyalódelegáció. Megkötötték az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást, egy olyan piac jött létre, ahol 700 millió ember él. A franciák tiltakoznak ellen, a lengyelek támogatják őket, de ez még kevés az egyezmény kisiklatásához.
Fél éve teljesen megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között a zárolt uniós támogatások feloldásáról. Az ok: Budapesten hiányzik a politikai akarat a megegyezéshez. Közben Orbán Viktor harcot hirdetett az uniós bírósági ítéletek ellen is, ami még plusz sok száz millió euróba kerül az országnak.
Kedden Luxemburgban az Európai Bíróság előtt megtartották annak a pernek a tárgyalását, amelyben az Európai Bizottság indított keresetet Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény melegeket pedofilokkal összemosó módosításaival szemben. A szakértő szerint az ügy túlmutat a konkrét eseten.
Több tagállam, közöttük a Németország kormányának nyomásra a magyar uniós elnökség napirendre vette a Magyarországgal szemben, a 7-es cikk szerint zajló eljárást helyzetértékelését. A téma az Európa-ügyi miniszterek tanácskozásán került elő.
Az Európai Unió 34 úgynevezett kritikus fontosságú nyersanyagot tart nyilván, amelyek fontos összetevői a termelésnek. Ezeknek a túlnyomó többségét importálni kell, ezért Brüsszelben egyre nagyobb figyelmet szentelnek Dél-Amerikának, ahol viszont a szükséges nyersanyagok közül 24 fellelhető. A baj csak az, hogy ez másnak is eszébe jutott.
Egyik oldalon a kormányzati sikerpropaganda, amely szerint a magyar elnökség páratlan eredményeket elérve ismét naggyá tette Európát, a másik oldalon pedig a rengeteg kérdőjel, hogy ezt vajon mivel lehetne alátámasztani. Elemzésünkben sorra vesszük az egyes területeket, az azokhoz kapcsolódó magyar álláspontot és a tényeket, amelyek segítenek eloszlatni a narancsszínű ködöt.
„Megveszekedett háborús hangulat volt” – így jellemezte Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek tanácskozását, ahol azért a biztonság kedvéért nem csak Kirill pátriárkát, hanem számos más orosz személyt lehúzatott a szankciós listáról, és ma is blokkolta 6,5 milliárd euró kifizetését, amely a tagállamok fegyverszállítását ellensúlyozná.
Kétnapos tanácskozást tartanak kedden és szerdán a NATO-tagállamok külügyminiszterei, ahol várhatóan nem sok szó esik Ukrajnán kívül más témáról. A magyar külügyminiszter hétfői moszkvai tárgyalásai után érkezik Brüsszelbe, ahol az új amerikai elnöki adminisztrációval kapcsolatos várakozások alakítják a hangulatot.
A régi lendülettel veszi elő a magyar ügyeket a decemberben hivatalba lépő testület. A pénzbefagyasztásokkal kapcsolatos eljárások szigorodnak és bővülnek, nem lesz változás az EU migrációs vagy zöldpolitikájában, és továbbra is napirenden marad a szerződésmódosítások ügye, amely többek között a vétójog eltörlését tartalmazza. Közben a kormány politikai súlya látványosan csökken.
Az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán kevéssel dél után a leadott 688 szavazatból 370 támogatta Ursula von der Leyen második biztosi testületét, 282-en voksoltak ellene, míg 36-an tartózkodtak.
Jelentős változásokon megy át az európai gazdasági kormányzás, az új szabályozás értelmében az Európai Bizottság két ütemben teszi közzé a tagállamok gazdálkodására és az általuk benyújtott növekedési tervek értékelésére vonatkozó álláspontját és a túlzott deficittel rendelkező országokkal kapcsolatos ajánlásait.
Az elmaradó állami beruházások, a repülőtér megvásárlásának finanszírozása és az autóipar válsága is rontja az ország pénzügyi helyzetét, miközben az infláció tartósan az uniós átlag felett marad. Az Európai Bizottság közzétette negyedéves gazdasági értékelését, amelyben az EU egészéről és valamennyi tagállamról elemzéseket közöl.