Kormányzati sokkterápia: megfizetnek az orvosok a béremelésért

"Összefogásra van szükség, ez az a pillanat, amikor az orvosok bérében egy áttörő erejű javulást kell elérnünk” – tudatta Orbán Viktor szombaton a Facebook népével. A minisztériumi apparátus pedig értette az idő szavát, és hétfőre már prezentálta a törvénytervezetet a béremelésről. A hivatalos magyarázat szerint a kedden elfogadott jogszabály a kormánynak a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) kötött megállapodását rögzíti. Azt egyelőre senki sem látja át, hogy az ötvenoldalas, mindenféle egyeztetés nélkül a parlament elé vitt törvény milyen kockázatokat és mellékhatásokat okoz a magyar egészségügyben, hiszen a lényeg az „apró betűs részekben”, a feltételekben van. A kamara már jelezte is: nem ilyen lovat akart.

Már a mihez képest sem teljesen világos: a 2021. január elsejétől életbe lépő béremelés valódi nagyságát nehéz megítélni, minthogy a jelenlegi bérek sem ismertek. A Magyar Államkincstár nem publikál rendszeresen adatokat az orvosok juttatásairól, s ezzel kapcsolatos kérdéseinket az illetékesek nem méltatták válaszra. Az köztudott, hogy számos hiányszakmában már jó ideje nem lehet az érvényes közalkalmazotti bértábla szerinti fizetéssel dolgozót kapni, a tényleges orvosi jövedelmekhez viszonyítva pedig már nem is feltétlenül jelent mindenkinek akkora emelést az emelés, mint azt a számok első ránézésre mutatják (de persze a többség esetében nem jelentéktelen).

Orbán: Soha nem látott orvosi béremelés jön

A kormány elfogadta az Orvosi Kamara javaslatát, a bértábláról szóló törvénytervezetet hétfőn benyújtják a Parlamentnek.

A legfrissebb, a 2018-as évről szóló, Kásler Miklós miniszter aláírásával hitelesített humánerőforrás-monitoring szerint például a 10 éves gyakorlattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok keresete 805 ezer forint volt. A mostani bértábla szerint azonos idejű gyakorlat után ez jövőre 979 ezer forint lesz, 2023-ban pedig 1,4 millió forintra növekszik. Egy 20 éve a pályán lévő esetében ez 1,6 milliós havi bruttót jelent. Ám ez csak akkor lenne átütő erejű, ha elhinnénk, hogy az orvosok eddigi egyetlen bevételi forrása a főállásukból származó kereset volt, márpedig a béremeléssel párhuzamosan a többletmunka lehetősége jócskán beszűkül, adott esetben meg is szűnik.

Az orvostársadalom lelkesedése nem is tartott tovább, mint a MOK elnökségének látogatása a karmelita kolostorban – derül ki a szakmai fórumokon posztolt internetes bejegyzésekből. Kiderült ugyanis, hogy a kormány némi többletpénzzel kívánja megváltani az eddigi szokásjog gyökeres átalakítását. Nem csupán a hálapénz adásának és elfogadásának börtönnel való büntetéséről van ugyanis szó, az új rendelkezések eddigi alapvető munkavállalói jogokat változtatnak meg. Megszűnik az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti státusza, az új formáció „egészségügyi szolgálati jogviszony” nevet kap. Ez „békeidőben” is lehetővé teszi nemcsak az orvosok, hanem a szakdolgozók átvezénylését is más munkahelyre – akár egyéves időtartamra. Lényegében tehát a munkáltatóval kötött munkaszerződés helyett országos „készletbe” helyezik a doktorokat.

Az orvosok számára húsba vágó kérdés, hogy a törvény külön engedélyhez köti a másodállás vállalását, illetve a magánpraxis folytatását. A kérelmekről vélhetően a megyei kormányhivatalok tisztviselői dönthetnek, bár a törvényjavaslatban nem nevezték meg, melyik az a „kormány által kijelölt szerv”, amelytől engedélyt kell majd kérni. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokból az sem derül ki, milyen szempontok alapján bírálják majd el a kérvényeket. Pedig ez kulcskérdés.