Kivitelezhetetlennek tartják a benzinkutasok a kormány döntését, hogy csak magyar rendszámú autókba lehessen ársapkás üzemanyagot tankolni. Tankolás után már nincs sok értelme ellenőrizni a forgalmit, az egy kútfejre számolt kétfajta ár pedig fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel.
Egykori kapacitásának már csak töredékét kihasználva, de még ma is pörkölik a cikóriát és gyártják a Maci kávét abban az üzemben, amit egykor a Monarchia egyik legnagyobb pótkávés multicége épített fel az osztrák határtól egy kőhajításnyira, és aminek termékei még a szocializmus évtizedeiben is ott voltak jóformán minden konyhában. A svájci-magyarból tavaly teljesen magyarrá váló Multi-Cikória Kft-nél már leporolták a Maci kávé elmúlt évtizedekben elhanyagolt brandjét: a cukor-, koffein- és laktózmentes változatok célpontjában a tudatos fogyasztó áll, de sokat várnak a cikória egyik nagyon jó élettani hatású összetevőjétől is. Csak ki kell bekkelni a drágulást, behúzni egy fejlesztési pályázatot, és polcra kerülni a nagy kereskedelmi láncoknál.
Drágább az üveg, drágább a csomagoláshoz használt papír, emelkedik a műtrágya és a vegyszerek ára is. Ársapkás üzemanyagot csak a traktorba tankolhatnak közvetlenül, így többször kell a kútra járni a gyakran távoli dűlőkről, és kevés a munkaerő is. Mindezek nyomán a bortermelők is áremelésre kényszerülnek, de a piac korlátokat szab.
Több élelmiszerre vagy több, az oroszoktól függetlenül megtermelhető üzemanyagra van nagyobb szükség? Állati takarmány, etanol és biodízel, vagy több kenyér? Az orosz olajembargó fokozott aktualitást adhat ezeknek a kérdéseknek.
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
A május 1-jén hatályát vesztő intézkedéssel elégedett a kormány, és az inflációs adatokat látva nagy lehet a kísértés, hogy fenntartsák. A hatósági árak kivezetése azonban, amit Orbán Viktor miniszterelnök február elején még jó ötletnek tartott, az érintett termékeknél, úgy tűnik, gyors dráguláshoz vezet majd. A döntésnél ezt is mérlegelniük kell, és elvileg azt is, hogy miként látják ezt a piaci szereplők, igaz, őket nem kérdezték.
Már keresik a napraforgóolaj alternatíváit a hazai élelmiszeripari cégek is, miután az orosz–ukrán háború miatt leálltak a szállítások, fogynak a készletek, és az idei termelés feltételei sem biztatók. A leggyorsabb megoldás a repceolaj lehet, de itt is végesek a készletek, hosszú távon a korábban nagy mumus pálmaolaj lehet a megoldás sokak számára. Leszámítva, hogy a legnagyobb termelő épp megtiltotta az exportot.
A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet akár gyérítés, hódmenedzserek munkába állítása és no hód-zónák kialakítása is, de a megoldást egyelőre nem kapkodja el az állam.
Ha azt mondjuk, minden drágult, sokszor úgy általában gondolunk a piaci vagy bolti árakra, de most pont ez áll a zöldségek és gyümölcsök árának emelkedése mögött: a terméklánc minden eleme, a termelési-, csomagolási-, szállítási-, munkaerő-költségek, mind-mind nőnek. Abban még bízhatunk, hogy a kajszibarack-termés idén jobb legyen, de úgy néz ki, dinnyét kisebb területen vetnek majd.
Méretben apró, biológiai sokszínűségben nagy lesz a remények szerint a Boráros téri minierdő. Több mint kétszáz cserjét és facsemetét ültettek egy közepes lakás méretű területre. Nem a parkszerű esztétikum, hanem az erdőszerű természetesség a lényeg. Árnyékot, tisztább levegőt, több madarat remélnek tőle.
A benzinkutasok még kitartanak, de alig várják a május közepét, amikor elvileg lejár az árstop, vagy legalább kiderül, hogyan tovább, és reménykednek az üzemanyagok bioösszetevőjének kivezetésében. Az élelmiszerláncok hallgatnak, a kisboltosok pedig csak vállat vonnak arra, hogy a hétvégén újraválasztott Orbán Viktor belengette a hatósági árak megtartását. Pedig a kormányzati szándék feladja a leckét: az árstoppal érintett legtöbb élelmiszer beszerzése ötödével is többe kerülhet a boltok számára az intézkedés bevezetése óta.
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
Az ingyen napelemes program minden jogosult pályázója megkapja a támogatást – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium keddi közleményéből. A bejelentés alapján 10 ezerrel több pályázatot fognak tudni támogatni úgy, hogy közben a program teljes keretösszege maradt a régi. Megkérdeztük, ezt hogy lehet megcsinálni.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Nyolc új járat indítását, a meglévők sűrítését és két Boeing 737 Max 8200 Budapestre telepítését jelentette be csütörtökön a Ryanair budapesti bázisuk megnyitásának 10. évfordulóján. Mindez összesen 800 millió dolláros befektetés lesz. A társaság szerint az ukrajnai helyzet nem érinti egyéb európai tevékenységüket.
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
Bár az árstop bevezetésekor sokan attól tartottak, hogy elárasztják a hazai üzleteket az olcsóbb importáruk, csütörtöki körképünk ezt csak részben igazolta.
Másfélszeres a szorzó a leginkább energiapocsékoló és a leginkább energiatakarékos hazai otthonok ára között, de még egy átlagos energiaigényű családi ház értékét is közel ötödével megemeli, ha alaposan korszerűsítik. Korábban még nem készült ilyen kutatás Magyarországon.
Már életbe lépett a lejáró élelmiszerek rekvirálását lehetővé tevő jogszabály, de a végrehajtás részletei továbbra sem ismertek. Az élelmiszer-kereskedelmi láncok május végéig kaptak időt, hogy felkészüljenek, addig még egyeztetnek is ezekről a kormányzattal.
