A mérsékelt jelölteket kizárta, így jelentős győzelmet aratott a teokratikus rezsim a parlamenti választáson, mégis aggódhat a rekordalacsony részvétel miatt.
A koronavírussal riogató Nyugat propagandája és a rossz időjárás a felelős azért, hogy kevesen vettek részt a múlt pénteken tartott iráni parlamenti választáson – hangzott Teheránban a magyarázat. Ali Khamenei legfőbb vallási vezető hiába nevezte vallási kötelességnek a voksolást, és az is fölöslegesnek bizonyult, hogy éjfélig meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitvatartását, a 42,6 százalékos részvételi arány a legalacsonyabb az 1979-es iszlamista forradalom óta.
Teheránban ráadásul a jogosultak alig több mint negyede ment el szavazni. Eddig a részvétel mindig meghaladta az 50 százalékot – a két legutóbbin pedig a 60 százalékot is –, vagyis az összkép azt mutatja, hogy a mullahok teokratikus rendszere egyre komolyabb legitimációs válsággal kerül szembe.
Ezt nem palástolhatja, hogy a 290 fős törvényhozásban – a madzsliszban – a Khameneihez hű keményvonalasok 200 körüli mandátumot szereztek. Övék lett mind a 30 teheráni hely is, holott a főváros mindig is a változás híveinek a fellegvára volt.
A távozó parlament legnagyobb csoportosulását jelentő reformisták csak 17 képviselőt tudhatnak magukénak. A győzelem ugyanis csak úgy volt lehetséges, hogy az eredetileg több mint 16 ezer jelöltből 7150 maradt talpon, a többit a Khamenei közvetlen ellenőrzése alá tartozó Őrök Tanácsa kizárta a versengésből. Köztük a leköszönő madzslisz 90 reformer tagját, akik hirtelen állítólag nem feleltek meg az etikai és vallási „átvilágításnak”.
Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
