Magyarországon a fás területek fele nem alkalmas a fenntartható erdőgazdálkodásra
A Brüsszel elleni harc egyik eleme lett az akácosok védelme, pedig fenntartható erdőgazdálkodás csak őshonos erdők telepítésével lehetséges.
Ballai Vince
„60–70 méterről, távcsővel nem illik elnézni egy farkast"
Mi vezethet oda, hogy fokozottan védett állatra lőjön valaki? Életszerű, hogy más fajnak nézi? Miből fakadnak a hazai tájakra visszatérő nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok? Valóban ilyen minden vadász? Egy természetvédővel és egy vadásszal igyekeztük körbejárni a svájci farkas, M237 feltételezett kilövésének kérdéskörét. Az biztos, kevés hasonló eset kerül napvilágra, és a bizonyítás is nehéz.
Spar: négyszeresére nőtt az árstopos tej forgalma, a cukorból háromszor annyit vittek
Nőtt a Spar forgalma 2022-ben, de a második féléves visszaesés az első félév növekedésének jelentős részét elvitte. A plázastop ellenére két új üzletet tudtak nyitni, 11-et korszerűsítettek, és felújították saját húsüzemüket is. Az éves eredményről beszámolva a cég vezetői elmondták, mit tapasztalnak az árstopok miatt, milyen viszonyban vannak a hazai szakképzéssel, mit tesznek a fenntarthatóságért és miként küzdenek az inflációval.
Lakóterületté minősítenék a zöldterületet, a kerület szerint mégis zöldebb lesz a Hegyvidék – hol a trükk?
Lakóterületté minősítene egy sor ingatlant a hegyvidéki önkormányzat. A helyi ellenzék és civilek szerint ezzel veszélyben kerülnek a fák, az önkormányzat szerint viszont valójában csökken a beépíthetőség, és nő a biológiai aktivitásérték. Úgy tűnik, mindkét félnek igaza van, de hogy lehet ez? A helyszínen igyekeztünk utánajárni.
Hiába a gazdák trükkjei, a mostani fagy elviheti az idei kajszitermés javát
Kétszer is szokatlan fagy támadta meg a barackosokat, ráadásul mindkét alkalommal hideg széllel érkezett a rossz idő. Ez ellen mit sem érnek a hagyományos fagyvédelmi módszerek. Pedig a bimbók szempontjából jól indult az év.
Már akkor vágásérett volt az erdő, amikor a lombkoronaösvényre pénzt kért a polgármester - Nyírmártonfalván jártunk
Már zúg a traktor és fúrja a lyukakat annak az erdőnek a hűlt helyén, ahol az elhíresült, fák nélküli lombkoronaösvény épült Nyírmártonfalva határában. A polgármester szerint minden jogszerű volt, az erdő akkor is erdő, ha ki van vágva. De mégis, mennyi értelme van lombkoronasétányokat létesíteni erdőnek kinéző monokultúrás faültetvényekben?
Lassan a körmére égnek a kormánynak a szél- és napenergiás vállalások
Március 31-ig egy sor megújuló energiás vállalást kell teljesítenie a kormánynak ahhoz, hogy biztosan hozzájusson az uniós helyreállítási és ellenállóképességi terv keretében rendelkezésre álló, de egyelőre befagyasztott 5,8 milliárd eurós támogatáshoz. Pár nap maradt arra, hogy a kormány bemutassa, társadalmi egyeztetésre bocsássa és hatályba léptesse például a szélerőművek engedélyezését, a napelemes kiserőművek hálózati betáplálás tiltásának felülvizsgálatát, és a megújuló erőműves beruházások jóváhagyásának egyszerűsítését.
A kiszáradt Velencei-tó csak egy a sok tünet közül – mit tehetünk mi a vízhiány ellen?
Vízválság van a világban, amit Magyarországon is érzünk. Szerdán, a víz világnapján dugják össze fejüket az ENSZ tagállamai, hogyan kezeljék a vízzel kapcsolatos bajokat a nem tiszta ivóvíztől kezdve az áradások okozta károkon át a vízhiányig. A résztvevők önkéntes vállalásaiból áll majd össze egy cselekvési terv, amivel 2030-ig szeretnék megoldani a problémákat.
A vízháború most egy védett vértesi láprét beáldozása körül robbant ki
Fokozottan védett vizes élőhelyet csapoltak meg a napokban, hogy több víz juthasson a Velencei-tóba, amelynek vízállása még mindig az optimálisnak tartott szint alatt van. Az érintett Csíkvarsai-rétet kezelő alapítvány vezetője szerint a csapolás során egy fontos jogi elv sérült. Ő is arra figyelmeztet, hogy ha nincs elég csapadék, muszáj elgondolkozni a Velencei-tó használati módján. Mindeközben a vízügyi hatóságok rendkívüli felülvizsgálatot tartanak a tó vízgyűjtőjén fekvő minden kisebb-nagyobb halastónál.
Svájctól a Vértesig kóborolt egy fiatal farkas, és minden jel szerint még nincs vége az útjának
M237 arra megy, amerre csak akar, és addig, amíg egy nőstényt nem talál. A Vértesben aligha telepedik le, de lehet, hogy elég csak a Börzsönyig eljutnia, ahol már lehet esélye összefutni egy fajtárssal – jó eséllyel pont egy nősténnyel. Konkrét nyomára még nem bukkantak itthon, de azt tudni, hogy egyelőre tartja a keleti irányt.
