Október 31-én lezárul a hálózatra csatlakozás lehetősége az új napelemes rendszerek telepítői előtt. Ennek hiányában korlátozottan vagy sokkal nagyobb költséggel tudják kiaknázni a napenergiában rejlő lehetőségeket. De vajon tudja-e majd tartani az előírt határidőket az is, aki most próbálkozik?
Miközben a napelemes rendszerre pályázók csalódottak és sorra mondják vissza pályázataikat a kormány múlt heti döntése nyomán, mások az utolsó pillanatokat is kihasználják, hogy még be tudják adni csatlakozási igényeiket, mielőtt ellehetetlenítik a hálózathoz való csatlakozásukat. Úgy néz ki, több szempontból is az járt jól, aki nem várt az állami pénzre, és saját zsebből ugrott a fejlesztésnek, annál is inkább, mert úgy tűnik, az állam nem csak lefújta a következő pályázati kört, de a korábban jóváhagyott támogatásokat sem akarja egyelőre kifizetni.
Mintha oldódna a kormánynak a szélenergiával szemben évek óta fennálló fagyos viszonya, de messze van még ettől az a lelkesedés, ahogyan például a napenergiás fejlesztésekről beszélnek. Pedig a szélenergia hasznosítása nélkül féllábú óriás lehet a túlnyomórészt napelemekre fókuszáló megújulóenergia-termelés.
Nem mindennapi utat járt be egy hazai mezőgazdasági vállalkozás. A stratégiai ágazatban, de külföldi családi tulajdonban lévő dunaföldvári Pannonia Bio egyetlen állami fillér vagy uniós cent nélkül nőtt a világ legnagyobb biofinomítói közé, korábbi beruházásaik alapján pedig úgy tűnik, mintha előre számoltak volna a tavaly kezdődött energiaválság és az országot idén sújtó aszály kockázataival is. Most új terület, az élelmiszeripar felé nyitnak, amivel az idén tíz éves cég az etanoltól a vegaburgerig húz ívet.
A hazai elektromoskerékpár-piac ugyan csak porszemnyi töredékét adja az európai e-bike-robbanásnak, de a piacra kerülő eszközök egy vékony, mégis látható szelete itt készül. Ez a szelet hamarosan vastagabb lehet: a piac egyik főszereplője, aki húsz éve termel itthoni üzemében, az autóiparból átcsábított szakemberek segítségével bővíti a termelést, és pár éve a piac egyik óriása is üzemet épített itthon. De hogy készül egy e-bike?
Az általános drágulás miatt már kevés a pályázat kiírásakor meghatározott 485 ezer forintos kilowattonkénti költség a napelemes ágazat szereplői szerint. A kivitelezők ráadásul nem tudják benyújtani a már telepített rendszerekre vonatkozó elszámolásokat, és nem tudják, mikor juthatnak pénzükhöz. A kivitelezőknek 90 milliárd forintja áll az eszközökben, sokan azonnal leállították a munkálatokat.
400 konténeres kazánt kíván beszerezni az állam, hogy spóroljon a gázfelhasználáson. A mobil hőközpontok praktikusak, könnyen és gyorsan telepíthetők, de drágábbak, mintha csak a kazánt cserélnék le az adott épületben. Gázspórolás biztos lesz, de ez sem olcsó: egy-egy ilyen kazán tízmilliós nagyságrendű összegbe kerül.
LED-ek, napelemek, hamarabb kikapcsolt lámpák, csökkentett díszkivilágítás, lelassított mozgólépcsők és igen, alacsonyabb hőmérséklet. Az energiaválság nyomán sokan hoznak fogyasztáscsökkentő vagy az energiahatékonyságot növelő intézkedéseket a kereskedelemben. Mire számíthatunk a boltokban és a plázákban télen?
Nehezített és egyre drágább pálya a napelemes rendszerek kiépítése, akár nagyobb, közepes vagy háztartási méretű rendszerekről beszélünk. A kormány jelentősen növelné a hazai napelemes energiatermelési kapacitást, de jelen pillanatban több nehézséggel szembesül az, aki ilyen rendszert telepítene. Egy nyári szabályváltozás nyomán például a közepes rendszerek telepítői jelentős plusz költséggel számolhatnak, és a szolgáltatók változó előírásai miatt a családi házukat állami pénzből napelemmel felszerelni szándékozók is aggódva pillanthatnak pénztárcájuk mélyére.
Nem sokkal drágábban lehet az itthon sokszor hiányzó kristálycukorhoz jutni a határokon túl, a magyarok mégsem ezért járnak át Ausztriába vásárolni. Az érezhető cukorhiány hátterében ugyanakkor a hatósági ár mellett ott van az is, hogy visszaesett a termelés.
A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez: "ha nem vesszük figyelembe a természetes folyamatokat, a szakadék felé megyünk" – érvel Sirkó Zoltán kertészmérnök. Videó.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Negatív rekordot döntenek vízállásban a hazai folyók, a kisebb vízfolyások közül több ki is száradt a súlyos csapadékhiány, illetve az aszályhajlamot fokozó hőhullámok miatt. A vízhiány konkrét konfliktushoz is vezetett a Tarna-mentén, ahol dühös aktivisták estek neki egy, a szőlőoltványait az elapadó folyóból öntöző borászat berendezéseinek. Az aktivisták természetrombolásról beszélnek, az érintett cég szerint viszont az aszályért nem ők a felelősek.
Van, amit korábban már bejelentettek, van, amivel lehet, hogy elkéstek, van, aminek nem lesz hatása, van, ami évekbe telik, mire eredményre vezet, és van, amivel megint kihúzzuk a gyufát az EU-ban. Megnéztük, mire lesz elég az a hét intézkedés, amivel az energiavészhelyzetet akarja kezelni a kormány.
Egy kata alól kieső orvos részmunkaidősként nem biztos, hogy hajlandó lesz 100 kilométereket utazni, hogy heti egyszer rendeljen egy félreeső településen. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint a szigorításnak a magánegészségügyben is kedvezőtlen hatása lesz, és akár tömegesen is távozhatnak külföldre a jelenleg szakrendeléseket, ügyeleteket katázva ellátó orvosok. Van olyan szakmabeli azonban, aki szerint csak átmeneti lesz a zavar.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Lassan egy hónapja leadták élelmiszermentési terveiket a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok, de a gyakorlati végrehajtás ügyében még mindig vannak nyitott kérdések.
Sokszor csak többhetes késéssel viszik el a szelektív és zöldhulladékot Pest és Nógrád megye több tucat településén. A térséget ellátó Duna–Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. létszám- és forráshiányra hivatkozik az érintett polgármestereknek: pénz híján nem tudják megfelelő műszaki állapotban tartani járműveiket, és nincs elég emberük sem.
A nemzetközi divatot követte, és a lakásválság megoldását várta a panelektől az állam a szocializmus éveiben. Így annak ellenére is nagy erőkkel építették őket, hogy a módszer minden másnál drágább volt. A lakásokat központilag osztották volna, kvázi alanyi jogon, de kiderült, nincs rá elég pénz, így jött a magánerő és a kiskapuk. Hogyan lettek a panelek, miként lehetett bennük lakáshoz jutni, miben térnek el a hazaiak a keleti blokkban megszokottaktól, hol él tovább az örökségük? A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle hatodik részében Kocsis János Balázzsal, a Corvinus és a BME egyetemi oktatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével jártuk körbe a hazai panelek történetét.
