Erdős Virág beszél a köznapi erőszak áldozatai helyett – könyvajánló
„Kizártam magamat a magasirodalomból”, mert „bekamuztam az elhivatottságot”, írja önironikusan Erdős Virág új kötetében.
Farkas Zoltán
Surányi György: A jegybank kullog az események után
Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – figyelmeztet Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek június 30-án adott interjúban. Ezt most kiegészítettük az azóta történt jelentős változások fényében, például mert az MNB 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelte az egyhetes betét kamatozását, ismét elválasztva azt az alapkamattól (igaz, közben kiderült, jövő kedden várhatóan ismét egy szintre hozza azokat). Surányi az eredeti interjúban a 7,75 százalékos alapkamatról határozottan állította: nem lesz elég a forint stabilizálásához. Ez azóta vastagon igazolódott.
Farkas Zoltán: Álláspontok és üléspontok
Azt tervezi az Aldi, hogy az évkezdő nyolcszázalékos béremelés után a magas infláció miatt július elsejétől újabb 8–19 százalékkal emeli meg alkalmazottai fizetését. Az árstop kiagyalója, Nagy Márton erre felszisszent: vigyázat, ebből ár-bér spirál lesz; ha a munkáltatók inflációkövető béremelést adnak, annak még nagyobb infláció lesz a következménye.
Padlóféket nyomott a Nemzeti Bank, mielőtt végképp falnak ment volna a forint
Pánikszerűen, hatalmasat emelt az alapkamaton kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Most először adta jelét annak, hogy az eddiginél nagyobb szigorra is hajlandó a forint árfolyamának védelmében és az infláció elleni küzdelemben.
Amit kisütöttek, azt esszük: miért drágul ennyire durván az élelmiszer?
A magyarországi élelmiszerárak kétszer olyan gyorsan nőnek, mint az euróövezetiek. A magyarázat a bérköltségek növekedésétől a hurráköltekezésen át a forint erőteljes leértékelődéséig terjed.
Surányi György Nagy Mártonról: Egy vizsgán megbuktatnám
„Az inflációt könnyű előidézni, annál nehezebb megszüntetni” – idézte a tavaly októberben elhunyt Kornai Jánost Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke az akadémiai Stádium 28 kör szerdai fórumán a FUGA-ban. A megszüntetés nehézségeit taglalva Bod Péter Ákos – szintén egykori jegybankelnök – azt az aggályát fogalmazta meg, hogy Magyarországon az infláció hosszabb ideig tart majd, mint másutt.
Büdzsé 2023: Több szektorra adócunami zúdul, a kedvenceken nem spórol a kormány
A pénzügyi szektor finanszírozza a haderőfejlesztést, az energetikai és a távközlési cégek pedig a légi utasokkal karöltve a gazdag háztartások áram- és gázszámlájának nagy részét – ez az abszurditás a jövő évi költségvetés fő jellemzője.
A horvátoknál már jön az euró, Magyarország csak távolodik tőle
Magyarország az euró bevezetésének egyetlen feltételét sem teljesíti, holott néhány éve majdnem mindnek eleget tett, és csak a szándékon múlott, hogy átveszi-e a közös valutát. A politikai döntés a halogatás, az ár a forint rendkívüli sebezhetősége és gyors értékvesztése, legfrissebben az euróval szembeni 400 forintos árfolyamhatár áttörése.
Az árcédulák mutatják majd, kik fizetik valójában a kormányzati különadókat
Ágazati különadók mögé rejti megszorító csomagját a kormány, és arra is ügyel, hogy a terheket ne a favoritjai nyögjék. Az unortodox Robin Hood ráadásul a leggazdagabbak közé szórja a beszedett 800 milliárdot.
Zene az oligarchafüleknek, amit az újonc gazdaságfejlesztési miniszter tervez
Rálicitált bizottsági meghallgatásán Orbán Viktorra az utóbb gazdaságfejlesztési miniszterré választott Nagy Márton, akiről úgy tartják, az ő ötlete volt az üzemanyag és egyes élelmiszerek árának – a Fidesznek szavazatokban mérhető előnyt jelentő – befagyasztása.