Évek óta tudják, hogy hozzá kell nyúlni - péntek este sávlezárással indul a népligeti felüljáró állapotfelmérése
Idén 45 éves a Könyves Kálmán körút fölött átívelő népligeti felüljáró, és bizony érzi már a kort. Az építmény rossz állapota már kilenc éve is látványos volt, azóta pedig csak romlott, nem csoda, hogy fokozatosan kitiltották róla a nehezebb járműveket. Most öt hónapra lezárják az egyik sávját, hogy kiderüljön, mennyire kell hozzányúlni. Őszre dőlhet el a sorsa.
Világszerte tombol a madárinfluenza, mennyire kell itthon tartanunk tőle?
Rekordszámú baromfi pusztult el a legújabb madárinfluenza-járványban az USA-ban, de a kórokozó immár Dél-Amerikában is terjed, ráadásul emlősök, például oroszlánfókák között is megjelent. Ennél is nagyobb probléma, hogy egyre sűrűbben fordulnak elő járványkitörések, Európában Magyarországnál többet csak a franciáknál regisztráltak.
Még nem tudni, tényleg jön-e a havi szaldó a napelemes rendszereknél, de kiszámolták, hogy szinte mindegy
A ködös szabályozási környezet, a hálózati csatlakozási tilalom, és az éves szaldó elszámolás kivezetésére vonatkozó szándék miatt a megrendelők és a beruházók is várakozó állásponton vannak a lakossági napelemes piacon. A kedvezőtlen kormányzati politika miatt megnőttek a megtérüléssel kapcsolatos aggodalmak, de újabb számítások szerint még havi szaldós elszámolással is tíz év alatt megtérülhet egy átlagos rendszer. Ugyanakkor hiába az akadályozó tényezők, 100 ezer csatlakozási engedély még függőben van, és ha a hivatal elkezdi kiadni ezeket, nyakunkon lehet az újabb telepítési roham.
Jelentés: Hiába tartja magát klímabajnoknak a kormány, ettől nem fognak teljesülni az uniós klímavállalások
A 2010-es években könnyedén teljesítette kibocsátáscsökkentési céljait Magyarország, az akkori hozzáállás azonban nem elég a 2030-as vállalások eléréséhez. Szakpolitikai váltásra, és a folyamat szoros nyomon követésére van szükség. Ezért készítették el az első klímasemlegességi jelentést.
Itt a várva várt fordulat a szélenergiában Magyarországon, de így is lehetnek még buktatók
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
Elbukott telephely, lenyúlt nagy vevők, szigorúbbá váló bankok - így tépázta meg a kiskutakat a benzinárstop időszaka
Eladott tartálykocsi és telephely, több tízmillós banki kölcsön, kényszerű tőkeinjekció más érdekeltségekből – ilyen és ehhez hasonló lépésekre kényszerültek a kis benzinkutasok, hogy kompenzálják a 2021 őszén bevezetett benzinárstop miatt elszenvedett veszteségeiket, nem beszélve a Mol által elvitt nagy vevőikről. Azt eddig is lehetett tudni, hogy összességében százmilliárdos nagyságrendű a káruk, ám most egy konkrét töltőállomás-üzemeltető példáján részletesebben is megismerhetjük, miből állt össze a veszteség, és milyen lépésekre kényszerül egy a vállalkozás, hogy fenn tudjon maradni.
Hiába esett sok eső, a Velencei-tó még többet kér
Mindenki igyekszik a környéken, hogy több víz jusson a Velencei-tóba: a civilek a környező települések árkait tisztogatják, a vízügy a Pátkai-tározót engedi le a minimum vízállásig. A tó vízszintjét ezzel 4 centiméterrel tudják emelni, de hiába volt az átlagosnál jóval csapadékosabb a január, még így is sok hiányzik az optimális vízszinthez. A szakértő szerint a drága és kockázatos egyéb vízpótlási módszerek helyett érdemes lenne felülvizsgálni azt, ahogy a Velencei-tó használatáról gondolkodunk. Videóriport.
„Nekünk ez az egy otthonunk és életünk van, amit védeni szeretnénk" – kiadták dühüket a gödiek a Samsung-gyár közmeghallgatásán
Többek között a szennyezett talajvízzel, a határértékeket meghaladó zajterheléssel, a tűzvédelmi szabálytalanságokkal, a monitoring-kutakkal, szennyvízzel kapcsolatos aggodalmak mellett előjöttek az akkumulátorgyárakkal, és azok erőltetett telepítésével szembeni ellenérzések is a gödi Samsung-gyár ügyében kedden tartott közmeghallgatáson. Több mint 200 helyi, illetve a környező településekről érkező résztvevő a közmeghallgatás eredeti kereteit alaposan kitágítva zúdította rá az elmúlt években a gyár működésével kapcsolatban szerzett rossz tapasztalatainak minden dühét a vármegyei illetékesekre, a katasztrófavédelem munkatársaira, a gyár számára a biztonsági jelentést készítő cég vezetőire és a gyár képviselőire. Videós összefoglaló.
Nem kell Samsung! – kiabálták a gödi akkugyár bővítéséről szóló közmeghallgatáson
Feszült hangulatú közmeghallgatást tartottak kedden a gödi Samsung-gyár bővítéséről. A hallgatóság többek között az akkugyár zajterhelése, a talajvíz szennyezettsége, a település élhetősége, és az ilyen gyárakkal kapcsolatos általános aggodalmait zúdította a hatóságok és a gyár képviselőire.
Rengeteg pénzt tolnak az állami élelmiszermentésbe, miközben maga a rendszer nem működik
Gyorsított eljárásban fogadták el a törvényt immár egy éve, mégsem működik az állami élelmiszermentés. A napokban azonban több fejlemény is történt, az egyik egy közel ötmilliárdos tétel megjelenése a költségvetésben.