A jacuzzikat, masszázskádakat és egyéb szaniter termékeket gyártó Wellis Magyarország Zrt. még 2020-ban fogott bele egy 8,5 milliárd forintos beruházásba: a termékek iránti kereslet növekedése miatt új üzemet és automatizált raktárat hozott létre Ózdon, amelyhez egy egyedi kormánydöntés (ekd) révén 3 milliárd forint támogatást is kaptak. Ettől azt várták, hogy a céget „az egyik legnagyobb termelési kapacitású vállalatok közé helyezi a globális hidromasszázsmedence piacon” – írták a cég 2023-as pénzügyi beszámolójában.

A részben önerőből, részben banki hitelekből és a Növekedési Kötvényprogram részeként kibocsátott 10 milliárd forintnyi kötvényből finanszírozott beruházás azonban megtorpant: a 2022-23-as évek nehéz gazdasági környezetében (orosz-ukrán háború, energiaárak elszállása) a vállalat jelentős bevételtől esett el, miután a 75 százalékban külföldön értékesített termékei iránt jelentősen csökkent a kereslet. A cég emiatt jelentős eladatlan készletet halmozott fel a termékeiből, miközben a kötelezettségei meredeken emelkedtek.

A kedvezőtlen helyzetben a problémákat a fő partnerekkel történő fizetési átütemezéssel, a hitelek átstrukturálásával és – mind a dabasi, mind a 3 milliárd forintos állami támogatás mellett felhúzott ózdi gyáregységben – csoportos létszámleépítésekkel kezelték.

Munkások az ózdi gyáregységben

MTI / Vajda János

A HVG-hez eljutott pletykák szerint a vállalatnál az elmúlt hetekben újabb leépítési hullám indult el (bár az Opten cégadatbázis szerint 2024 szeptemberében még 900 fővel állandó volt a munkavállalói létszám), amely főként a dabasi raktárt érintette, emellett állítólag csökkentették a termelési bónuszokat, és forrásunk szerint az ózdi gyár is csak az állami támogatás miatt marad fenn.

A vállalat válaszában azt írta:

Mint ahogy a legtöbb, de első sorban fejlődő és ambícióval rendelkező vállalatnál, a Wellisnél is, folyamatosan dolgozunk további optimalizálási és szervezetfejlesztési megoldásokon, hogy a működésünk a lehető leghatékonyabb legyen.

Ez pedig esetenként átszervezéssel és elbocsátásokkal járhat – teszik hozzá. Ismételt kérdésünkre, hogy történt-e szeptember óta a vállalatnál elbocsátás, azt válaszolták: időről időre sor kerülhet átszervezésekre – akár telephelyek között is –, amelyek célja, hogy „még hatékonyabb működéssel biztosítsuk szervezetünk fenntartását és fejlődését”.

Kiemelték azt is, hogy vannak határozott időszakra szerződött kollégáik, és „a szerződés lejárata természetes része a munkaerő-menedzsmentnek, de ez nem minősül elbocsátásnak” – fogalmazott Bálint-Szekeres Enikó, a vállalat kommunikációs vezetője. Szavai szerint az elmúlt időszak növekedése miatt több nyitott pozíciójuk is van, ezek mellett pedig további munkaerő felvételét is tervezik.

A beszámolóban a munkaerő-kölcsönzésre fordított összeg 2022 és 2023 között 98,5 százalékkal csökkent (677-ről 9,7 millió forintra). Ezek a dolgozók főleg a vállalat dabasi telephelyén dolgoztak, ahol a koronavírus-járvány elején tapasztalt „piaci robbanás” miatt ideiglenesen növelték a gyártási kapacitásokat. A cég elmondása szerint ez a megoldás már a tervezés és a kezdeti megvalósítás időszakában is átmeneti jellegű volt, és célja az volt, hogy a hirtelen megnövekedett és rövid határidőre érkező megrendeléseket rövid idő alatt, hatékonyan és hiánytalanul ki tudják szolgálni. „Miután a piac stabilizálódott, visszatértünk a tartósan fenntartható, állandó munkaerőhöz” – fogalmazott a szóvivő.

Facebook / Wellis

Dabas esetében hangsúlyozták, hogy a raktár nem szűnt meg, „csupán belső átszervezésre került”, mert az ózdi raktárkapacitás elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben kiszolgálja a masszázsmedence piacuk jelenlegi igényeit, ezért Dabason a raktár funkciója megváltozott: „a jövőben a további készáru-raktározás mellett alkatrész- és alapanyag-raktárként is üzemel”. A cég pénzügyi beszámolójából kiderül: Dabason a spa-gyártás (ez vélhetően a pezsgőfürdőt jelenti) leállításával, és Ózdra történő áthelyezésével a munkavállalói létszámot is csökkentették.