Veszélyben látja a magyar gazdaságot Matolcsy, de szerinte ehhez neki semmi köze
Három plusz egy veszélyt, súlyos egyensúlyromlást lát Matolcsy György a magyar gazdaságban, és bemutatta a Magyar Nemzeti Bank felzárkózási programját. Ebben ezernyi teendőt javasol a kormánynak, viszont egy szót sem ejt a monetáris politikáról.
Farkas Zoltán: "Másodszor fordul elő, hogy egy kormány a saját választási hazugságait kénytelen korrigálni"
Most nem mondják, hogy nem kell félni. Fájásról senki nem beszél. Azt hirdetik egyetlen szólamban, hogy megvédik a családokat, hadseregük pedig az országot. Amúgy pedig csupán elvonják másoktól azt a pénzt, amelyen választási győzelmet vásároltak.
Renitensből lett feltétlen Orbán-hívő az új kulturális és innovációs miniszter
Csák János az ezredfordulón még nyilvánosan mert ütközni a miniszterelnökkel, ma a Fudan Egyetem ügyét és az alapítványi kiszervezéseket is támogatja. Hűségét mutatja, hogy még a kormányfő barátjáról, Mészáros Lőrincről is szuperlatívuszokban beszél.
Vlada Ralko ukrán festőművész: "A háborús időkben morális igazságokat akarok felmutatni"
„Barátaim nyugodtak, nem azt a kifejezést használják, hogy a háború után, hanem azt, hogy a győzelem után” – mondta Vlada Ralko ukrán festőművész, akinek az orosz invázió kezdete óta először Budapesten, a Nagy Diófa utcában található Kahán Art Space-ben nyílt kiállítása.
Csillag István: Tetszettünk volna forradalmat csinálni – könyvajánló
A fenti címet a „Reformok és fordulatok” alcím egészíti ki Csillag István új kötetében, amelyben a Pénzügyminisztérium, majd a Pénzügykutatási Intézet egykori munkatársa – később a Medgyessy-kormány gazdasági minisztere – tekint vissza gyötrelmes szakmai küzdelmeire az 1980-as években.
A kamatemelés mint az infláció elleni csodafegyver? Matolcsy az élen, de hol a forint?
A világ nagy központi bankjai az infláció gyorsulása ellenére csak vonakodva, talán késlekedve szánták rá magukat kamatemelésre. Négy évtizede a Fed híres elnöke, Paul Volcker még húsz százalék fölé vitt kamattal törte le a 15 százalékos drágulást, igaz, recesszió lett a vége. Mire jó akkor a jegybanki politika meghatározó eszköze? Világmagyarázat Surányi György, Király Júlia és Csaba László közreműködésével.
A magyar gazdaságnak is a legrosszabbkor jött az ukrajnai háború
Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem csupán a két országnak okoz maradandó károkat, hanem a globális növekedést is visszafogja. A magyar gazdaság szintén lassul, épp akkor, amikor az államháztartási és a külső fizetési mérleg egyaránt súlyosan deficites.
Elvitte a 13. havi nyugdíjat az infláció, és viszi a béremelés jó részét is
Bár a választók elutasították, a fogyasztói árak megvalósították Márki-Zay Péter választási jelszavát: csak felfelé törnek.
Részben a kormányzati költekezés miatt tűnik kisebbnek a hiány – hogy lehet ez?
A gyors növekedés és magas infláció miatt az államadósság és az államháztartási deficit is szebben mutat, csakhogy az infláció egyik oka épp a laza költségvetés.
Hogyan sikerül az Orbán-kormánynak úgy tennie, mintha végtelen pénze lenne?
Durván megemelte inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyminiszter pedig költségvetési kiigazítást ígért, de csak a választások utánra. Mindeközben a kormány zavartalanul vádolja az ellenzéket azzal, hogy megszorításokra készül.