Egy kata alól kieső orvos részmunkaidősként nem biztos, hogy hajlandó lesz 100 kilométereket utazni, hogy heti egyszer rendeljen egy félreeső településen. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint a szigorításnak a magánegészségügyben is kedvezőtlen hatása lesz, és akár tömegesen is távozhatnak külföldre a jelenleg szakrendeléseket, ügyeleteket katázva ellátó orvosok. Van olyan szakmabeli azonban, aki szerint csak átmeneti lesz a zavar.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Lassan egy hónapja leadták élelmiszermentési terveiket a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok, de a gyakorlati végrehajtás ügyében még mindig vannak nyitott kérdések.
Sokszor csak többhetes késéssel viszik el a szelektív és zöldhulladékot Pest és Nógrád megye több tucat településén. A térséget ellátó Duna–Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. létszám- és forráshiányra hivatkozik az érintett polgármestereknek: pénz híján nem tudják megfelelő műszaki állapotban tartani járműveiket, és nincs elég emberük sem.
A nemzetközi divatot követte, és a lakásválság megoldását várta a panelektől az állam a szocializmus éveiben. Így annak ellenére is nagy erőkkel építették őket, hogy a módszer minden másnál drágább volt. A lakásokat központilag osztották volna, kvázi alanyi jogon, de kiderült, nincs rá elég pénz, így jött a magánerő és a kiskapuk. Hogyan lettek a panelek, miként lehetett bennük lakáshoz jutni, miben térnek el a hazaiak a keleti blokkban megszokottaktól, hol él tovább az örökségük? A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle hatodik részében Kocsis János Balázzsal, a Corvinus és a BME egyetemi oktatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével jártuk körbe a hazai panelek történetét.
Önálló környezetvédelmi tárca nem lesz az új Orbán-kormányban, de lesz külön klímapolitikai, környezetvédelmi és természetvédelmi államtitkár, igaz, más-más minisztériumoknál. Ez eddig sem volt nagyon másképp, emlékeztettek a hvg.hu által megkérdezett klímapolitikai szakértők. Van, aki szerint a széttagoltság fenntartása kedvezőtlen, más szerint nem gond, amennyiben van egy minisztériumok felett álló, felsőbb szintű koordináció, aminek létére korábban is utaltak jelek.
A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek. A közvetlen környezetünkben tapasztalható kedvezőtlen változások nyomán egyre kevesebb a tiszta kórkép, és egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak például rákos megbetegedéseket. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Dr. Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül.
Kivitelezhetetlennek tartják a benzinkutasok a kormány döntését, hogy csak magyar rendszámú autókba lehessen ársapkás üzemanyagot tankolni. Tankolás után már nincs sok értelme ellenőrizni a forgalmit, az egy kútfejre számolt kétfajta ár pedig fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel.
Egykori kapacitásának már csak töredékét kihasználva, de még ma is pörkölik a cikóriát és gyártják a Maci kávét abban az üzemben, amit egykor a Monarchia egyik legnagyobb pótkávés multicége épített fel az osztrák határtól egy kőhajításnyira, és aminek termékei még a szocializmus évtizedeiben is ott voltak jóformán minden konyhában. A svájci-magyarból tavaly teljesen magyarrá váló Multi-Cikória Kft-nél már leporolták a Maci kávé elmúlt évtizedekben elhanyagolt brandjét: a cukor-, koffein- és laktózmentes változatok célpontjában a tudatos fogyasztó áll, de sokat várnak a cikória egyik nagyon jó élettani hatású összetevőjétől is. Csak ki kell bekkelni a drágulást, behúzni egy fejlesztési pályázatot, és polcra kerülni a nagy kereskedelmi láncoknál.
Drágább az üveg, drágább a csomagoláshoz használt papír, emelkedik a műtrágya és a vegyszerek ára is. Ársapkás üzemanyagot csak a traktorba tankolhatnak közvetlenül, így többször kell a kútra járni a gyakran távoli dűlőkről, és kevés a munkaerő is. Mindezek nyomán a bortermelők is áremelésre kényszerülnek, de a piac korlátokat szab.
Több élelmiszerre vagy több, az oroszoktól függetlenül megtermelhető üzemanyagra van nagyobb szükség? Állati takarmány, etanol és biodízel, vagy több kenyér? Az orosz olajembargó fokozott aktualitást adhat ezeknek a kérdéseknek.
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
A május 1-jén hatályát vesztő intézkedéssel elégedett a kormány, és az inflációs adatokat látva nagy lehet a kísértés, hogy fenntartsák. A hatósági árak kivezetése azonban, amit Orbán Viktor miniszterelnök február elején még jó ötletnek tartott, az érintett termékeknél, úgy tűnik, gyors dráguláshoz vezet majd. A döntésnél ezt is mérlegelniük kell, és elvileg azt is, hogy miként látják ezt a piaci szereplők, igaz, őket nem kérdezték.
Már keresik a napraforgóolaj alternatíváit a hazai élelmiszeripari cégek is, miután az orosz–ukrán háború miatt leálltak a szállítások, fogynak a készletek, és az idei termelés feltételei sem biztatók. A leggyorsabb megoldás a repceolaj lehet, de itt is végesek a készletek, hosszú távon a korábban nagy mumus pálmaolaj lehet a megoldás sokak számára. Leszámítva, hogy a legnagyobb termelő épp megtiltotta az exportot.
A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet akár gyérítés, hódmenedzserek munkába állítása és no hód-zónák kialakítása is, de a megoldást egyelőre nem kapkodja el az állam.
Ha azt mondjuk, minden drágult, sokszor úgy általában gondolunk a piaci vagy bolti árakra, de most pont ez áll a zöldségek és gyümölcsök árának emelkedése mögött: a terméklánc minden eleme, a termelési-, csomagolási-, szállítási-, munkaerő-költségek, mind-mind nőnek. Abban még bízhatunk, hogy a kajszibarack-termés idén jobb legyen, de úgy néz ki, dinnyét kisebb területen vetnek majd.
Méretben apró, biológiai sokszínűségben nagy lesz a remények szerint a Boráros téri minierdő. Több mint kétszáz cserjét és facsemetét ültettek egy közepes lakás méretű területre. Nem a parkszerű esztétikum, hanem az erdőszerű természetesség a lényeg. Árnyékot, tisztább levegőt, több madarat remélnek tőle.
A benzinkutasok még kitartanak, de alig várják a május közepét, amikor elvileg lejár az árstop, vagy legalább kiderül, hogyan tovább, és reménykednek az üzemanyagok bioösszetevőjének kivezetésében. Az élelmiszerláncok hallgatnak, a kisboltosok pedig csak vállat vonnak arra, hogy a hétvégén újraválasztott Orbán Viktor belengette a hatósági árak megtartását. Pedig a kormányzati szándék feladja a leckét: az árstoppal érintett legtöbb élelmiszer beszerzése ötödével is többe kerülhet a boltok számára az intézkedés bevezetése óta.
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
