Összeszedni is nehéz, hány országból érkezik közvetlen segítség a törökországi földrengés által sújtott helyszínekre akár mentőcsapatok, akár segélyszállítmányok formájában, de nem jut mindenhová ugyanannyi segítség. A szerencsétlenül járt térség egyes területei különböző katonai erők ellenőrzése alatt állnak, ezek egymást lövik, amikor épp nem tartja fel őket egy brutális természeti katasztrófa. Az őket elválasztó határok még a földrengés előtti napokban is a legtöbb helyen aktív frontvonalak voltak.

A szíriai Idlibben, Aleppóban, a kurd területeken és Törökországban több millió menekült él szétszórva, akik akkor is a földi pokol különböző szintű bugyraiban éltek, amikor a háború dúlta környék lakói voltak és akkor is, amikor már elmenekültek. Sőt, sok helyen éppen a sátraikat nemrég összetákolt betonépítményre cserélő családokra omlott rá a ház.

Törésvonalak

Ha a térképen összevetjük a földrengés által leginkább érintett régiókat a térség politikai térképével, jól látszik, hogy négy különböző entitás ellenőrzése alatt álló területekről van szó.

Törökország 2016 óta az Aszad-rezsimmel szembenálló Szír Nemzeti Hadsereg felkelőivel közösen ellenőrzése alatt tart több mint 8000 négyzetkilométernyi, Szíriához tartozó területet is, többek között a földrengés által jelentősen érintett Afrin, Azaz és al-Bab városát is.

Jelentős, a földrengés által érintett területeket ellenőriznek a szíriai kurdok, ezek a területek sokszor a törökök és szövetségeseik által ellenőrzött városok közvetlen szomszédságát is jelenthetik, például Afrinnál, vagy az Aleppótól északra eső kurd enklávé esetében.

Mantőcsapatok dolgoznak egy összeomlott épület alatt rekedt emberek megmentésén Afrin városában 2023.február 7-én

AFP / Omar Alven

A Törökországgal határos Idlib tartományt pedig iszlamista milíciák tartják az ellenőrzésük alatt. Ez számít talán a legelszigeteltebb területnek az összes közül. A katasztrófa jelentős károkat okozott az Aszad-rezsim által felügyelt területeken is.

Földrengés nélkül is életveszélyes vidék

“A szíriai Idlib tartományban nincs szervezett katasztrófavédelem, mint mondjuk Törökországban, de az ottani szervezetek fenntartanak azért állami struktúrákat, van üzemanyag és munkagépek is. Az ENSZ-nek rendszeres bejárása van Törökország felől humanitárius célokból, az élelmezés is onnan zajlik” - mondta Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő a hvg.hu-nak. Szerinte nem valószínű, hogy a látványos, mentőkutyákkal és modern technológiával felszerelt mentőcsapatok ide eljutnak.

A Fehér Sisakosok egysége 30 órával a földrengés után mentett ki egy fiút a romok alól Szalkin városában, Idlib tartományban

"A felkelők által ellenőrzött területekről kevés a hivatalos információ, leginkább magánszemélyektől és a Fehér Sisakosok elnevezésű önkéntes szíriai életmentő szervezettől érkeznek beszámolók, fotók, videók. Törökország felől a Bab al-Hawa-i határátkelőn jött eddig a segély” - mondta az arab közösségi médiából és saját ismerőseinek beszámolóiból is tájékozódó Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

A Fehér Sisakosok posztja szerint február 7-én estéig 1280-ra nőtt a halottak száma Észak-Szíriában, 2600-an sérültek meg

“Idlib kormányzóságban a menekültekkel együtt 4,5 millió ember él. A területen közel 70 ezer fegyveres harcol különböző milíciákban, melyeket a Hay'at Tahrir al-Sham nevű iszlamista ernyőszervezet fog össze. A szíriai kormány ide buszoztatta korábban azokat az iszlamistákat és családjaikat, akiktől meg akart szabadulni. A törökök hagyják létezni és lélegeztetőgépen tartják a tartományt, ezt mutatja az is, hogy a török líra már hivatalos fizetőeszköznek számít. Egészen tavalyig még a gazdasági helyzet is jobb volt, mint az Aszad-kormány által ellenőrzött területeken, mert többnyire zavartalanul zajlott a kereskedelem Törökországgal és nagyjából befagytak a frontok is” - teszi hozzá Sayfo Omar.

Az utóbbi időben azonban nem csak a frontok fagytak be. A környéken jelenleg repkednek a mínuszok, havazik, vagy épp az esőzések miatt vannak áradások és viharos szél nehezíti tovább a mentési folyamatokat és csökkenti a romok alatt rekedtek túlélési esélyeit.

Az orosz csizma lábnyoma

“A földrengés által leginkább sújtott kurd terület tulajdonképpen egy enklávé, Tel Rifaat városa és környéke, az Aleppó-hegység északi részén. Ezeken a területeken eddig is nehéz volt bármilyen segítséget átvinni, pedig rászorultak. A törökök és szövetségeseik által ellenőrzött területeken van mozgás, hiszen ez a régió Törökországgal határos. Ez az együttműködés nem működött az elmúlt két napban, mert a török hatóságok a katasztrófával voltak elfoglalva, a határátkelők is megrongálódtak” - mondja Szalai Máté külügyi szakértő, a velencei Ca’ Foscari Egyetem ösztöndíjas kutatója.

