Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összesen 5992 csomagautomata üzemel Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) december közepén közzétett jelentése szerint. Ez továbbra is rohamos bővülést jelent a szegmensben, hiszen áprilisban a GKID piackutató cég adatai szerint még csak 5200 automata működött az országban. A telepítések üteme a közeljövőben sem lassul, a szakértők szerint 2025 nyarára a masinák száma a hétezer darabot is elérheti, a csúcson pedig akár 8-9 ezer is üzemelhet az országban.
A friss adatok alapján az összes automata 52 százaléka (3116 darab), míg a csomagpontok 42 százaléka (2000 darab) a cseh hátterű Packetához tartozik, amely júniusban jelentette be, hogy felvásárolja az addig magyar kézben lévő Foxpostot. Ezzel megszerzett több mint 1500 csomagautomatát, és magasan a legnagyobb szereplővé vált a piacon.
Igaz, a terjeszkedési terveket nem sikerült teljes mértékben tartani: a Packeta augusztusi közleményében még az szerepelt, hogy a hálózat az év végére meghaladja az ötezer átvételi pontot és a háromezer automatát.
A társaság még a piaci dominanciája mellett sem tudta tartani azt a tempót, amit a kínai Temu diktált neki, miután leszerződött a filléres termékeket áruló online piactérrel. A Packeta maga is elismerte, hogy a hálózata nem bírja azt a terhelést, amit a magyar vásárlók rendelései támasztottak. Bár a cég nem kizárólagos szállítója a temus termékeknek, sőt messze nem is a legnagyobb, a kitettségét viszont növeli, hogy több csomagot szállít automatákba, mint a versenytársak, ami ad egy bizonyos fokú rugalmatlanságot – írtuk akkor.
Optimális esetben ugyanis a feladó partnerek előre megmondják, hogy egy adott héten milyen mennyiségű csomagot terveznek átadni, így a szolgáltató előre tud tervezni. A problémát az jelenti, hogy minél távolabbi és minél globálisabb partnerről van szó, annál rugalmasabban kezelik a cégek a volumeneket. Már csak azért is, mert egy Temuhoz hasonló cég esetében nem nagyon van szankcionálási lehetőség, ha a megbeszéltnél több csomag érkezik – írtuk ezzel foglalkozó októberi cikkünkben. A Packeta a fennakadás után komoly kapacitásbővítésbe kezdett, többek között bejelentették, hogy növelik az érintett automatáik kapacitását, és bővítik a csomagponthálózatukat is, illetve a cég jelenleg keres munkatársakat, főként csomagkezelőket.
Budapesti Foxpost csomagautomata.
Reviczky Zsolt
A második legnagyobb szereplő a piacon a GLS, amely az NMHH adatai szerint 1758 automatával (ez az összes 29,3 százaléka) rendelkezett, emellett 1100 csomagponttal (22,9 százalék), azaz olyan üzlethelyiséggel szerződött le, amelyek díjért cserébe vállalják a csomagok átadását az ügyfelek számára. Az Európában és Észak-Amerikában vezető csomaglogisztikai szolgáltató, a GLS-csoport júliusban jelentette be, hogy felvásárolta az e-kereskedelemre szakosodott teljes körű webáruházi raktárlogisztikai szolgáltatást nyújtó, 2023-ban 2,4 milliárdos árbevételt elérő magyar iLogistic vállalatot. Az akvizíció értékét nem közölték. A cég 2023-ban több mint 1 millió megrendelést teljesített alvállalkozó partnerei, köztük a GLS közreműködésével, és jelenleg mintegy 300 e-kereskedelmi vállalat áruforgalmát kezeli napi szinten – állt a GLS júliusi közleményében.
A Magyar Posta 608 csomagautomatát üzemeltetett 2024 végén, és 237 szerződött partner szolgált átvevőpontként az állami vállalaton keresztül feladott küldemények számára – noha a cég júniusban a HVG kérdésére úgy nyilatkozott, hogy év végére az automaták száma el fogja érni a 700 darabot.
