Nagyon várja a világ a bombahíreket a kis, modulárisan építhető atomerőművekről
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
HVG: Új könyvében, a Döntéshozatali csapdákban részletesen ír a rossz döntések hátterében álló kognitív torzításokról, gondolkodási hibákról. Melyek ezek, és miért nehéz leküzdeni őket?
Olivier Sibony: A kognitív torzítás az a téves meggyőződés, ami meggátolja a helyzet valós felmérését, így az optimális döntést. Klasszikus példa erre a túlzott önbizalom. Ha megkérdezünk száz embert, jobb vagy rosszabb sofőrök-e, mint az átlagemberek, akkor körülbelül kilencvenen azt válaszolják, jobbak. Bár ez nyilvánvaló képtelenség, a többség még akkor is elhiszi, miután megismeri a többiek válaszát. Ez az egyszerű példa nemcsak a torzításokat illusztrálja, hanem azt is, miért olyan nehéz felülkerekedni rajtuk.
HVG: Melyek a hétköznapi életben előforduló leggyakoribb torzítások? És mit tanulhatnak az átlagemberek a döntéshozókra leselkedő csapdákból, amelyekről a könyvében ír?
O. S.: Az önbizalom-túltengés, illetve a megerősítési torzítás, vagyis a hajlam arra, hogy nagyobb figyelmet szentelünk a kialakult véleményünket megerősítő körülményeknek, tényeknek, mint az azokat cáfolóknak. A túlzott önbizalom kapcsán sosem lenne szabad elfelejtenünk, hogy amikor előrejelzéseket teszünk, számításokat vagy becsléseket végzünk, valójában kevesebbet tudunk, mint hisszük, így több alázatra lenne szükségünk. Ahhoz pedig, hogy a megerősítési torzításon felülkerekedjünk, mindig meg kellene próbálni „önmagunkkal szemben gondolkodni”, vagyis úgy tenni, mint egy tudós. Magyarán: vonjunk mindent szándékosan kétségbe, amiről azt hisszük, hogy tudjuk.
