Viccesnek tűnhet, hogy kínai hajók slagoznak a tengeren, pedig komoly harc van a háttérben

A nagyhatalmi vetélkedés középpontjába került Dél-kínai-tengeren feltartóztathatatlan a szürkezónás kínai nyomulás. Félkatonai halászhajók és mesterséges szigetek után Peking most vízágyúkkal akarja biztosítani a kulcsfontosságú térség feletti uralmát.

Viccesnek tűnhet, hogy kínai hajók slagoznak a tengeren, pedig komoly harc van a háttérben

A kínai parti őrség vízágyúval „nyitott tüzet" nemrég Fülöp-szigeteki hajókra. Mióta a támadást bizonyító videókat közzétették a Fülöp-szigeteki hatóságok, az interneten felkapták a viccesnek tűnő felvételeket, pedig a helyzet komoly: a hátterében komoly tengerjogi viták és geopolitikai ellentétek állnak.

A két hadi- és két szállítóhajóból álló filippínó konvoj egy Spratly-szigeteken található katonai támaszpontra vitt utánpótlást. A szigetcsoport hivatalosan Manila fennhatósága alá tartozik a hágai Nemzetközi Bíróság 2016-os döntése értelmében, ám Tajvannak, Malajziának, Vietnámnak, Brunei Szultanátusnak és persze Kínának is vannak területi követelései a térségben. Sőt, Kína a Spartly-szigetekkel együtt a teljes Dél-kínai-tengert magának követeli, beleértve a Paracel-szigeteket és Tajvant is. A Kelet-kínai-tengeren pedig hasonló okok miatt áll nyomás alatt a Szenkaku-szigeteket birtokló Japán. Nem véletlen, hogy a Nyugat mellett Ázsiában is felháborodást keltett az egyelőre egyedi eset.

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.