Kihasználatlanul várja a Komondor, hogy a kormány komolyan vegye a mesterséges intelligenciát

7 perc

2025.02.10. 08:30

2025.02.10. 09:29

Noha szuverenitási kérdés is, hogy Magyarországnak vannak-e saját megoldásai a mesterséges intelligencia alkalmazására, a kormány nem áldoz a fejlesztésekbe. Nálunk nyoma sincs a forradalmi lendületnek, amellyel az olcsó kínai startup milliárdokat radírozott le amerikai techcégek értékéből.

Akarja-e hallani Dwayne Johnsont magyarul beszélni a Jumanjiban? Akár akarja, akár nem, a szinkronszínészek arra készülnek, hogy a mesterséges intelligencia (MI) ezt fogja tenni a szakmájukkal. Bő két évvel ezelőtt Johnson magyar hangja, Galambos Péter szinkronszínész kongatta meg a vészharangot, szerinte ugyanis hamar eljön az az idő, amikor a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat. Először az alacsony költségvetésű tartalmakban, például online reklámfilmekben, valamint a dokumentumfilmek, olcsó tévés produkciók hangalámondásainál használnak majd generált hangot a színészeké helyett, de nincs messze az sem, amikor a nagy hollywoodi produkciókból akár 40-50 verzió is készül, hogy minden országban, ahol bemutatják a filmet, az eredeti színészek szólaljanak meg a saját hangjukon, de a célközönség nyelvén, ráadásul úgy, hogy még a szájmozgásukat is ahhoz igazítják.

A Magyarországon sugárzott filmek, tévéműsorok több mint háromnegyede szinkronizált, így ha azok is generált hanggal készülnek, az egész szakma léte kérdőjeleződik meg – mondja Békés Gergely, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) jogi képviselője. Ezért dolgozik az EJI azon, hogy az előállítók csak olyan színészek hangját használhassák fel az MI betanítására, akik ehhez külön hozzájárultak, vagy legalább nem tiltakoztak ellene, ezt azonban az uniós jogszabályok erősen megnehezítik – mondja Békés.

Ahogy a szinkronszakmában civil kurázsi kell az érdekvédelemhez, úgy az élet többi területén is óriási kérdőjel, hogy vajon a magyar kormány észrevette-e az MI-t, és ha igen, akkor nem csak a választási kampányban fogja-e hasznosítani. „A béka feneke alatt vagyunk” – mondja egy, a HVG-nek nyilatkozó szakértő, aki szerint bár évek óta van központi álláspont a kérdésről, az egyes kormányzati részlegek csak most kezdenek ráébredni, hogy ezzel komolyan foglalkozni kell. A hatékonyságot azonban jelentősen csökkenti, hogy több erőközpont is kialakult a kormányon belül: a szabályozásért például a Nemzetgazdasági Minisztérium felel, de a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal fennhatósága alá tartozik.

A magyar kormány MI-politikájának csődje azért is furcsa, mert ha valami, akkor ez valóban szuverenitási kérdés. A gazdaságfejlesztés és a nemzetbiztonság miatt is nagy szükség lenne szuverén MI-re.