Ballai Vince

A legdrágább volt, mégis építették. Hogyan lett ennyi panelházunk? – interjú Kocsis János Balázs várostörténésszel

A nemzetközi divatot követte, és a lakásválság megoldását várta a panelektől az állam a szocializmus éveiben. Így annak ellenére is nagy erőkkel építették őket, hogy a módszer minden másnál drágább volt. A lakásokat központilag osztották volna, kvázi alanyi jogon, de kiderült, nincs rá elég pénz, így jött a magánerő és a kiskapuk. Hogyan lettek a panelek, miként lehetett bennük lakáshoz jutni, miben térnek el a hazaiak a keleti blokkban megszokottaktól, hol él tovább az örökségük? A panelházakról szóló cikksorozatunk, a Telepszemle hatodik részében Kocsis János Balázzsal, a Corvinus és a BME egyetemi oktatójával, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökével jártuk körbe a hazai panelek történetét.

Ingatlan

Mire számíthat a környezetvédelem önálló tárca nélkül?

Önálló környezetvédelmi tárca nem lesz az új Orbán-kormányban, de lesz külön klímapolitikai, környezetvédelmi és természetvédelmi államtitkár, igaz, más-más minisztériumoknál. Ez eddig sem volt nagyon másképp, emlékeztettek a hvg.hu által megkérdezett klímapolitikai szakértők. Van, aki szerint a széttagoltság fenntartása kedvezőtlen, más szerint nem gond, amennyiben van egy minisztériumok felett álló, felsőbb szintű koordináció, aminek létére korábban is utaltak jelek.

Gazdaság

A klímaváltozás lehet a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája

A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek. A közvetlen környezetünkben tapasztalható kedvezőtlen változások nyomán egyre kevesebb a tiszta kórkép, és egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak például rákos megbetegedéseket. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Dr. Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül.

Gazdaság

Amikor pörkölünk, az egész város tudja - új irányból jutna vissza a reggeli bögrénkbe a Maci kávé

Egykori kapacitásának már csak töredékét kihasználva, de még ma is pörkölik a cikóriát és gyártják a Maci kávét abban az üzemben, amit egykor a Monarchia egyik legnagyobb pótkávés multicége épített fel az osztrák határtól egy kőhajításnyira, és aminek termékei még a szocializmus évtizedeiben is ott voltak jóformán minden konyhában. A svájci-magyarból tavaly teljesen magyarrá váló Multi-Cikória Kft-nél már leporolták a Maci kávé elmúlt évtizedekben elhanyagolt brandjét: a cukor-, koffein- és laktózmentes változatok célpontjában a tudatos fogyasztó áll, de sokat várnak a cikória egyik nagyon jó élettani hatású összetevőjétől is. Csak ki kell bekkelni a drágulást, behúzni egy fejlesztési pályázatot, és polcra kerülni a nagy kereskedelmi láncoknál.

Vállalkozás

Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.

Zhvg

A kereskedők és a termelők is csak találgatják, mi a terve a kormánynak az élelmiszerárstoppal

A május 1-jén hatályát vesztő intézkedéssel elégedett a kormány, és az inflációs adatokat látva nagy lehet a kísértés, hogy fenntartsák. A hatósági árak kivezetése azonban, amit Orbán Viktor miniszterelnök február elején még jó ötletnek tartott, az érintett termékeknél, úgy tűnik, gyors dráguláshoz vezet majd. A döntésnél ezt is mérlegelniük kell, és elvileg azt is, hogy miként látják ezt a piaci szereplők, igaz, őket nem kérdezték.

Vállalkozás

Akkorát drágult a napraforgóolaj, hogy visszahozhatják a mumusként kezelt pálmaolajat

Már keresik a napraforgóolaj alternatíváit a hazai élelmiszeripari cégek is, miután az orosz–ukrán háború miatt leálltak a szállítások, fogynak a készletek, és az idei termelés feltételei sem biztatók. A leggyorsabb megoldás a repceolaj lehet, de itt is végesek a készletek, hosszú távon a korábban nagy mumus pálmaolaj lehet a megoldás sokak számára. Leszámítva, hogy a legnagyobb termelő épp megtiltotta az exportot.

Gazdaság

Csak néhány családdal van probléma, mégis nyakunkra nőttek a tájrendező hódmérnökök

A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet akár gyérítés, hódmenedzserek munkába állítása és no hód-zónák kialakítása is, de a megoldást egyelőre nem kapkodja el az állam.

Zhvg

Mitől lett drága minden zöldség, aggódhatunk-e a kajsziért, dinnyéért?

Ha azt mondjuk, minden drágult, sokszor úgy általában gondolunk a piaci vagy bolti árakra, de most pont ez áll a zöldségek és gyümölcsök árának emelkedése mögött: a terméklánc minden eleme, a termelési-, csomagolási-, szállítási-, munkaerő-költségek, mind-mind nőnek. Abban még bízhatunk, hogy a kajszibarack-termés idén jobb legyen, de úgy néz ki, dinnyét kisebb területen vetnek majd.

Gazdaság

Kuponrendszerrel védenék ki az árstop hatásait a benzinkutasok, ha a kormány ragaszkodik a folytatáshoz

A benzinkutasok még kitartanak, de alig várják a május közepét, amikor elvileg lejár az árstop, vagy legalább kiderül, hogyan tovább, és reménykednek az üzemanyagok bioösszetevőjének kivezetésében. Az élelmiszerláncok hallgatnak, a kisboltosok pedig csak vállat vonnak arra, hogy a hétvégén újraválasztott Orbán Viktor belengette a hatósági árak megtartását. Pedig a kormányzati szándék feladja a leckét: az árstoppal érintett legtöbb élelmiszer beszerzése ötödével is többe kerülhet a boltok számára az intézkedés bevezetése óta.

Vállalkozás

Egészséges erdőkkel tompíthatjuk a klímaváltozás negatív hatásait

Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.

Zhvg

Klímaváltozás a kampányban: az ellenzék legalább ígér valamit

Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.

Zhvg

Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó

Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.

Zhvg

A sokat szennyezők, a sokat fogyasztók vagy a gazdagok fizessék a klímapolitika költségeit?

Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.

Gazdaság