A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A világon minden tizedik haláleset a szélsőséges hőmérsékletek miatt következik be, csak ez nem tűnik fel. A legtöbb országban nincs is rá külön statisztikai rubrika. Ráadásul a klímaváltozás miatt az arány egyre inkább a kánikula áldozatainak rovására tolódik el – miközben a hőhalálnak nincsenek olyan feltűnő jelei, mint a fagyhalálnak.
Ezt a trendet erősítették az idei nyár hőhullámai és hőmérsékleti rekordjai is (Magyarországon 120 éve ez volt a legmelegebb június és július). A hőséget ráadásul sok helyen máig nem veszik elég komolyan, holott a klímaváltozás egészségügyi hatásai közül egyértelműen ennek van a legsúlyosabb hatása az emberi szervezetre – hangsúlyozta nemrég a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva Claudia Traidl-Hoffmann, a környezeti orvostan kutatója.
Míg Németországban például évente tízes nagyságrendben mérhető a fagyhalálok száma, a túlmelegedés 6–7 ezer áldozatot is szedhet (kétszer annyit, mint a közlekedési balesetek). Ezeket az eseteket viszont nem feltétlenül írják a hőség számlájára, hanem valamilyen betegségnek tulajdonítják, mert a túlmelegedett emberi test nem megy át a fagyáshoz hasonlóan látványos változásokon.
Fejhűtés kánikulában /// 43 fok a határ
Máté Péter
