Kétszer is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba, persze nem ugyanúgy. Tizenhat évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-szabaddemokrata kormány a választásokat megelőző költségvetési osztogatást igyekezett korrigálni a megszorításokkal. Most ugyanezt teszi Orbán Viktor kormánya, és a hatás is hasonlóképpen fájdalmas. Azonban van egy jelentős különbség a két eset között.
Ünneplendő a fordulat, írja szerzőnk, hogy a kormány, legalábbis úgy tűnik, bizonyos kérdésekben mostanság úgy jár el, ahogyan azt nem éppen a köreiből való szakemberek javasolják. Még akkor is, ha csupán annyi történt, hogy a kibiceket a jegybanki vezetők ezúttal nem oktatták ki, nem gyepálták és még csak be sem perelték, hanem szimplán használatba vették ötleteiket. Vélemény.
A jegybanki és a független elemzők szerint az infláció néhány hónapig még gyorsul, majd a jövő év tavaszán kezd hanyatlani, és 2023 végére feltehetőleg tíz százalék alá bukik, így nem kért túl merészet Orbán. Mindeközben az elmúlt napokban hiteltelenné és hazardírozóvá vált az MNB: annak ellenére emelt kamatot, hogy szeptember végén bejelentette, többé nem tesz ilyet, és az uniós pénzekre játszva kritikus szintre apasztja a devizatartalékot.
„Salinger brutális. Brutális és komikus és pontos. Imádtam. Minden sorát.” Így áradozik róla Joanna Rakoff, aki 23 évesen került az amerikai író ügynökségéhez, majd tizennyolc évvel később regényt írt laza kapcsolatukról és saját ifjúkori eszméléséről.
Az államadósság finanszírozása például sokkal olcsóbb azokban az országokban is, ahol hamarosan bevezetik az eurót.
Mivel az alapkamat mértékéről a monetáris tanács dönt, az azon folyósított vagy ahhoz kötött jegybanki kölcsönök felvételével érdekütközés áll fenn.
Hajszállal húsz százalék feletti infláció, brutálisan megdráguló háztartási energia és napról napra gyengülő forint – ez jellemezte a negatív pénzügyi rekordok hetét.
Az állam rossz tulajdonos, mert olcsón árusította ki az állami vagyont, és most túlárazva vásárolja vissza annak egy részét – állítja Mihályi Péter közgazdász, a Magyar privatizáció enciklopédiájának szerzője és a most folyó újraelosztás elemzője.
Enyhén szólva sincs jó állapotban a magyar gazdaság, a helyzeten pedig csak ront a kormány és a jegybank következetlensége, valamint az, hogy az Orbán-kabinet sok szempontból is kontraproduktív módon uszít a Putyin-ellenes szankciók ellen.
Jövőre nehéz lenne növekedést tervezni, a költségvetés hiányát tovább duzzasztja az extra gázvásárlás, az infláció húsz százalék körül tetőzik, a magyar gazdaság felettébb sérülékeny – ismerte el Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdászok idei vándorgyűlésén.
A mű címe Macbán – sejthetjük, mi adta az ihletet, és kinek a képére formálta a végeredményt a szerző.
Míg Orbán Viktor famulusai harcban állnak, jogszabályígéreteket igyekeznek euróra beváltani, fogadkoznak és óvatos bizakodással tekintenek a jövőbe, Orbán érthetetlen parancsokat ad ki népének: Demográfia! Migráció! Gender! Háború! Pedig csak annyit kellene mondania: Oszolj! Vélemény.
Bár tetszetős gazdasági növekedést regisztrált az idei első fél évben a statisztika, de a megtermelt többletjövedelem jelentős része ráment az energia importjára. A hazai össztermék vásárlóértéke mindössze 1,7 százalékkal emelkedett, a többi csak látszat.
Egy polgárháború után kialakult manipulatív diktatúrában játszódik Tóth Krisztina legújabb regénye, A majom szeme, amelynek szereplői otthonosan járnak-kelnek saját boldogtalanságukban, nem lázadoznak elvett szabadságuk miatt.
Biztos támpont híján nehéz kiszámolni, de legfeljebb 300 milliárdja lehet majd a kormánynak arra, hogy a legkritikusabb pontokon besegítsen. Ám valószínűtlen, hogy ezt is a rezsiköltségek áttételes hatásainak a csillapítására szánná.
Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban látható a 94 éves Márkus Anna, külföldön Anna Mark néven ismertté vált grafikus és festő retrospektív tárlata.
Folytatja a kamatemelést és más módokon is igyekszik csillapítani az inflációs nyomást a Magyar Nemzeti Bank. Ténykedésének egyik mércéje az lehet, hogyan alakul a forint árfolyama.
Nyaralni jó. Telelni kevésbé.
A három évtizede elhunyt Vas István előtt tiszteleg a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása, hogy felidézze a költő „vonzóan modern személyét”.
Hiába tetszetősek az első fél év növekedési adatai, több jel mutat arra, hogy a magyar gazdaság fél-egy éven belül recesszióba csúszik – véli László Csaba egyetemi tanár, korábbi pénzügyminiszter, aki szerint az államháztartás finanszírozási költségei megduplázódhatnak. Interjú.