Bár betiltotta a politikai pártokat és a kritikus sajtót, mégis modern államot csinált Ománból az ötven évig uralkodó Kábúsz szultán. Utódjának fő feladata megőrizni az ország függetlenségét és megállítani a gazdasági hanyatlást.
Jeruzsálem Izrael oszthatatlan fővárosa, a ciszjordániai zsidó telepeket annektálják, a palesztin menekültek sorsa megoldatlan marad. Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketervét mintha maga Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ihlette volna. A palesztinok történelmi vereséget szenvedtek, és ha nem is fenyeget azonnali intifáda, a hosszabb távú következmények beláthatatlanok. A bejelentés időzítése nem véletlen: Trump és Netanjahu belpolitikai céljait is szolgálja.
Remélhetőleg csak retorikai túlkapás marad Donald Trump amerikai elnök azon ijesztő üzenete, hogy a jövőben a teheráni csapások megtorlásául az USA iráni kulturális helyeket is megtámadhat. A páratlan iráni történelmi emlékek elpusztítása háborús bűn és barbár cselekedet lenne.
Nyíltan összecsaptak a cölibátus enyhítéséről a Ferenc pápa vezette reformerek és a XVI. Benedek fémjelezte konzervatívok a katolikus egyházban. Hogy működhet tovább a Vatikán, ha a falai között két pápa lakik?
Az ukrán utasszállító repülő tévedésből történt lelövése és az újabb kormányellenes tüntetéshullám jelzi, hogy Iránt szétfeszítik a katonai konfliktusok és a gazdasági nehézségek.
Szembekerül egymással Törökország és Oroszország a líbiai polgárháborúban, amelybe fél tucat ország avatkozott be. A harcokat futurisztikus és középkori eszközök kettőssége jellemzi.
Donald Trump a legdurvábbat választotta a neki felkínált opciók közül, amikor kilövési parancsot adott Szulejmáni iráni tábornok ellen. Teherán már meg is tette az első válaszcsapást, de úgy tűnik, nem akarnak háborút. A konfliktusnak az Iszlám Állam örülhet.
Véres és elhúzódó bosszúhadjáratra lehet számítani a Közel-Keleten vagy a világ bármely pontján az USA és Irán között, miután egy amerikai támadásban likvidálták a legnagyobb hatalmú iráni tábornokot, Kászim Szulejmánit. De nem kizárt, hogy a négy évtizede kezdődött és az utóbbi hónapokban egyre jobban elmérgesedett amerikai–iráni konfliktus akaratlanul is nyílt háborúhoz vezet a két ország között.
Az apjától kapott trombitát gitárra cserélte, egyházi fesztiválon hozta össze a sors John Lennonnal, és a Beatles tagjaként vált legendává Paul McCartney, aki félezer dalt írt, több százmillió albumot adott el, jövőre pedig ismét fellép a világ egyik leghíresebb fesztiválján.
Az arab uralkodócsaládok sokszor csak látszólag liberálisok a nők jogainak kérdésében. A férfiak elnyomása elől menekülni próbáló hercegnők sorsa gyakran házi őrizet, önkéntes száműzetés vagy halál.
A nyilvánosság előtt ritkán mutatkozik, mégis meghatározó szava van Irakban Ali al-Szisztáni nagyajatollahnak, aki Iránban született és nőtt fel, de az iraki Nedzsefben él.
Népszerűtlen, de tartós maradt a negyedszázada kötött izraeli–jordániai békemegállapodás. A szerződést azonban alááshatja a palesztinkérdés megoldatlansága.
Izrael képtelen kormányt alakítani, így harmadszor is választást tarthatnak, miközben vádat emeltek Netanjahu ellen. A belpolitikai káosszal párhuzamosan nőtt a háború veszélye Iránnal.
Egyre több városban vezetik be a dolgok internete segítségével működő intelligens hulladékgyűjtést, amely jelentős megtakarítást és tisztább környezetet ígér.
A Törökországban megválasztott kurd polgármesterek menesztésével és akadémikusok üldözésével erősödik Tayyip Erdogan elnök önkénye, ami országa külpolitikájából is gúnyt űz.
Új anyagokkal jelentősen növelhetők a napelemek celláinak hatékonysága. Elterjedésük forradalmat jelentene a napenergia hasznosításában, a szilikonalapú panelek ugyanis lassan elérik teljesítőképességük határát.
A legtitkosabb iráni atomlétesítmény beüzemelése az atomalku komoly megsértését jelenti. Teherán célja a nyomásgyakorlás, melynek másik eszköze közel-keleti befolyásának erősödése.
20 milliárd dollárból építene turistaközpontot a szaúdi királyság arra a vidékre, ahol az UNESCO világörökségi listájára már felvett kétezer éves, sziklába vájt nabateus szentélyek találhatók. Pont olyanok, mint a jordániai Petrában, csak egyelőre kevesebb turistával.
A vallási tekintetben színes Libanon példátlanul egységesen tüntet a politikai és gazdasági káosz ellen. A tiltakozás és a kormányfő lemondása kényesen érinti a Hezbollah mozgalmat.
A világ legjobban őrzött politikai vezetői között tartják számon Recep Tayyip Erdogan török elnököt. Bár Ankara szerint a 2016-os puccskísérlet során a lázadók Erdogan életére akartak törni, arról nem tudni, hogy hosszú pályafutása során kíséreltek-e meg ellene merényletet. Az autokratikus török elnök mindenesetre a világ egyik leghatalmasabb vezetőjének tartja magát, és kétségtelen, hogy az egykori szerény isztambuli polgármesterből politikai óriás lett, aki nagyobb mértékben formálta át Törökországot, mint bárki a világi köztársaság alapítója, Kemal Atatürk óta.
