Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A 2015 ősze óta állandósult, ilyen-olyan jogcímeken újra meg újra kihirdetett válság- és veszélyhelyzetek (migrációs, járványügyi, egészségügyi, energetikai, háborús, humanitárius) új fejezetet nyitottak a magyar jogrendszer legújabb kori történetében. Tavaly decemberre Magyarország eljutott oda, hogy a jogalkotás területén a rendkívüli lett a szokásos eljárás, és az vált rendkívülivé, ha egy új szabály megalkotása a megszokott rendben zajlik.
A logikának, a józan észnek és a magyar nyelvtan szabályainak is ellentmond,
ahogy Orbán Viktor – az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva – kormányrendeletekkel ír át törvényeket, hirdet ki a veszélyhelyzeti felhatalmazására hivatkozó kormánydöntéseket. Hogy a kormányfő mennyire rákapott a szerre, jól mutatja, hogy csak december közepe és vége között annyi (szám szerint 32) rendeletet adott ki a szomszédban zajló háborúval indokolva, mint amennyit az annak 2022. február 24-ei kitörése utáni öt hónapban összesen.
