Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?

Tizenegy nappal a január 12-i rendőrgyilkosság után az ORFK háttérbeszélgetést rendezett a sajtó számára, ahol egyedül maga a konkrét eset maradt tabu, de az ezzel kapcsolatban felmerült körülményekről általánosságban igen. Kiderült, hogy nőtt a rendőrök ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, integrálhatják a határvadászok egy részét a rendőrségi állományba, és minden rendőrautóban van minden járőr számára egy lövedékálló mellény.

Január 12-e tragédiával, egy Baumann Péter, főtörzsőrmester (posztumusz kinevezett főhadnagy) halálával, két sebesült rendőrrel és lábon lőtt elkövető előállításával zárult. Másnap a rendőrség tartott egy szűkszavú, négy nappal később pedig egy még kurtább sajtótájékoztatót, ahol kérdésekre nemhogy nem válaszoltak, de fel sem lehetett tenni őket. Egy héttel a gyilkosság után azt írtuk, hogy csak a rendőrség képes véget vetni a találgatásoknak, híreszteléseknek, ha válaszol.

Azt az ORFK-nál is érezhették, hogy a teljesen egyoldalú kommunikáció és a média felelősségének a firtatása nem megoldás, legalábbis a 11 napja történt tragédia nélkül vélhetően nem lett volna annyira tele a Teve utcai sajtóterem január 23-án. Ezúttal egy rövid felvezetés után azonnal kérdezni lehetett a rendőrség képzési, intézkedéstaktikai, közrendvédelmi, tevékenységirányítási, valamint személyzeti tevékenységével kapcsolatban és elmondható, hogy a felsorolt területek mindegyikét érinti valahogyan a januári gyilkosság. Gál Kristóf alezredes előrebocsátotta, hogy magáról a rendőrgyilkosságról feltett kérdésekre nem válaszolnak, de a rendőrség szóvivője azért annyit megígért, hogy amint megtörténik a vádemelés az ügyben, hasonló körben fel lehet majd tenni az esettel kapcsolatban felmerülő kérdéseket is.

Van mellény, de kérdés, hogy ki veszi fel

Az érintett kérdések ettől még szorosan kapcsolódtak a megtámadott rendőrök ügyéhez, a taserektől kezdve a védőmellényeken és bejelentések feldolgozásán át egészen a rendőrhiányig. Újságírói kérdésre válaszolva elmondták, minden rendőrautóban minden egyes járőrre van lövedékálló mellény, amit saját döntésük esetén is felvehetnek, de ha parancsnoki utasításba kapják, akkor kötelező viselniük. A lövedékálló vagy ballisztikus mellények nem kifejezetten késes támadások elhárítására valók, de a háttérbeszélgetésen részt vevő rendőri tisztviselők szerint valamilyen szintű védelmet adnak a szúró-vágó eszközök ellen is az anyagukból adódóan.

Szóba kerültek az elektromos sokkolók, vagy taserek ügye is. Csapó Gábor alezredes szerint a rendőrök egy része megkapta a taserre a teljes körű kiképzést, vagyis közvetlenül a testhez érintve és kilövőfejjel a célzott személyre kilőve is képesek azt használni. A rendőrök másik része viszont csak közvetlen kontaktban alkalmazásra kapott felkészítést. Arra kérdésre, hogy milyen az arány a teljes és a részleges kiképzésben részesültek között, a Közterületi és Őrszolgálati Osztály vezetője nem tudott pontos számokat mondani. Arra, hogy hány készülék van, először azt válaszolta, hogy elegendő ahhoz, hogy minden járőrpárnál legalább egy darab legyen. Később kérdésre válaszolva pontosította, eszerint az a cél, hogy minden járőrpárnál legyen lehetőleg egy darab sokkoló – konkrét számot azonba nem tudott mondani.

A bilincselés is szóba került, hiszen a korábbi közlemények szerint Sz. Szilárd a bilincselés megkezdésekor szúrt. Arról, hogy pontosan mikor kattan a bilincs, mindig kint lévő járőrpár dönt az előírásoknak megfelelően, de a körülményektől függően – mondta Mózes János a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ mesteroktatója.

