Lenne olcsóbb, de inkább drága hitellel enyhíti a krónikus devizahiányt a kormány

Tizenkét éve nem vett fel olyan drágán hitelt az állam, mint az év elején, amikor több mint négymilliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki egyetlen nap alatt. A pénzt részben a költségvetési hiány finanszírozására, részben lejáró adósságok visszafizetésére költi. Az adófizetők érdekei kevéssé fontosak.

Lenne olcsóbb, de inkább drága hitellel enyhíti a krónikus devizahiányt a kormány

Kétszer kap, ki gyorsan kap – a közmondás e mutációjával jellemezhető, hogy a magyar állam már 2023 első napjaiban több mint négymilliárd dollár hitelt vett fel. Épp annyit, amennyit az év első hat hónapjában tervezett.

A sietségnek több oka is volt.

A legfontosabb, hogy a magyar gazdaságban az energiahordozók megdrágult importja miatt olyan krónikus devizahiány állt elő, amelyet 2022-ben a kormány már az átláthatóság minden elemét nélkülöző megoldásokkal enyhített. Oroszországgal például a gázimport részbeni halasztott fizetéséről állapodott meg hat hónapra egy bizonyos, nem publikus importár fölött, ez – ismeretlen összegű – hitelfelvétellel ér fel; majd november végén az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Zrt. egy meg nem nevezett befektetőnek adott el 400 millió dollárnyi devizakötvényt. Utóbbi ügylet nem szerepel az adósságkezelő devizakötvény-kibocsátásainak főbb mutatóit tartalmazó listán, feltételeiről semmit nem tudni. Hasonló hitel felvételét az ÁKK finanszírozási terve a későbbiekben sem zárja ki.

A devizahiány miatt tartós nyomás nehezedett a forint árfolyamára, a leértékelődés pedig felfelé tolta a belföldi árakat.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

2025 30. lapszám