Mennyi fa van a Földön? Rengeteget találtak ott, ahol elvileg nem is kéne nőniük
Újra és újra meglepődnek a kutatók, akik korábban nem alkalmazott módszerekkel és nem vizsgált helyeken próbálják felmérni, mekkora a Föld faállománya.
Újra és újra meglepődnek a kutatók, akik korábban nem alkalmazott módszerekkel és nem vizsgált helyeken próbálják felmérni, mekkora a Föld faállománya.
A nyelvtani nemek csapdájában vergődik Franciaország, ahol heves vita zajlik arról, hogyan emancipálják a nyelvet. A „befogadó írásmód” elutasításának nem csak lingvisztikai okai lehetnek.
Vízvisszatartó parkokkal, zöldtetőkkel, esőkertekkel, süllyesztett terekkel és csatornaként funkcionáló alagutakkal veszik fel a küzdelmet a metropoliszokban a hirtelen lezúduló csapadékkal.
Nem a több fecskendő, hanem a mesterséges intelligencia és az egyre fejlettebb távérzékelés hozhat áttörést a mind pusztítóbb erdőtüzek megfékezésében.
Akkor sem változtatunk a meggyőződésünkön, amikor már lelepleztük, hogy hibás – figyelmeztet a rossz döntések hátterében álló tipikus logikai hibákat vizsgáló francia viselkedéskutató, aki ellenszerként döntéstervezést és tudós gondolkodást ajánl.
A kutatók szerint a túlélésre azért fel kell készülni, mert a menekülés eltarthat 6300 évig is. De akár a Földön, akár az űrben: ellenőrizni kell majd, kinek kitől születhet gyereke.
A technológiai fejlődéssel újra elérhetővé, sőt elvileg fenntarthatóvá is válhat a hangsebességnél gyorsabb polgári repülés. Kérdés, utasok is lesznek-e hozzá.
Mi az a módszer, amely miatt a kínai kutatóknak magyarázkodniuk kell, hogy nem ők szabadították el az új koronavírust?
A szocialista hiánygazdaságban a szovjet Fiat-klónt tömegek jegyezték elő, ami még inkább felhajtotta a kínálat sokszorosára rúgó keresletet.
A fociban is hódít a big data, amely nemcsak azt tárja fel, miért maradt ki egy gól, hanem azt is, mitől lehet sikeres egy nemzeti válogatott.
A hatóságok nemtörődömsége, illetve a globális felmelegedés is közrejátszott abban, hogy csak mostanában kezdik feltárni az első világháború lövészárokcsatáinak két különleges helyszínét.
A koronavírusos viccek jól töltötték be a szerepüket, mert világszerte megmaradtak a szalonképes határokon belül – állítják kutatók. Mi több, a pszichés megküzdésben olyan nagy szerepe van a humornak, hogy vannak, akik a nevetésterápiát bevetnék a Covid–19 szövődményeinek a feldolgozásában is.
Bár az épületek lapos vagy sátortetőinél kreatívabban is elhelyezhetők, mi több, sokszor hatékonyabban üzemeltethetők a napelemek, a látványos alternatívák nem mindig fenntarthatók.
A Vichy-érában leszerepelt közigazgatás tekintélyének helyreállítására hozták létre, ám végül a társadalom kettészakítottságának jelképe lett a most megszüntetett állami École nationale d'administration, azaz az ENA.
Nem csupán az oldalszél miatt fúródhatott a Szuezi-csatorna partjába a teherszállító, keresztbe tehetett a hidrodinamika is. Bő ötven napja keresik a választ. A szuezi révkalauzok történetének köze van az '56-os forradalomhoz is.
Pandémiaként emlegetik a mozgásszegény életvitel terjedését, amit csak súlyosbít a Covid–19. A legújabb kutatások a lustákat is megnyugtathatják – de meg is ijeszthetik.
Technikai malőrök, szabadalmi viták és emberi tragédiák kísérték Magyarországon az átállást a hangosfilmre, amelyre már a hazai gyártás 90 évvel ezelőtti indulása előtt sor került.
Az emberek általában rossz kockázatbecslők, ami fokozott veszélyhelyzetekben, mint a járvány is, megbosszulhatja magát. Mikromortok és microlife-ok segítenek az esélyek jobb felmérésében.
Az uniós tagállamok széthúzása, a politikusok leegyszerűsítései és az emberek előítéletei miatt bevándorlási szempontból borúlátóan ítéli meg a kontinens jövőjét a kutató, Glied Viktor, aki nemrégiben könyvet írt az európai migrációról.
Tízmilliók segítik szabad idejükben (vagy csak az okoseszközük számítási teljesítményével) a tudományt. Ez a citizen science. Elmeséljük, hogyan kezdődött, és mi is az pontosan.