Nagyjából megduplázták a munkaerőhiányt az egészségügyben a kormányintézkedések

Önmagát leplezi le a kormányzat, amikor arról beszél, milyen kevesen nem írták alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, hiszen most a kevés is rengeteg.

  • Gáti Júlia

Minél nagyobb a baj, annál jobb: a vírushelyzet súlyosbodásával lekerül a napirendről minden, kevésbé fontosnak gondolt kérdés, köztük az egészségügy reformjának csúfolt drasztikus változtatássorozat ellentmondásai. Nem a tiltakozás ideje ez, nyakunkon a járvány egyre magasabbra csapó hulláma, az orvosok, ápolók átvezényelhetők egyik munkahelyről a másikra, ahogy a vállalkozóként vagy magánszolgáltatóknál gyógyítók is berendelhetők „szolgálat teljesítésre” – áll a múlt pénteken megjelent újabb veszélyhelyzeti kormányrendeletben. Holott bőven lenne kibeszélnivaló.

A közszolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakítása – vagyis a gyógyítók áthelyezése a munka törvénykönyvének hatálya alá – számos kérdést hagyott rendezetlenül. Annak ellenére is, hogy az októberben rajtaütésszerűen, a széles körű és hozzáértő szakmai egyeztetést és a hatástanulmányok készítését mellőzve meghozott jogszabály még annyira sem volt gránitszilárdságú, mint az alaptörvény: már bevezetése előtt többször módosították. Mégsem sikerült egyértelműen tisztázni egyebek mellett a túlmunka elrendelését és fizetségét, az ügyeleti díjakat, a másodállás engedélyezésének szabályait.

Olajozta a megegyezést az orvosi fizetések valóban tetemes emelése – amiből azonban a szakdolgozókat kihagyták –, februárban már ezzel együtt érkezett a januárra járó illetmény. Az idei évben összesen 195 milliárd forintra rúg a bérkiegészítés, amit a következő két évben további pluszpénz, összesen 400 milliárd forint követ. Az intézményvezetők is bőven kaptak az anyagi elismerésből: a fővárosi társkórházak (vagyis nem az irányító pozícióban lévő centrumok) ápolási, orvos- és gazdasági igazgatói a HVG információja szerint havi 3 milliós fizetést kaptak, a főigazgatók ennél többet. Vagyis megvolt a motiváció, hogy rászolgáljanak a megelőlegezett bizalomra. Sok helyen be is vetettek minden eszközt, hogy teljesítsék az elvárt „normát”: mindenkivel aláírassák az új szerződéseket.

Azzal győzködték a dolgozókat, hogy a problémáikat írják rá a szerződésre, azokat hamarosan, de legkésőbb szeptember végéig orvosolni fogják. Az alkuban közreműködött az újsütetű főirányító, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője, Jenei Zoltán is. Az eredetileg a bér 70–90 százalékára jogosító hétvégi ügyeleti díjat 30 százalékkal megtoldotta. De beindultak a helyi alkuk is. Rendezték a vitás kérdéseket például a debreceni klinikai központnak az aláírás megtagadásával fenyegetőző traumatológusaival.

Hozzászólások