Egy hullámzó búzamező volt a művészeti csúcsvásár, az Art Basel idei legnagyobb durranása
A magyar származású amerikai képzőművész, Agnes Denes monumentális szabadtéri munkája volt az idei Art Basel fókuszában. A művész először negyven éve egy manhattani területet, egy volt szeméttelepet vetett be búzával.
Azt Art Baselt minden évben a legfontosabb nemzetközi modern és kortárs művészeti vásárnak kijáró megkülönböztetett érdeklődés kíséri, és nem volt ez másképp a mustra néhány napja zárult idei kiadásán sem. Ám míg korábban a látogatók és a sajtó figyelmének középpontjában többnyire a legdrágábban elkelt művek álltak, idén olyan alkotás iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés, ami nem volt, és jellegénél fogva nem is lehetett eladó; legfeljebb a dokumentációja és a róla készült fotók bukkanhatnak majd fel idővel a műkereskedelemben.
Pedig csillagászati összegű eladásokban idén sem volt hiány, hiába tapasztalható megtorpanás a globális műtárgypiacon. A XX. századi nagy amerikai festőnő, Joan Mitchell Napraforgók című diptichonja például 20 millió dollárért kelt el, de még egy papíralapú munkáért, az örmény származású amerikai Arshile Gorky cím nélküli pasztelljéért is 16 millió dollárt adtak. A show-t azonban egyértelműen Agnes Denes munkája, az eredetileg 1982-ben született Búzamező – Konfrontáció című, mára ikonikussá vált alkotásának az Art Baselre készült hommage-változata lopta el; alig jelent meg olyan vásári beszámoló, aminek vezető illusztrációja nem a vásárnak otthont adó csarnokok előtti Messeplatzon hullámzó búzamező volt.