الاحتلال التركي تقصف تل رفعت
������​​​​​​​قوات تحرير عفرين: جيش الاحتلال قصف تل رفعت المتضررة من الزلزال
������أكدت قوات تحرير عفرين تعرض ناحية تل رفعت التي تضررت من الزلزال لهجمات تركية وحشية ليلة أمس بعيد ساعات من زلزال مدمر ضرب شمال كردستان وتركيا واجزاء واسعة من سوريا. pic.twitter.com/vDg3ytQznt

— Herdemnews (@herdemnews21) February 7, 2023

A Herdem News híroldal szerint a török erők már a földrengés utáni napon bombázták a kurd erőket Tel Rifaat városának környékén

A legnehezebb helyzetben a hegyek között élő kurdokon kívül azonban szerinte is a felkelők által ellenőrzött területen élők vannak. “Idlib kormányzóságban a lakosságon kívül 3 millió menekült él, mégis egy darab határátkelő jut rájuk Bab al-Hawánál. A nemzetközi közösség nyugati része az ENSZ BT-ben folyamatosan próbálja rávenni a BT-tag Oroszországot, hogy döntsenek újabb határátkelők megnyitásáról - eddig sikertelenül sőt, az oroszok korábban az egyetlen átkelő bezárásával is fenyegetőztek. Hétfőn az átkelő már nulla kapacitással működött, de ennek az oka lehet az is, hogy a számos határátkelő állomás is összeomlott” - mondta a kutató. Szalai Máté szerint külön problémát jelent, hogy a nyugati államok számára a szíriai kormány továbbra sem megbízható partner, ezért a rá kivetett szankciók miatt nem is tudnak vele együttműködni, inkább helyi szervezeteket támogatnak.

Mást jelent a tragédia ott, ahol állandóan jelen van

"Ezeken a területeken a lakosság 90 százaléka segélyekből él, 1,7 millióan élnek hevenyészett, összehordott építőanyagokból, építési hulladékból felhúzott épületekben. A szíriai áldozatok fele a fehérsisakosok szerint idlibi. Egészen biztos, hogy törökök számára sem az ő ellátásuk, hanem az általuk közvetlenül ellenőrzött Afrin és a többi, 2016 óta elfoglalt terület lesz fókuszban, ott akarják pacifikálni a lakosságot. Ide telepítettek vissza korábban tömegével szíreket, hogy az eredetileg sokszínű, vagy kurd lakosságot elarabosítsák” - vázolja fel a régió rendkívül összetett politikai labirintusát Sayfo Omar.

A konfliktusban résztvevő felek által uralt területek elhelyezkedését és a földrengés eseményeit ezen a térképen tekintheti meg. 

Sokan - Sayfo Omar szerint közel 1,7 millóan - az itt élők közül az elmúlt években költözhettek a menekülttáborok hatalmas sátorrengetegeiből nem túl biztonságos és sokszor az alapvető infrastruktúrákat is nélkülöző lakóházakba, amelyek állapotáról most nem sokat tudni, hiszen a híradások elsősorban a nagyvárosok több emeletes épületeivel foglalkoznak. A szakértő szerint azonban ebben a tradicionálisan vallásos régióban máshogyan kezelik a pusztítást és a tragédiákat. “A 12 évnyi polgárháború és a vallásból eredő fatalizmus miatt egészen másképp csapódik le egy ilyen tömegkatasztrófa, mint ha mondjuk Európában történt volna. Ez már egy eleve mélyen traumatizált társadalom” - teszi hozzá.

A Szír Vörös Félhold ugyan már felajánlotta, hogy ellátnák az Idlibből átszállított sérülteket is, de Szalai Máté szerint saját egészségügyi intézményeik is maximálisan le vannak terhelve egyelőre, így ennek gyakorlati eredménye egyelőre nyitott kérdés.

Mesut Hancer fogja 15 éves lánya kezét, aki meghalt a földrengésben a törökországi Kahramanmarasban 2023. február 7-én

AFP / Adem Altan

Nem létező kérés a nem létező szomszédhoz

Csak hogy még bonyolultabb legyen a politikai algebra, van még egy Szíriával határos ország, ahonnan felajánlottak segítséget: ez pedig a zsidó állam, Izrael. Benjamin Netanjahu egy hétfői sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy szíriai diplomáciai tisztviselők útján megkeresés érkezett, hajlandó lenne-e Jeruzsálem segítséget nyújtani szomszédjának, akivel hivatalosan csak tűzszünetet kötöttek a számos egymással vívott háború után, de békét sosem és az arab állam nem is ismeri el Izrael létezését.

Az izraeli miniszterelnök azt mondta, a kérésnek eleget tesznek, a Kan közszolgálati rádió értesülései szerint a segítség része lehetne tábori sátrak, takarók és gyógyszerekből álló szállítmányok küldése, de a földrengés sérültjeinek ellátása is az izraeli egészségügyi intézményekben. A szíriai kormányhű lap, az al-Watan viszont cáfolta, hogy Szíria segítséget kért volna nyugati szomszédjától. "Ha Netanjahu ilyen kérést kapott, az csak a szövetségeseitől, az Iszlám Államtól, a Dzsabat al-Nuszrától és egyéb terrorszervezetektől érkezhetett" - mondta a lapnak egy névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztviselő.

Benjamin Netanjahu Izrael állam miniszterelnöke

AFP / Gil Cohen Magen

A háború és szankciók dúlta világpolitikai színtér egyik nagy megmérettetése lesz, ki tudja-e szabadítani a fegyveres konfliktusok kereszttűzében a romok alá szorult embereket is és képes lesz-e erőforrásaiból egészségügyi ellátást élelmet és a metsző hidegtől védelmező tetőt adni a fejük fölé. Ha igen, akkor a több ezer ember halálát okozó katasztrófa lehet az, ami akár csak egy apró jelét adhatja, hogy a nemzetközi közösség tagjai képesek felülemelkedni véres konfliktusaikon és felelősen együttműködni.