Ózddal kapcsolatban pedig állítják: a telephely további üzemeltetése független az ekd-tól, „annak további működtetését a jelenlegi piaci igények indokolják, hiszen a teljes masszázsmedence-gyártás ott történik”.

Fogyatkozó készletek

A Wellis tavalyi, utolsó lezárt üzleti évének pénzügyi beszámolója egyértelműen mutatja a vállalat nehéz helyzetét, ahogy az is, hogy milyen módszerekkel próbáltak felszínen maradni. A készleten lévő anyagok és késztermékek értéke közel 66 százalékkal csökkent, ami elsősorban a készletről történő értékesítés eredménye.

„A Covid-időszakot követően jelentős készlet halmozódott fel, amelyet a háborús helyzetek okozta értékesítési megtorpanás, valamint az általános piaci mérséklődés, tovább növelt. Az elmúlt 1-1,5 év során ennek a felhalmozott készletnek a jelentős részét sikerült értékesíteni” – válaszolta kérdésünkre Bálint-Szekeres Enikő.

Facebook / Wellis

A nyugat-európai országok a vállalat szerint továbbra is stabil felvevőpiacnak számítanak, ez összesen 21 milliárd forintot tett ki 2023-ban, ebből az Egyesült Államokba (ahol néhány éve jelent meg a Wellis) 7 milliárd forintnyi terméket exportáltak, emellett törekednek új piacok, főként a Közel-Kelet felé való nyitásra is, „ahol növekvő érdeklődést tapasztalunk a termékeink iránt” – írta. Mindezek miatt bár 2023-ban az árbevétel közel felére esett vissza előző évhez képest, mégis sikerült 479 millió forintos nyereséget elérniük.

Bajok az NKP-kötvényekkel

Októberben járt le a Wellisnél a kétéves türelmi időszak a jegybanki növekedési kötvényprogramhoz kapcsolódóan: a vállalat 2021-ben 9,9 milliárd forintnyi forrást vont be az MNB által indított programon keresztül. A fent felsorolt problémák miatt azonban nem tudták tartani a tempót, ezért a Scope Ratings német hitelminősítő 2022 októberében leminősítette a vállalatot B mínusz szintre, negatív kilátással.

A vállalat erőfeszítéseit elismerve azonban a Scope október végén (néhány nappal a türelmi időszak lejárta előtt) stabil kilátásúra módosította azt jelentésében.

A Wellis pénzügyi beszámolójából kiderül, hogy 2023-ban a 11 milliárd forintot kitevő rövid lejáratú hitelállományt 6 milliárdra csökkentették, míg a hosszú lejáratú kölcsönök mennyisége 8,1 milliárd forinttal nőtt.

Ez mérsékli a likviditási nyomást, és hosszabb időszakra tervezhetővé és ütemezhetővé teszi a törlesztési esedékességeket

– írta a HVG kérdésére Bálint-Szekeres Enikő.

A kötvények restrukturálása 2024 szeptemberében megtörtént, így az adósság gyorsított visszafizetését a kötvényesek 2026 januárjáig felfüggesztették.

A kötvény kamatlába azonban 3 százalékról 3,5 százalékra emelkedik, amíg újra el nem érik a B plusz besorolást. Az adósság visszafizetése hat részletben történik 2026 és 2031 között (az első évben a névérték 20 százaléka, ezt követően 2030-ig minden évben 10 százalék, a hátramaradó 40 százalékot pedig a program 2031-es lejártakor.)

Kriza Márton

A hitelminősítő megjegyzi, hogy 2023-ban a cég EBITDA-hoz (azaz a kamatokkal, adókkal és amortizációval nem csökkentett nyereségéhez) viszonyított adóssága „középtávon fenntarthatatlan”, 130-szoros szinten volt, ez 2024-ben 7,8-szoros, 2026-ra pedig négyszeres szintre csökkenhet.

Bár a Wellis likviditási helyzete szűkös, az előrejelzések szerint a vállalat nettó működési árbevétele 33 milliárd forintra nőhet (az előző évi 28 milliárdról), igaz, ez továbbra is elmarad a 2022-ben elért 50 milliárd forinttól. A gyenge fizetőképesség különösen akkor válhat problémává, ha a vállalatnak nem sikerül 2026-ig ismét elérnie a B+ minősítést. Ezzel kapcsolatban a vállalat szóvivője a HVG-vel közölte:

Célunk a felminősítéshez szükséges követelmények teljesítése, ennek elérése érdekében következetesen a pénzügyi mutatóink javítására és a vállalat további stabilitásának erősítésére összpontosítunk.