Az egyik legnagyobb európai e-kereskedő cég, a lengyel Allegro augusztusban hirdette meg partnerei számára a magyarországi piacra lépés lehetőségét, így várhatóan már ősszel, a karácsonyi szezon előtt megjelenhet a hazai piacon. De hogyan jutott el odáig, hogy domináns szereplője legyen az európai e-kereskedelmi szektornak?
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) munkacsoport-találkozót szervezett a körforgásos gazdaságról és a vállalatok ehhez kapcsolódó ESG-beszámolási kötelezettségeiről. Kiderült: az egyes iparágak között nagy eltérések lehetnek a felkészültség terén, az MNB-nek pedig egységes kérdéssort kellett készítenie a bankok számára, hogy a kölcsönhöz folyamodó ügyfelek azonos elbírálást kapjanak mindenhol.
Az akkuipart érintő jogszabályok elemzésével mutatja ki Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, hogy miért nem lehet a magyarországi gyártást összehasonlítani a nyugat-európai országokéval. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításai olvashatók.
A kifáradás jeleit mutatja az orosz gazdaság, amelyet 2023 óta az orosz hadiipari erőfeszítések hajtottak: jövőre a gazdasági növekedés a tavaly mért 5 százalékról mindössze 1-1,5 százalék közé eshet.
Bizonytalan gazdasági környezet, nem várt japán kamatemelés, a rizikós eszközöktől való gyors szabadulás: ezek állhatnak főként a kriptopénzek árfolyamának csökkenése mögött, de egyáltalán nem kell temetni a blokkláncalapú pénzek piacát.
Tömeges problémává vált, hogy aki a banki átutalást választja a visszaváltási díj elszámolásánál, az késve, akár napokkal, sőt hetekkel később (vagy soha) nem jut hozzá a pénzéhez. A Mohu minden felületen felhívja a figyelmet a „lassulásra”, azonban az ÁSZF-ből kiderül: valójában semmilyen kötelezettséget nem vállal a felmerülő problémák esetében, mert a Mohu „nem vállalja, szavatolja vagy garantálja bármilyen módon a szolgáltatás folyamatos, hibamentes és zavartalan működését”.
A kötelező visszaváltási rendszer nagy változásokat hoz a vendéglátósok és a kisboltok életébe is, hiszen július 1-je óta a korábbihoz képest merőben eltérő módon, főként mobil visszaváltó automaták segítségével kell megszabadulni az italcsomagolástól.
Rekordszinten stabilizálódhat az arany árfolyama: az ázsiai jegybankok vásárlásain kívül a bizonytalan gazdasági helyzetben mutatkozó masszív kereslet is emeli a nemesfém árát.
Stabil árfolyamával a szén meglepően értékálló befektetésnek bizonyulhat a következő esztendőkben is.
Az Európai Bizottság eltörölné a 150 euró alatti csomagok vámmentességét a kínai e-kereskedők térnyerése miatt. A lépés áremelkedést okozhat, az árumennyiség azonban aligha csökken.
Ha nem esik nagy mennyiségű csapadék a következő hetekben, a 2022-es borzasztó eredmény ismétlődhet meg – figyelmeztet a MOSZ. A búzatermés ugyanakkor kielégítő volt, és most belföldön és külföldön is van piaca a magyar terménynek.
Az e-autók piacának támogatására 11 pontos, 100 milliárd eurós javaslatcsomagot tett közzé a kormány, amelynek nagy része azt szolgálná, hogy a Magyarországon megtelepedő ázsiai gyártók jól járjanak.
Sláger a haszongépjárművek piacán a lízing: az újonnan értékesített teherautók, kamionok közel kétharmadát, míg a furgonok több mint harmadát ilyen alapon finanszírozzák a vállalatok. A gyenge gazdasági helyzet miatt azonban csökken a megrendelések száma.
Egyre inkább luxuscikké válik az olívaolaj: itthon az egyik legnépszerűbb típusnak két éve 2900 forint volt literje, mára 6900 forintért árulja az egyik kereskedő úgy, hogy a haszonkulcsa közben alacsonyabb lett. Az áremelkedés folyamatos, de vajon ki vesz majd meg 8-10 ezer forintért fél liter olajat? Abban, hogy kilőtt az olívaolaj, nemcsak az éghajlatváltozás játszik szerepet, az okok között más is van. Innen nézve nem csoda, ha lopják és hamisítják.
Kendőzetlen zsarolásnak tűnő levelet küldött Lantos Csaba energiaminiszternek Bige László, a Nitrogénművek tulajdonos-vezetője: ha a kormány nem szabja át a vállalatot terhelő – Bige szerint ellehetetlenítő – kvótaadót, akkor leáll a termeléssel, sokkal drágább lesz a műtrágya, és az állam is bevételektől esik el. A kormány nem állt kötélnek, Bige bejelentette a végleges leállást – ami a megfogalmazása alapján csak addig lesz végleges, amíg a kormány nem enged. (Frissítés: Közben kiderült, nem végleges a leállás.)
Hiába tolt bele az állam gigászi összeget, sikeres modernizáció helyett tönkrement a patinás Tungsram izzógyár. Míg az adófizetők veszítenek, az „ügyesek” a vagyonelemekből szemezgetnek.
Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.
A német politika jóindulatára sosem tartott igényt az Orbán-kormány, most viszont a gazdasági kapcsolatok is válságba kerültek. Hónapok óta panaszkodnak német cégek, a berlini vezetés pedig uniós szinten venne elégtételt a jogsértő módszerekért.
Úgy támogatja az állam a napelemes rendszerek terjedését, hogy az elavult villamos hálózatot nem készítette fel erre, s a költségeket részben a telepítőkkel fizettetné ki.
Soha nem látott tempóban népesülnek be Budapest és néhány vidéki város agglomerációs övezetei. A kormány addig fűtötte a lakáspiacot, amíg a fejlesztőkön kívül mindenki más rosszul járt.