A Postát az állam azzal próbálta helyzetbe hozni (beavatkozva ezzel a normális piaci folyamatokba), hogy egy indoklás nélküli rendelettel februárban kötelezővé tette az e-kereskedőknek, hogy a kiszállítási opciók között szerepeltessék a Magyar Posta logisztikai üzletágának szolgáltatásait is. A vásárlók körében ugyanakkor nem éppen népszerű a szolgáltatás, a problémákat pedig tetézi, hogy a karácsony előtti, zsúfolt időszakban
a Posta „leleményes” megoldást választott: ha a küldemény nem fért be az automatába, a legközelebbi postára vitték, a vásárlóknak pedig ott kellett átvenniük,
ami miatt az ezzel foglalkozó fórumokon komoly népharag zúdult a vállalatra.
Az Emag-csoporthoz tartozó Sameday összesen 416 Easybox-csomagautomatát és 514 csomagpontot üzemeltet. A cég az év folyamán vásárolta fel a Sprinter futárszolgálatot is működtető Pactic Groupot, akkor a vezérigazgató még úgy nyilatkozott: „A tranzakció véglegesítése után a Sameday ügyfelei olyan teljes körű szállítási szolgáltatásokhoz jutnak hozzá, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az egész régióban kimagasló feltételek mellett küldhessenek és fogadhassanak csomagokat.”
Ehhez képest a vállalat rendszere – a Packetához hasonlóan – októberben „letérdelt”, több ezer dühös felhasználó panasza árasztotta el a Sameday Facebook-oldalát, mert hetekig nem kapták meg a csomagjaikat. A vállalat saját bevallása szerint az „ideiglenes nehézségek” a kiszállítás és az ügyfélszolgálat területén „az őszi, a szezonra nem jellemző kedvezmények által okozott csomagdömping és a korábbi akvizíciók miatt jelenleg is zajló konszolidációs folyamatok” okozták. Itt tehát a felhasználók a „kimagasló feltételek” helyett egy átmenetileg összeomló rendszert kaptak.
A további szereplők, mint a DPD, a DHL és az Express One a csomagautomata-piacon nem számítanak jelentősnek, ezek a cégek inkább a házhoz szállításra fókuszálnak továbbra is, bár a DPD 800 átvevőponttal szerződött le az NMHH adatai szerint, míg az Express One-nak 44 automatája van, és 154 csomagponttal áll partneri kapcsolatban.
Sameday csomagautomata.
Sameday.hu
A konszolidáció éve volt
2024 a nagy átrendeződések éve volt mind az e-kereskedelem, mind a főként ezeket kiszolgáló csomagkiszállítás piacán. Ez utóbbi folyamatnak a része az is, hogy a nemzetközi, főként régiós vagy nyugat-európai szereplők kiszorították a magyar befektetőket. A Wallis és a Trueway júniusban adott túl a Foxposton, és a Sameday – a Sprinter felvásárlása mellett – szintén ekkoriban szerzett 80 százalékos részesedést a Fürgefutár.hu-ban.
Az akvizíciók eredményeként gyakorlatilag nem maradt a Postán kívül magyar cég a csomagkiszállítási szegmensben: a GLS angol, az Alzabox és a Packeta cseh hátterű, míg az ExpressOne tulajdonosa az osztrák, a DPD-é pedig a francia állami posta. A szakértők szerint a piaci konszolidáció viszont az idei bejelentésekkel véget is ért, hiszen nincsen már eladó szereplő Magyarországon.
Az online rendelt csomagok nagy részét továbbra is házhoz kérik a vásárlók (2015-ben a rendelések felét, 2023-ban már 71 százalékát), viszont az automaták és csomagpontok gyors terjedésével párhuzamosan ez a kiszállítási megoldás is egyre népszerűbb: 2023-ban a küldemények 21 százalékát ezekre a helyekre kérték.
Temus csomag.
Nikos Pekiaridis / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Ez azért sem véletlen, mert a futárcégek számára jóval tervezhetőbb és áramvonalasabb működést tesz lehetővé az automaták használata. A rekeszeket feltöltő futárok naponta 800-1000 csomagot tudnak kézbesíteni, szemben a házhoz szállításra dolgozó sofőrök napi 100-120 címével. Ezzel nemcsak az egy árura jutó fajlagos költség, hanem a járművek károsanyag-kibocsátása is érdemben csökkenthető.
