Az 5G-technológia kínai éllovasai, a Huawei és a ZTE Donald Trump első elnöksége alatt kerültek fel az úgynevezett „entity list”-re, amely tiltja amerikai vállalatok számára az üzletelést a listán szereplő cégekkel, így a vállalatok nem tudtak amerikai gyártású félvezetőket, chipeket, vagy akár szoftvereket beszerezni (például a mobiltelefonokban használt Android operációs rendszert), majd az USA 2020-ban tovább szigorította az exportkorlátozásokat.
Bár a 4G-ben még az Egyesült Államok vitte a prímet, ekkorra már a kínai vállalatok, így a Huawei mellett a ZTE is felnőtt a feladathoz, és rengeteg fejlett országban sikerült elnyerniük különböző megbízásokat. Az 5G terén pedig az amerikai cégek, mint a Cisco vagy a Qualcomm már nem is tudtak lépést tartani a kínaiak által nyújtott ár-érték aránnyal. A fejlesztéseket a kínai kommunista párt koordinálta, és rengeteg olyan belföldi megbízást adott a kínai cégeknek, amelyek piaci alapon biztosan nem érték volna meg, viszont nagy mennyiségű tudás és kapacitás halmozódott fel a vállalatoknál, amelyek lehetővé tették, hogy letarolják a világpiacot – még úgy is, hogy a közhelyként emlegetett olcsóság már egyáltalán nem volt igaz rájuk.
Trump szintén a 2010-es évek végén tiltotta meg az amerikai távközlési vállalatok számára a Huawei technológiájának alkalmazását, és ezt követelte a szövetséges országoktól is. Ennek nyomán Japán, Ausztrália és Dél-Korea teljesen kiiktatta a kínai eszközöket a rendszereiből. Az amerikai apparátus arra hivatkozott, hogy ezen eszközök használata nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában, egyben nyíltan utalt is arra, hogy Kína ezeken keresztül kémkedik és gyűjt érzékeny adatokat ezekben az országokban – bár erre vonatkozó bizonyítékot soha nem hoztak nyilvánosságra.
AFP / Imaginechina / Da qing
A kezdeményezés a Clean Network nevet kapta, a „tisztaság” ebben az esetben a kínai technológia kizárását jelentette. Trump, majd később Joe Biden másik célja az volt, hogy a baráti országok az 5G-fejlesztésben jócskán lemaradó amerikai vállalatok eszközeire cseréljék a kínai infrastruktúrát. Biden elnöksége alatt ugyan jottányit sem enyhültek a kínai-amerikai kapcsolatok (sőt, újabb szigorítások léptek életbe a kínai vállalatok ellen), de nem is voltak annyira reflektorfényben, így az európai távközlési vállalatok sem siettek azzal, hogy leváljanak az ár-érték arányban jó teljesítményt nyújtó kínai technológiáról.
Kínai örökség
Magyarországon a 4iG is erősen érintett, hiszen a kínai technológiát gyakorlatilag megörökölte a britektől, amikor az állammal közösen megvásárolta a Vodafone-t 2023 januárjában. A brit cég ugyanis kiterjedt együttműködést folytatott a Huawei-jel, sőt, valójában a Vodafone volt az, amely a 2000-es évek elején az európai telekommunikációs cégek közül elsőként vett igénybe kínai technológiát (a Nokia és az Ericsson mellett), főként a 3G-hálózat kiépítése során. A Huawei abban az időszakban kezdett globálisan is versenyképessé válni a 3G-hálózati infrastruktúra szállításában, és ez fontos mérföldkőnek számít a kínai vállalat életében, mivel ez volt az egyik első jelentős nyugati együttműködésük, és komolyan hozzájárult globális terjeszkedésükhöz.
2023-ban Jászai Gellért, a 4iG elnöke a Huawei legfelsőbb vezetőivel tárgyalt Kínában, és együttműködési nyilatkozatot is aláírt a céggel, ami alapján a 4iG kínai technológiát használhat fel a telekommunikációs iparban történő terjeszkedéséhez. Erre többek között azért is volt szükség, hogy az abban az évben felvásárolt Vodafone Magyarország hálózatának karbantartását és jövőbeli fejlesztését egyáltalán el tudják végezni – mondja Zarándy Pál, a 4iG csoport mobil és 5G stratégiai igazgatója.
A korábbi anyavállalat ugyanis számos európai országban, így Magyarországon is a Huawei technológiáját választotta 5G-hálózatának kiépítéséhez. A tulajdonosváltást követően így a 4iG számára fontossá vált, hogy a korábbi tulajdonoshoz hasonlóan a Huawei-jel stratégiai és technológiai partnerséget alakítson ki.
Pikánsabb a helyzet a Balkánon, ahol a 4iG több piacra is belépett. A délszláv háborút követően az Egyesült Államok erős szövetségi rendszert épített ki a nyugat-balkáni országokkal, így Albániával is, amelyek elkötelezett támogatói a Clean networknek, azaz a kritikus infrastruktúra területén nem támogatják a kínai technológia alkalmazását.
