A Föld-Hold távolságnál is többet repült idén Szijjártó Péter külügyminiszter. Bár sokan az utak csillagászati költségeit firtatják, ennyi repüléssel jelentős mennyiségű káros gáz is a légkörbe kerül. A külügyminiszter idei útjai során például annyi, mintha 162 államtitkár járna autóval egy éven keresztül.
Úgy tűnik, elindult a lakossági napelemes pályázatok támogatásainak folyósítása, legalábbis ez olvasható ki a pályázati statisztikákból. No, nem mintha tömegesen jönne a pénz.
Van kisbolt, ahol százezres nagyságrendű havi veszteség keletkezik az árstopos termékek nyomán. Ezt ráadásul nem csak az általános drágulás miatt csökkenő forgalom, de a többszörösére emelkedő rezsiköltségek is tetézik. A kormány ugyan segítséget ígér a kisboltoknak, de csak egy eleve támogatott körnek kedveznek ott, ahol nincs alternatíva. Azoknak pedig, akik nem egész kicsi településeken működnek, úgy tűnik, elengedik a kezét. Riport.
Senki sem kapott még egyetlen fillért sem a napelemes pályázatok több tízezer nyertese közül. A támogatói okiratok egy darabig érkeztek, de most már úgy tűnik, egyre több az elutasítás. A kivitelezők kivárnak vagy a döcögő pályázati rendszerrel küzdenek, többen pedig inkább már megszabadulnának a pályázatos ügyfelektől. Ők pedig egyre kétségbeesettebbek.
A klímaváltozás magasan tesz az egyenlőségre: túlnyomórészt azokat sújtja, akik a legkevésbé felelősek a globális felmelegedést okozó káros gázok kibocsátásáért. Sokan ezért úgy vélik, hogy a szolidaritás érvényesülésén lehet majd lemérni, mennyire lesz sikeres a 27. klímacsúcs. Vagyis, hogy mennyit hajlandóak áldozni a fejlett országok a fejlődők klímaharcának segítésére, és egyre nagyobb veszteségeik enyhítésére. Mik lesznek a fő témák és hol várhatók konfliktusok Sarm es-Sejkben? Beharangozó.
Minden eddiginél jobb esélyt kínál a fák megmaradására városi környezetben egy Stockholmban kifejlesztett faültetési módszer. A technológia nem épp olcsóságáról híres, de Budapesten már jó eredményekkel kísérleteznek kedvezőbb árú, a helyi viszonyokra alkalmazott változatával. A Bakáts tér új fái már jól fejlődnek benne, és a Blahán is ezt alkalmazzák az egykori Nemzeti Színházból ittmaradt sitthalmok felett. Ráadásul nemcsak a fák fejlődnek jobban, de a városi özönvizek megelőzésében is fontos szerepet játszhat a Stockholm-módszer bevetése.
Október 31-én lezárul a hálózatra csatlakozás lehetősége az új napelemes rendszerek telepítői előtt. Ennek hiányában korlátozottan vagy sokkal nagyobb költséggel tudják kiaknázni a napenergiában rejlő lehetőségeket. De vajon tudja-e majd tartani az előírt határidőket az is, aki most próbálkozik?
Miközben a napelemes rendszerre pályázók csalódottak és sorra mondják vissza pályázataikat a kormány múlt heti döntése nyomán, mások az utolsó pillanatokat is kihasználják, hogy még be tudják adni csatlakozási igényeiket, mielőtt ellehetetlenítik a hálózathoz való csatlakozásukat. Úgy néz ki, több szempontból is az járt jól, aki nem várt az állami pénzre, és saját zsebből ugrott a fejlesztésnek, annál is inkább, mert úgy tűnik, az állam nem csak lefújta a következő pályázati kört, de a korábban jóváhagyott támogatásokat sem akarja egyelőre kifizetni.
Mintha oldódna a kormánynak a szélenergiával szemben évek óta fennálló fagyos viszonya, de messze van még ettől az a lelkesedés, ahogyan például a napenergiás fejlesztésekről beszélnek. Pedig a szélenergia hasznosítása nélkül féllábú óriás lehet a túlnyomórészt napelemekre fókuszáló megújulóenergia-termelés.
