A reménybeli felhasználók közelében, kihasználatlan pincékben képzeli el új szociális kezdeményezését a Budapest Bike Maffia. Az egyesület egy innovatív hazai hidropóniás rendszereket fejlesztő vállalkozással lép partnerségre: a Green Drops Farms Kft. vízkultúrás eszközeivel rászoruló családok termelhetnek akár éttermek számára is friss zöldségeket a szociális érzékenység és a fenntarthatóság jegyében.
Alapvetően természetes folyamat lenne, de az emberi tevékenység révén egyre gyorsabbá válik a nem őshonos, sokszor inváziósnak nevezett új fajok megjelenése. A gyakran egzotikus tájakról származó szúnyogok, kullancsok a globális felmelegedés eredményeként mind nagyobb eséllyel találnak megfelelő élőhelyet nálunk. Terjeszthetnek újfajta kórokozókat, ami egészségügyi problémákat eredményezhet, kiszoríthatnak őshonos fajokat, amivel az ökológiai egyensúlyt boríthatják fel, és persze gazdasági kárt is okozhatnak. Új sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, hogy mindennapjainkra milyen hatással van a klímaváltozás.
Újra lesz környezetvédelmi minisztérium, zöld utat kapnak a szélerőművek, Paks 2-t nem erőltetik, ha leváltják az Orbán-kormányt – értettek egyet az ellenzéki összefogás pártjainak képviselői a csütörtöki környezetvédelmi tematikájú kerekasztal-beszélgetésen. A környezetvédelmet belevennék az alaptantervbe, megszüntetnék a napelemek termékdíját, úgy alakítanák a mezőgazdasági támogatásokat, hogy a kisebbeknek több jusson, és szóba kerültek az aranykalászos kiskirályok is. Az ellenzék egységes képet igyekszik mutatni a zöldpolitikában, politikusaik inkább udvariasan kiegészítették egymás mondanivalóját, semmint vitáztak a csütörtöki rendezvényen.
Jövőre indul Zuglóban a Bosnyák téri piac és környékének átépítése. Az önkormányzat tervei alapján az évtizedek óta változatlan formában fennálló csarnok helyén egy modern piacépület létesül, üvegtetős eladótérrel, önkormányzati irodákkal szakrendelőkkel, mélygarázzsal, előtte főtérrel. A csarnok mögött futó Bosnyák utcán – az egykori nagybani piac helyén – jelenleg heti két nap megtartott önkormányzati piac árusai és vevői attól tartanak, hogy az átalakítás, és a szomszédban induló másik nagy ingatlanberuházás nyomán Budapest utolsó klasszikus piaca lesz oda, és ez az új csarnok forgalmára is visszaüt majd. Videóriport.
Több cég neve is felmerült Völner Pál államtitkár és Schadl György volt végrehajtói kari elnök összesen sok százmilliós vesztegetési ügyében. Az egyik cég nevét 150 millió forintnyi vélt kenőpénzzel, a másikét pályázati pénzek megszerzésének szándékával kapcsolatban említik. Eredményeik alapján egyiknél sem látszik egyértelműen, hogy profitáltak volna a kapcsolatból, bár volt, amelyik nyert közbeszerzést, a másik pedig pár év alatt megötszörözte bevételeit. Az üggyel kapcsolatban hiába kerestük őket, hallgatnak vagy nem kommentálnak.
Húszéves rekordokat döntött idén a kukorica ára, amit a kínai keresleten kívül a rossz brazil (és hazai) termés is magyaráz. Emiatt szokatlan módon importkukoricával indították az új szezont a hazai ipari felhasználók. A saját pénztárcánk is érezni fogja a drágulás következményeit, de a szakértők szerint csak később.
Számos ügyféllel nehéz volt megértetni, hogy a hőszivattyú ebben az esetben nem geotermikus fűtést jelent. A kivitelezők közül is volt, akit felkészületlenül ért a 202 milliárd forintos összértékű pályázathoz szükséges adminisztráció. Hétfőn indult az ingyen napelemes pályázatok első fordulója, egy pályázatíró segítségével szedtük össze az első tapasztalatokat.
November végén, december első napjaiban vágják a karácsonyfának termesztett fenyők nagy részét Somogy, Zala és Vas megye dimbes-dombos tájain. Nagy- és kistermelőknél egyaránt hatalmas ilyenkor a pörgés, néhány hét alatt kell letermelni a mostanra piacérett karácsonyfamennyiséget. Nézze meg, hogyan termelik, gondozzák, majd takarítják be a fenyőt, és mitől lesz egy karácsonyfa szép, tömött és formás!
Láthatóan nem sajnálták a pénzt a látványos kiállításra, és az idecsődített iskolások is élvezik. Azt csak remélhetjük, hogy a kormány is megfogad néhány, itt felvetett elvet.
