Tizenkét éve nem vett fel olyan drágán hitelt az állam, mint az év elején, amikor több mint négymilliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki egyetlen nap alatt. A pénzt részben a költségvetési hiány finanszírozására, részben lejáró adósságok visszafizetésére költi. Az adófizetők érdekei kevéssé fontosak.
Kétszer kap, ki gyorsan kap – a közmondás e mutációjával jellemezhető, hogy a magyar állam már 2023 első napjaiban több mint négymilliárd dollár hitelt vett fel. Épp annyit, amennyit az év első hat hónapjában tervezett.
A sietségnek több oka is volt.
A legfontosabb, hogy a magyar gazdaságban az energiahordozók megdrágult importja miatt olyan krónikus devizahiány állt elő, amelyet 2022-ben a kormány már az átláthatóság minden elemét nélkülöző megoldásokkal enyhített. Oroszországgal például a gázimport részbeni halasztott fizetéséről állapodott meg hat hónapra egy bizonyos, nem publikus importár fölött, ez – ismeretlen összegű – hitelfelvétellel ér fel; majd november végén az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Zrt. egy meg nem nevezett befektetőnek adott el 400 millió dollárnyi devizakötvényt. Utóbbi ügylet nem szerepel az adósságkezelő devizakötvény-kibocsátásainak főbb mutatóit tartalmazó listán, feltételeiről semmit nem tudni. Hasonló hitel felvételét az ÁKK finanszírozási terve a későbbiekben sem zárja ki.
A devizahiány miatt tartós nyomás nehezedett a forint árfolyamára, a leértékelődés pedig felfelé tolta a belföldi árakat.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Megy a találgatás a miniszterelnök szombati nagy bejelentéséről, a lehetőségekből egyet, úgy látszik, cáfolt.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