Nem mindennapi utat járt be egy hazai mezőgazdasági vállalkozás. A stratégiai ágazatban, de külföldi családi tulajdonban lévő dunaföldvári Pannonia Bio egyetlen állami fillér vagy uniós cent nélkül nőtt a világ legnagyobb biofinomítói közé, korábbi beruházásaik alapján pedig úgy tűnik, mintha előre számoltak volna a tavaly kezdődött energiaválság és az országot idén sújtó aszály kockázataival is. Most új terület, az élelmiszeripar felé nyitnak, amivel az idén tíz éves cég az etanoltól a vegaburgerig húz ívet.
A hazai elektromoskerékpár-piac ugyan csak porszemnyi töredékét adja az európai e-bike-robbanásnak, de a piacra kerülő eszközök egy vékony, mégis látható szelete itt készül. Ez a szelet hamarosan vastagabb lehet: a piac egyik főszereplője, aki húsz éve termel itthoni üzemében, az autóiparból átcsábított szakemberek segítségével bővíti a termelést, és pár éve a piac egyik óriása is üzemet épített itthon. De hogy készül egy e-bike?
Az általános drágulás miatt már kevés a pályázat kiírásakor meghatározott 485 ezer forintos kilowattonkénti költség a napelemes ágazat szereplői szerint. A kivitelezők ráadásul nem tudják benyújtani a már telepített rendszerekre vonatkozó elszámolásokat, és nem tudják, mikor juthatnak pénzükhöz. A kivitelezőknek 90 milliárd forintja áll az eszközökben, sokan azonnal leállították a munkálatokat.
400 konténeres kazánt kíván beszerezni az állam, hogy spóroljon a gázfelhasználáson. A mobil hőközpontok praktikusak, könnyen és gyorsan telepíthetők, de drágábbak, mintha csak a kazánt cserélnék le az adott épületben. Gázspórolás biztos lesz, de ez sem olcsó: egy-egy ilyen kazán tízmilliós nagyságrendű összegbe kerül.
LED-ek, napelemek, hamarabb kikapcsolt lámpák, csökkentett díszkivilágítás, lelassított mozgólépcsők és igen, alacsonyabb hőmérséklet. Az energiaválság nyomán sokan hoznak fogyasztáscsökkentő vagy az energiahatékonyságot növelő intézkedéseket a kereskedelemben. Mire számíthatunk a boltokban és a plázákban télen?
Nehezített és egyre drágább pálya a napelemes rendszerek kiépítése, akár nagyobb, közepes vagy háztartási méretű rendszerekről beszélünk. A kormány jelentősen növelné a hazai napelemes energiatermelési kapacitást, de jelen pillanatban több nehézséggel szembesül az, aki ilyen rendszert telepítene. Egy nyári szabályváltozás nyomán például a közepes rendszerek telepítői jelentős plusz költséggel számolhatnak, és a szolgáltatók változó előírásai miatt a családi házukat állami pénzből napelemmel felszerelni szándékozók is aggódva pillanthatnak pénztárcájuk mélyére.
Nem sokkal drágábban lehet az itthon sokszor hiányzó kristálycukorhoz jutni a határokon túl, a magyarok mégsem ezért járnak át Ausztriába vásárolni. Az érezhető cukorhiány hátterében ugyanakkor a hatósági ár mellett ott van az is, hogy visszaesett a termelés.
A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez: "ha nem vesszük figyelembe a természetes folyamatokat, a szakadék felé megyünk" – érvel Sirkó Zoltán kertészmérnök. Videó.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Negatív rekordot döntenek vízállásban a hazai folyók, a kisebb vízfolyások közül több ki is száradt a súlyos csapadékhiány, illetve az aszályhajlamot fokozó hőhullámok miatt. A vízhiány konkrét konfliktushoz is vezetett a Tarna-mentén, ahol dühös aktivisták estek neki egy, a szőlőoltványait az elapadó folyóból öntöző borászat berendezéseinek. Az aktivisták természetrombolásról beszélnek, az érintett cég szerint viszont az aszályért nem ők a felelősek.
Van, amit korábban már bejelentettek, van, amivel lehet, hogy elkéstek, van, aminek nem lesz hatása, van, ami évekbe telik, mire eredményre vezet, és van, amivel megint kihúzzuk a gyufát az EU-ban. Megnéztük, mire lesz elég az a hét intézkedés, amivel az energiavészhelyzetet akarja kezelni a kormány.
