Tényleg a teljesítőképessége határát közelíti az egészségügy
A miniszterelnök által beígért hadparancsok megérkeztek ugyan az egészségügy „vezénylésébe”, rációt, pláne segítséget azonban nem nagyon hoztak.
Van mindenhol orvos és nővér – jelentette ki Orbán Viktor a kormánypárti tévécsatornának adott interjújában. Bizonyára nem véletlen, hogy az „elegendő” szót csak a következő mondatában ejtette ki, amikor az ágyakról és az eszközökről beszélt. Az elmúlt héten történtek után nehéz is lenne úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Megkezdődött a fejetlen kapkodás.
Szeptember 22-én a budai Szent János Kórház még kategorikusan cáfolta, hogy járványkórház lenne, másnap már többletmunkaerőt kért a kormányhivataltól, a baleseti sebészet munkáját átadta a Dél-pesti Centrumkórház (DPC) Merényi részlegének, kardiológiai betegeit pedig részben az Irgalmasrendi Kórházra testálták. Miközben az irgalmasok saját ellátási területe ily módon három újabb körzettel kiegészült, azonnali hatállyal több belgyógyász szakorvosukat más munkahelyre vezényelte a hatóság. Vagy, Orbán Viktor újabb, szelídebb szóhasználatával: csoportosította át.
Ha lehet, még rosszabbul járt az Uzsoki Utcai Kórház, ahonnan 29 dolgozót – intenzíves nővéreket, szakorvosokat – rendeltek át a munkaerőhiánnyal küzdő első lépcsős járványkórházakba. Másnap azonban az Uzsoki is felkerült a hatósági listára: ha megtelik a Korányi, a DPC és a Szent János, ők is belépnek a Covid-ellátásba. Persze ha már most a munkaerőhiányt kellett tömködni az átirányítással, még több fertőzött esetén nem tűnik valószínűnek, hogy visszakapnák a kölcsönadott dolgozóikat.