Egy biztos: idővel mindenki megérzi az energiaárrobbanást. Aki csak teheti, hatóság áras körbe menekül, de ezzel csak az állam terhei nőnek. Azok a gazdasági szereplők, akik nem ugorhatnak be a rezsiernyő alá, abban reménykedhetnek, hogy valahogy kihúzzák korábbi nyereségtartalékukból a drága időszakot. Még az sem kizárt, hogy közülük is lesz, akinek segít majd az állam. A többség arra számít, hogy mindenképp magasabb árszinten stabilizálódnak az energiaárak, amit végül kénytelenek lesznek beépíteni termékeik árába. Ez pedig megint hozzáadódik az inflációhoz.
Újból előtérbe került a vita, amely arról szól, miért a külföldi áruházláncoknál költik el a pénzüket a magyarok, és ott miért külföldi árukat tesznek a kosarukba. A kormány az elmúlt 11 évben számtalanszor ment neki a multicégeknek, ennek hatására egyre nő is ezeknél a hazai termékek aránya, ám ennek van egy komoly korlátja.
Lett nyilatkozat, de felpuhították. Láthatóvá teszik a konkrét eredményeket, de az eddigi vállalásoknak még nincs hatása. India ugyan majdnem megtorpedózta az egyezményt, mégis tett egy jelentős vállalást, az EU viszont saját súlyához képest szerényen szerepelt – így értékelte a COP26-ot a Green Policy Center.
Néhány, Áder János államfő által a hét elején bedobott, jól hangzó aduval már letudta bejelentéseit Magyarország a Glasgow-i klímacsúcson. Többre a COP26 kapcsán nem is igazán számíthatunk, de valójában túl alacsonyra tettük az első (2030-as) lécet a klímaharcban. Így bár előrelépés, hogy törvénybe foglaltuk a 2050-es klímasemlegességet, erőlködés lehet a vége. Botár Alexát a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjét faggattuk arról, mit várhatunk Magyarországtól a klímacsúcson.
Csekély hatása volt a járványnak a játékok kiskereskedelmi forgalmára, de arra, hogy miként vesszük meg őket, már annál nagyobb: egyre inkább az online térbe tevődik át a forgalom. Eközben a játékpiacon is globális trenddé válik a fenntarthatóság.
A magyarországi halastavak egyharmadát a kiszáradás szélére sodorta az idei aszály. A haltenyésztőket a támogatások hiánya is sújtja, ráadásul ezen jóval túlmutat a tavak környezeti szerepe.
A hirtelen megnőtt piaci igényekre válaszul nagy mennyiségben hoztak be lakossági Covid-teszteket az országba. Az importálók közül az egyik, cégek megnevezése nélkül, bizonytalan forrásból származó eszközökre hívta fel a figyelmet. A végeredmény egy versenyhivatali panasz és egy per a jó hírnévért. De a vevők számára tényleg biztonságos valamennyi gyorsteszt?
Tévedünk, ha azt hisszük, hogy ha nem történik látványos előrelépés az ENSZ hétvégén kezdődő klímavédelmi világkonferenciáján, a COP26-on, akkor elbuktuk a klímaváltozás elleni harcot – mondja a hvg.hu-nak adott interjújában a csúcson többször részt vevő Huszár András, a Green Policy Center alapító-igazgatója. Szerinte paradox helyzetben vannak a politikusok, akiknek kevéssé kifizetődő azt mondani, hogy ők védték meg a világot az összeomlástól, ha a világ nem is omlott össze, mint egy extrém időjárási esemény után a helyszínre sietni, fényképezkedni, és bejelenteni, hogy milyen segítséget nyújtanak a természeti csapás által sújtott övezetnek.
A vízügyeseknek minél gyorsabban kell reagálniuk a szélsőséges időjárási jelenségekre, legyen szó hirtelen lezúduló villámárvizekről, vagy hosszan elhúzódó rekordmagas árhullámokról. Ehhez már gyakorlóhelyet is kaptak Szolnok mellett, ahol az árvízi védekezés szinte mindegyik elemét begyakorolhatják. Mobilgátak, szivattyúk, szádfalak, buzgárok és homokzsákok – videós riport az október eleji átadóról.
Félrevezető számokkal érvelt péntek reggeli interjújában Orbán Viktor a szabályozott rezsiárak mellett, az pedig, hogy enélkül éves szinten 380-400 ezer forinttal kevesebbet fizetnének a magyar családok a rezsiért, nyilvánvaló túlzásnak tűnik. Nemcsak azért, mert volt, amikor a piaci ár alacsonyabb volt a rezsicsökkentett hazai áraknál, de azért is, mert a gyakran a szolgáltatókra terhelt rezsicsökkentés veszteségeit máshonnan, más adókkal kell pótolni. Az elmúlt időszak jelentős gázáremelkedése viszont még bekavarhat.
A jobb- és baloldali klímapolitika csapott össze csütörtökön az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre pályázók beszélgetésén a HVG szerkesztőségében. A nagy kérdésekben, kibocsátás-csökkentés, Paks, Mátrai Erőmű egyetértő jelöltek között éles vita alakult ki arról, kire és hogyan kell ráterhelni a klímaharc költségeit.
