Ártatlan stiklinek tűnhet a puskázás, pedig megágyazhat a korrupciónak
Világszerte emelkedik a csaló diákok száma, és a kutatók aggódnak, mert ez hatással lehet a felnőttek viselkedésére, a politikára, a korrupció társadalmi elfogadottságára.
Illényi Balázs
Egy borzalmas felfedezés nyomában: használhatók-e ma háborús bűnös orvosok kutatásai?
A holokauszt után 75 évvel is találtak náci orvosok háborús bűncselekményeiből származó emberi maradványokat a Strasbourgi Egyetemen – derült ki egy vizsgálatból. A gyanú szerint az eset nem egyedi.
Feltartóztatható-e az orosz nyomulás? Volt rá példa, talán most is követni fogja a Nyugat
Újabb hidegháborús fogalmat porolnak le elemzők az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán. A „feltartóztatás” fogalma évtizedekig meghatározta az amerikai külpolitika irányát (és a világ sorsát) – bár nem úgy használták, ahogyan azt a kifejezés kiötlője gondolta.
Sürgősen meg kellene emelni a víz árát, különben baj lesz
A klímaváltozás és a népességszaporulat következtében ugrásszerűen megnőtt az ivó- és öntözővíz miatt kirobbant konfliktusok száma. De egyre több a példa arra is, hogy a feszültségeket nem csak fegyverrel lehet megoldani.
Tényleg az USA háborúzik az oroszokkal? És ez most proxy háború?
Sem lefordítani, sem megmagyarázni nem könnyű, mi az a proxy háború, aminek most Moszkva állítja be az ukrajnai helyzetet. Sok a történelmi példa, bár kutatók épp mostanában kezdik rebesgetni, hogy talán mégsem tudtunk mindent erről a hadviselési formáról.
Történelmi példákból tudható, hol okozhat majd éhínséget az orosz-ukrán háború
Háborúk és politikai döntések több ember éhhalálát okozták, mint aszályok és áradások. A múlt századi éhínségek tapasztalataiból az is kiderül, mi a teendő, ha elszállnak az élelmiszerárak, és miért nem szabad leépíteni a mezőgazdaságot.
Spanyolos, idegenlégiós, iszlamista önkéntes – kikhez mérhetők Ukrajnában a külföldi harcosok?
Mennyit érnek az önkéntesek egy háborúban, miben különböznek a zsoldosoktól, hogyan lehet belőlük értékes harci egységeket kovácsolni, és miért alakult a 20. században úgy, hogy a magyarok, ha nem mehettek, harcoltak, amikor viszont mehettek, nem harcoltak?
Most jön a sok napelem hátulütője: lassan le kell szerelni a régebbieket
Az elektromos autók akkumulátorai mellett a robbanásszerűen terjedő napelemek is időzített bombaként várnak a reciklálásukra. Nem feltétlenül azért, mintha annyira környezetszennyezőek lennének, hanem mert nem fogja megérni szétszedni őket.
Letekerné a termosztátot? Lassabban hajtana? Mit tenne, ha nem lenne orosz gáz?
Korábbi olajválságok, szénhiányok és háborúk idején áldozatkészebbnek tűntek a polgárok, mint manapság. Most is eljöhet a korlátozások ideje.
"A Notre Dame felújításával arra a kérdésre kell válaszolni, mi is egy templom ma"
A három éve tűzvészben súlyosan megsérült párizsi katedrális rekonstrukciója kapcsán művészettörténeti, régészeti, építészeti, hitéleti és turisztikai érdekek feszülnek egymásnak.
Molière örökre világsztár, de élete 400 éve rejtély
Molière valóban a saját lányát vette feleségül, és legjobb darabjait tényleg Corneille írta? A világhírű komédiaszerző személyét övező pletykákat és legendákat máig sem sikerült tisztázni, titkait magával vitte a sírba.
Puccs Putyin ellen? Nem lenne éppen példátlan Moszkvában, de nincs is sok előzménye
A viszonylag békés hatalomváltás, de akár a palotaforradalom is ritka volt a szovjeteknél, illetve az oroszoknál. A Kreml urai inkább kihalásos alapon veszítették el posztjukat – bár megeshetett, hogy a riválisok erre rásegítettek.
Mi is az a finlandizáció, és elképzelhető-e az oroszok és az ukránok között?
Betiltott filmek, korlátozott sajtó, de viszonylagos politikai önállóság és virágzó gazdaság fémjelezték az eredeti finlandizációt a hidegháború idején. Utánajártunk, mit nyert és mit veszített Finnország azzal, hogy független, de szófogadó szomszédja volt Oroszországnak évtizedeken át.
Mi legyen azzal, akiről születéskor nem lehet eldönteni, hogy lány vagy fiú?
Mikor állítsák helyre a bizonytalan nemi identitással születettek „valódi nemét”, és lehet-e ebbe beleszólása a szakembereken kívül az érintettnek is? Efféle kérdések kerültek terítékre az interszex személyek jogairól zajló franciaországi vitában.
Egy élelmes angol tiszten múlt, hogy népautó lett a Bogár
Megbízhatóságban és marketingben jobb volt a vetélytársainál, és még szerencsésebb is a Volkswagen emblematikus kisautója, a Bogár. Bár már 50 évvel ezelőtt megelőzte gyártásban a Ford T-modellt, nem mindenben okult annak hibáiból.
New York-iakat verő felhőkarcoló, T-34-es, tömegkivégzések – az ostromlott Harkiv öröksége
A kétharmad-egyharmad arányban ukránok, illetve oroszok lakta ukrajnai város sokat szenvedett a múltban, a II. világháborúban szinte a földdel vált egyenlővé, aztán újjáéledt, visszaszerezte gazdasági és kulturális jelentőségét. Az orosz támadás óta ismét csatatér.
Mi történt itt februárban? Mi vár Magyarországra a klímaváltozás tükrében?
Gyengülő széltevékenység, de – mint az utóbbi két hónapban – erősebb viharok várnak Magyarországra (is) a globális felmelegedés következtében. Az új ENSZ-jelentés minden korábbinál sötétebben látja az éghajlatváltozást. A magunk mögött hagyott tél hazai adatai sem túl biztatók.
Hogyan nyerhetünk 3-10 évet az életünkhöz csak azzal, hogy mást eszünk?
Években lehet mérni az egészséges táplálkozás kedvező hatását, és időskorban sem késő lemondani a vörös húsokról, a zsírról és a cukrozott italokról – állítja egy új kutatás.
Miért kivételes a mostani pedagógussztrájk? Rövid történelemórát tartunk
Horthy kiéheztetéssel és rendőrattakkal, Kádár letartóztatással és azonnali béremeléssel vette el a sztrájkolók kedvét a szervezkedéstől. Manapság a munkabeszüntetők dolgát a szolidaritás hiánya és a törvényi szabályozás manipulálása nehezíti.
Sok veszélyt rejt, hogy egy pehelynyi igazi hó sem lesz a téli olimpián
A műhavat nyolc évtizede véletlenül találták fel, és minden tökéletesítés ellenére még mindig nem olyan jó, mint az igazi. Bajba kerülhetnek a sportolók és a természet is.