Egyre erőszakosabbak a rendőrökkel szemben

Megkérdeztük, hogy igaz-e az az információ, hogy évente 28 darab lőszert kapnak a rendőrök lőgyakorlatra. Mózes János szerint sokkal többet lő az állomány, mint a korábbi években, de a pontos lőszerszámokról nem tudtak a jelenlévők nyilatkozni.

Csapó Gábor a hvg.hu kérdésére elmondta, nőtt a rendőrség elleni erőszakos bűncselekmények száma. Felismerhető a növekedő tendencia 2019 óta, ami a legnyugodtabb évnek számított. Tavaly 280 esetben regisztráltak hivatalos személy elleni erőszakos cselekményt. Hozzátette, ebben benne vannak a fenyegetés, vagy az intézkedésre kényszerítés miatt regisztrált esetek is, nem csak azok, amikor konkrét fizikai támadás történt. A szám eltörpül a tavalyi 1 millió intézkedés mellett, de kétségtelenül romló tendenciát mutat.

A rendőrgyilkosság utáni napokban többen szóvá tették, hogy nincs elég rendőr, ezért megkérdeztük, hogy van-e hiány a rendőri állomány létszámában rendőrségi állomány feltöltöttsége. Czene Csaba ezredes, az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője szerint ez szubjektív dolog, de a tény az, hogy 2010-hez képest 2900 fővel bővült az állomány, a munkajogi feltöltöttség pedig 91,7 százalék, “ha ezt nevezhetjük hiánynak, akkor van”. Hozzátette, hogy a rendszerváltás óta nem volt ennyire kevés bűncselekmény, a magyar lakosság szubjektív biztonságérzete folyamatosan javul, Budapest pedig az egész világ egyik legbiztonságosabb városa.

A határvadászokkal 3 évre szerződött a rendőrség, Czene Csaba  szerint már gondolkodnak rajta, hogyan lehetséges kialakítani a kereteket ahhoz, hogy legyen átjárhatóság a határvadászatból a rendőrségi állományba.

"Nincs 100 százalékos biztonság"

Megkérdeztük – mivel szintén nehezen elvonatkoztatható a január 12-i tragédiától –, hogy ha minden kényszerítő eszköz megvan egy adott szituációban, megfelelő a helyszínen lévő rendőrök létszáma és az eljárás is megfelelt az előírásoknak, akkor kijelenthető-e, hogy egyszerűen a körülmények szerencsétlen alakulásának folytán is történhet-e baj, aminek felelőse sem lesz. Csapó Gábor szerint 100 százalékos biztonság nincsen, a felkészültség nem tudja teljességgel kizárni, hogy ne következzen be valami váratlan esemény. Ezekben az esetekben nem felelőst keresnek (bár teljes körű vizsgálatot indítanak), hanem tanulságot, amit adott esetben be lehet építeni. “A cél, hogy mindenki a lehetőség szerint tanuljon az esetekből” – tette hozzá.

Bár konkrétan a rendőrgyilkosság részleteiről nem árultak el semmit a jelenlévők a nyomozás állása miatt, számos olyan körülményt körüljártak a sajtóval, amik felmerültek január 12-e után. Amennyiben a vádemelést követően valóban sor kerül egy hasonló részletes tájékoztatásra, arról azonnal be fogunk számolni a hvg.hu-n.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Bihari Ádám Itthon

Túl nagy a csönd a rendőrgyilkosság után

Az egy héttel ezelőtt történt rendőrgyilkosság óta kétszer álltak ki a hatóságok a sajtó elé, kérdésekre viszont egyszer sem válaszoltak. Helyette inkább a "légből kapott információkat", "alaptalan sajtóértesüléseket" és a "dilettáns megállapításokat" emlegettek. Márpedig ezeket csak a rendőrség képes a helyükre tenni: ha válaszol.

Bihari Ádám Itthon

“Nem tudjuk kezelni az embert, mind a ketten vérzünk” – amit eddig tudunk az újbudai rendőrgyilkosságról

Sok részlet még nem ismert a csütörtök esti rendőrgyilkosság ügyében, de az már látszik, hogy a támadóról a környezetében korábban is az a kép alakult ki, hogy indulatos, agresszív ember. A rendszerváltás utáni magyarországi rendőrgyilkosságoknál volt, hogy tapasztalt bűnözők öltek, volt, hogy begőzölt garázdák. Az életüket veszítő rendőrök között akadt főtörzsőrmester, és több főnyomozó is.