Az Ukrajnával szemben indított teljes körű és provokálatlan orosz agresszió harmadik évfordulójára időzítve a tagállamok elfogadták a sorrendben 16. szankciós csomagot. A döntés egyhangúságot igényel, azaz Magyarország is támogatta.
Kellogg tábornokot arról igyekeznek az uniós vezetők meggyőzni, hogy számíthat az USA az EU-ra, ha fegyverkezni kell.
Miközben Donald Trump arról beszél, hogy Európa védelmét inkább az európaiakra hagyná, beleértve ebbe Ukrajna támogatását is, az EU vezető kijelentették, hogy hajlandóak az így rájuk háruló, megnövekedett terheket vállalni.
Az Európai Bizottság összekötné a jogállamisági ajánlásokat a pénzek kifizetésével, áttérnének a teljesítményalapú finanszírozásra és újabb saját forrásokat szeretnének bevonni. A Fidesz szerint az illegális migrációt akarja finanszírozni Brüsszel, a spanyol kormány pedig megduplázná a büdzsét.
Az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóját megelőző utolsó európai parlamenti plenáris ülésszakot tartják Strasbourgban. A téma több napirendi pont keretén belül is előkerült, amelyből kiderült, hogy az EP többsége továbbra is kiáll Ukrajna támogatása mellett – de vannak olyanok is, akik kritizálják emiatt az EU-t.
Az Európai Bizottság folyamatosan vonja le a magyar pénzekből az Európai Bíróság tavaly júniusi ítélete nyomán felhalmozódott adósságot. Már 117,2 milliárd forinttal csökkent a Magyarország számára elérhető forrás emiatt. Mindent egybevetve pár hét alatt mintegy 520 milliárd forintnyi uniós pénzt bukott az ország.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az uniós tagállamok fegyveres erői egyelőre nem mobilizálhatók elég gyorsan az Európai Unió területén. Az Unió katonai mobilitásra vonatkozó legutóbbi cselekvési terve a tervezési hiányosságok miatt vegyes eredményeket ért el, és a végrehajtás útjában továbbra is akadályok állnak. Az Európai Bizottság változtatásokat ígért.
Egynapos informális csúcsot tartottak Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők, amelyre meghívták a NATO főtitkárát és a brit miniszterelnököt is. A központi téma a védelem volt.
Orosz–ukrán háború, közel-keleti válság, az Egyesült Államok területszerző szándékai és Kína hasonló ambíciói – ilyen körülmények között tartanak informális EU-csúcsot hétfőn Brüsszelben. Az állam- és kormányfők megbeszélésére hivatalos a NATO főtitkára és a brit miniszterelnök is. Orbán Viktor szerint Magyarország a változások nyertese lesz – akármit is jelentsen ez a mai nappal összefüggésben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben bemutatta az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, amely azt a keretet tartalmazza, amelynek mentén a jogalkotási folyamatot elindítja az EU. Az egyik cél a vállalkozások terheinek könnyítése, a másik pedig a közös beszerzések előtérbe helyezése.
Magyarország egy négypontos nyilatkozatra hivatkozva állt el az Oroszországgal szembeni szankciók vétójától, azonban Szijjártó Péter figyelmeztetett, ha az ebben a nyilatkozatban foglaltak nem válnak valóra, akkor Ukrajna számíthat arra, hogy Magyarország blokkolja a velük kapcsolatos döntéseket.
Pénteken beszámoltunk arról, hogy az Európai Parlamentben tárgyalták az uniós külső határok védelmének uniós finanszírozásának lehetőségét. Tudósításunkban tévesen azt írtuk, hogy a fideszes felszólaló 10 milliárd eurós magyar költséggel számol, valóságban azonban csak kétmilliárd eurót említett László András képviselő.
A magyar kormány régóta ostromolja Brüsszelt egy számlával, ami a magyar határkerítés költségeit tartalmazza. Az Európai Bizottság eddig kategorikusan elutasította, hogy ilyen célra uniós pénzt biztosítson, azonban változás várható ebben. Viszont korántsem biztos, hogy a magyar kerítésre jut EU-s forrás.
Az Európai Parlament nagy többsége által elfogadott állásfoglalásban a testület elutasítja, hogy Oroszország az Ukrajna történelmével kapcsolatos állításokat egy törvénytelen háború igazolására használja fel. A nagy többségbe beletartoztak a Tisza Párt képviselői, de a fideszesek nem: a kormánypártiak nem szavaztak ennél a témánál.
Minden eddiginél ádázabbá vált a küzdelem a magyar kormány barátai és ellenfelei között az Európai Parlamentben, ahol nemcsak az derült ki, hogy a legnagyobb európai pártcsaládok fontosabbnak tartják a jogállamiságot, mint a magyar ügyészség, hanem az is, hogy a miniszterelnök vejét mindenki ismeri.
Az Európai Unió 34 úgynevezett kritikus fontosságú nyersanyagot tart nyilván, amelyek fontos összetevői a termelésnek. Ezeknek a túlnyomó többségét importálni kell, ezért Brüsszelben egyre nagyobb figyelmet szentelnek Dél-Amerikának, ahol viszont a szükséges nyersanyagok közül 24 fellelhető. A baj csak az, hogy ez másnak is eszébe jutott.
Jelentősen visszavett a kiadási terveiből a kormány, ennek köszönhetően az tartotta elfogadhatónak az Európai Bizottság a magyar középtávú növekedési tervet. Ugyanakkor az államadósság hosszú távon az elvárható szint fölött marad. A magyar tervek kalkulálnak az uniós forrásokkal is.
Továbbra is a dzsihadista terroristák jelentik a legnagyobb veszélyt az EU-ban, bár a szeparatisták sokkal aktívabbak – derült ki az Europol jelentéséből. A terroristák változatlanul komolyan veszik, hogy „a Google a barátod”.
Egyik oldalon a kormányzati sikerpropaganda, amely szerint a magyar elnökség páratlan eredményeket elérve ismét naggyá tette Európát, a másik oldalon pedig a rengeteg kérdőjel, hogy ezt vajon mivel lehetne alátámasztani. Elemzésünkben sorra vesszük az egyes területeket, az azokhoz kapcsolódó magyar álláspontot és a tényeket, amelyek segítenek eloszlatni a narancsszínű ködöt.
Felsorolta azt Európai Bizottság, hogy mi a problémája a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar törvényi szabályozásával. A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, most azonban a részletes indokolást is elérhetővé tették.