Mintha oldódna a kormánynak a szélenergiával szemben évek óta fennálló fagyos viszonya, de messze van még ettől az a lelkesedés, ahogyan például a napenergiás fejlesztésekről beszélnek. Pedig a szélenergia hasznosítása nélkül féllábú óriás lehet a túlnyomórészt napelemekre fókuszáló megújulóenergia-termelés.
Nem mindennapi utat járt be egy hazai mezőgazdasági vállalkozás. A stratégiai ágazatban, de külföldi családi tulajdonban lévő dunaföldvári Pannonia Bio egyetlen állami fillér vagy uniós cent nélkül nőtt a világ legnagyobb biofinomítói közé, korábbi beruházásaik alapján pedig úgy tűnik, mintha előre számoltak volna a tavaly kezdődött energiaválság és az országot idén sújtó aszály kockázataival is. Most új terület, az élelmiszeripar felé nyitnak, amivel az idén tíz éves cég az etanoltól a vegaburgerig húz ívet.
A hazai elektromoskerékpár-piac ugyan csak porszemnyi töredékét adja az európai e-bike-robbanásnak, de a piacra kerülő eszközök egy vékony, mégis látható szelete itt készül. Ez a szelet hamarosan vastagabb lehet: a piac egyik főszereplője, aki húsz éve termel itthoni üzemében, az autóiparból átcsábított szakemberek segítségével bővíti a termelést, és pár éve a piac egyik óriása is üzemet épített itthon. De hogy készül egy e-bike?
Az általános drágulás miatt már kevés a pályázat kiírásakor meghatározott 485 ezer forintos kilowattonkénti költség a napelemes ágazat szereplői szerint. A kivitelezők ráadásul nem tudják benyújtani a már telepített rendszerekre vonatkozó elszámolásokat, és nem tudják, mikor juthatnak pénzükhöz. A kivitelezőknek 90 milliárd forintja áll az eszközökben, sokan azonnal leállították a munkálatokat.
400 konténeres kazánt kíván beszerezni az állam, hogy spóroljon a gázfelhasználáson. A mobil hőközpontok praktikusak, könnyen és gyorsan telepíthetők, de drágábbak, mintha csak a kazánt cserélnék le az adott épületben. Gázspórolás biztos lesz, de ez sem olcsó: egy-egy ilyen kazán tízmilliós nagyságrendű összegbe kerül.
LED-ek, napelemek, hamarabb kikapcsolt lámpák, csökkentett díszkivilágítás, lelassított mozgólépcsők és igen, alacsonyabb hőmérséklet. Az energiaválság nyomán sokan hoznak fogyasztáscsökkentő vagy az energiahatékonyságot növelő intézkedéseket a kereskedelemben. Mire számíthatunk a boltokban és a plázákban télen?
Nehezített és egyre drágább pálya a napelemes rendszerek kiépítése, akár nagyobb, közepes vagy háztartási méretű rendszerekről beszélünk. A kormány jelentősen növelné a hazai napelemes energiatermelési kapacitást, de jelen pillanatban több nehézséggel szembesül az, aki ilyen rendszert telepítene. Egy nyári szabályváltozás nyomán például a közepes rendszerek telepítői jelentős plusz költséggel számolhatnak, és a szolgáltatók változó előírásai miatt a családi házukat állami pénzből napelemmel felszerelni szándékozók is aggódva pillanthatnak pénztárcájuk mélyére.
Nem sokkal drágábban lehet az itthon sokszor hiányzó kristálycukorhoz jutni a határokon túl, a magyarok mégsem ezért járnak át Ausztriába vásárolni. Az érezhető cukorhiány hátterében ugyanakkor a hatósági ár mellett ott van az is, hogy visszaesett a termelés.
A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez: "ha nem vesszük figyelembe a természetes folyamatokat, a szakadék felé megyünk" – érvel Sirkó Zoltán kertészmérnök. Videó.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Negatív rekordot döntenek vízállásban a hazai folyók, a kisebb vízfolyások közül több ki is száradt a súlyos csapadékhiány, illetve az aszályhajlamot fokozó hőhullámok miatt. A vízhiány konkrét konfliktushoz is vezetett a Tarna-mentén, ahol dühös aktivisták estek neki egy, a szőlőoltványait az elapadó folyóból öntöző borászat berendezéseinek. Az aktivisták természetrombolásról beszélnek, az érintett cég szerint viszont az aszályért nem ők a felelősek.
Van, amit korábban már bejelentettek, van, amivel lehet, hogy elkéstek, van, aminek nem lesz hatása, van, ami évekbe telik, mire eredményre vezet, és van, amivel megint kihúzzuk a gyufát az EU-ban. Megnéztük, mire lesz elég az a hét intézkedés, amivel az energiavészhelyzetet akarja kezelni a kormány.
Egy kata alól kieső orvos részmunkaidősként nem biztos, hogy hajlandó lesz 100 kilométereket utazni, hogy heti egyszer rendeljen egy félreeső településen. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint a szigorításnak a magánegészségügyben is kedvezőtlen hatása lesz, és akár tömegesen is távozhatnak külföldre a jelenleg szakrendeléseket, ügyeleteket katázva ellátó orvosok. Van olyan szakmabeli azonban, aki szerint csak átmeneti lesz a zavar.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Lassan egy hónapja leadták élelmiszermentési terveiket a nagy élelmiszerkereskedelmi láncok, de a gyakorlati végrehajtás ügyében még mindig vannak nyitott kérdések.
Sokszor csak többhetes késéssel viszik el a szelektív és zöldhulladékot Pest és Nógrád megye több tucat településén. A térséget ellátó Duna–Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. létszám- és forráshiányra hivatkozik az érintett polgármestereknek: pénz híján nem tudják megfelelő műszaki állapotban tartani járműveiket, és nincs elég emberük sem.
A nemzetközi divatot követte, és a lakásválság megoldását várta a panelektől az állam a szocializmus éveiben. Így annak ellenére is nagy erőkkel építették őket, hogy a módszer minden másnál drágább volt. A lakásokat központilag osztották volna, kvázi alanyi jogon, de kiderült, nincs rá elég pénz, így jött a magánerő és a kiskapuk. Hogyan lettek a panelek, miként lehetett bennük lakáshoz jutni, miben térnek el a hazaiak a keleti blokkban megszokottaktól, hol él tovább az örökségük? A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle hatodik részében Kocsis János Balázzsal, a Corvinus és a BME egyetemi oktatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével jártuk körbe a hazai panelek történetét.
Önálló környezetvédelmi tárca nem lesz az új Orbán-kormányban, de lesz külön klímapolitikai, környezetvédelmi és természetvédelmi államtitkár, igaz, más-más minisztériumoknál. Ez eddig sem volt nagyon másképp, emlékeztettek a hvg.hu által megkérdezett klímapolitikai szakértők. Van, aki szerint a széttagoltság fenntartása kedvezőtlen, más szerint nem gond, amennyiben van egy minisztériumok felett álló, felsőbb szintű koordináció, aminek létére korábban is utaltak jelek.
A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek. A közvetlen környezetünkben tapasztalható kedvezőtlen változások nyomán egyre kevesebb a tiszta kórkép, és egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak például rákos megbetegedéseket. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Dr. Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül.
