Kovács Gábor

Kovács Gábor
A kormánynak most megéri Putyinnal bratyizni, de hosszabb távon ez fenntarthatatlan
 

A kormánynak most megéri Putyinnal bratyizni, de hosszabb távon ez fenntarthatatlan

Oroszország lassan már csak Magyarországot hajlandó kötelezettségeinek megfelelően ellátni energiahordozókkal, sőt a Gazprom fizetési könnyítést adott a gázra. Mindez vélhetően nem független attól, hogy a magyar kormány belföldön és uniós szinten is nyíltan Moszkva-barát politikát folytat. Közép- és hosszú távon azonban ez a politika értelmetlen és fenntarthatatlan – a kormány mégis nagy elánnal egyre mélyebben megy bele.


Szétzilálta a tűzifapiacot a kormány, már tarolnak is a csalók
 

Szétzilálta a tűzifapiacot a kormány, már tarolnak is a csalók

Az állami erdészetek nem bírják a hatósági áras lakossági kiszolgálást, a piaci tűzifa-kereskedelemben pedig hiány van és elszálló árak, a palackos gáznál szintén. A szegényeknek a rőzsegyűjtést ajánlja a kormány, de azért is fizetni kell, az engedélyek beszerzéséről nem is beszélve.


Szó sincs magyar államcsődről, de nagyon kéne a kemény deviza
 

Szó sincs magyar államcsődről, de nagyon kéne a kemény deviza

Az nem jelent államcsődöt, hogy a kormány kifizetési stopot rendelt el a kormányzati szférában, még akkor sem, ha emiatt egyes intézmények késedelmes fizetésbe esnek a beszállítói számláikkal. Fel sem merül, hogy Magyarország ne tudná vagy akarná fizetni a lejáró adósságait – ez jelentene államcsődöt. Ugyanakkor a megborult folyó fizetési mérleg miatt nagy szükség lenne devizabevételekre. A legjobb, ha a kormány minél gyorsabban meg tud állapodni az Európai Bizottsággal, egy jelentős devizakötvény-kibocsátáson most nagyon borsos felárat kellene kínálni.



A jegybank leáll a kamatemelésekkel és a jövő év közepétől vár érdemben csökkenő inflációt
 

A jegybank leáll a kamatemelésekkel és a jövő év közepétől vár érdemben csökkenő inflációt

A jegybank nem emeli tovább az immár 13 százalékos alapkamatot, de annak csökkentése sincs terítéken. A továbbiakban azt akarják elérni, hogy ez a magas kamatszint megjelenjen a tényleges pénz- és tőkepiaci termékekben. Az infláció egyelőre még tovább gyorsul, a csúcs nem az idei év végén, hanem jövő év elején lesz, az év első felében pedig csak lassú csökkenés várható.






Áramfogyasztás gázválság idején: jó lenne csökkenteni az importot, de ehhez gázerőmű is kéne
 

Áramfogyasztás gázválság idején: jó lenne csökkenteni az importot, de ehhez gázerőmű is kéne

A hazai áramtermelő kapacitás papíron 10 000 megawatt, de egy része csak papíron létezik, a 6000-7000 megawattos csúcsterhelések idején jelentős importra van szükség, ahogy akkor is, amikor a naperőművek napsütés híján nem termelnek. A hazai hagyományos nagyerőművek állami, francia, német és svájci kézben vannak, a nagyobb naperőművek tulajdonosai mások mellett kínai, svájci, szlovák cégek. És persze Mészáros Lőrinc.




Egymillió nyugdíjas havi 140 ezret se kap, és az infláció is hatalmas csapást mér rájuk
 

Egymillió nyugdíjas havi 140 ezret se kap, és az infláció is hatalmas csapást mér rájuk

A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. De az se jár jól, aki többet kap: az inflációkövető nyugdíjemelési szisztéma ilyen infláció mellett nem képes lépést tartani az inflációval. Közben a nyugdíjkassza egyensúlya már most teljesen felborult, idén legalább félezer milliárd forintot kell beletolni a költségvetésből.




Süli János távozása kiválóan illusztrálja, mi a baj a paksi bővítéssel
 

Süli János távozása kiválóan illusztrálja, mi a baj a paksi bővítéssel

Ismeretlen okból távozott a paksi bővítésért felelős államtitkári posztjáról Süli János, aki 2019-ben ismeretlen okból kirúgta a bővítésért felelős Aszódi Attilát. Az orosz Roszatomra bízott beruházás legfontosabb részletei mind a mai napig titkosak. Hosszas csúszások után az atomhivatal kiadta az erőmű létesítési engedélyét, de csak fenntartásokkal, a terveket még át kell dolgozni. A kormány elkötelezett a projekt mellett, pedig kérdés, a Roszatom egyáltalán képes-e kivitelezni, az pedig biztos, hogy minimum nagyon kockázatos egy ellenséges hatalomra bízni.



Az MNB szorít egy nagyot a bankokon, ami egyszerre jó és rossz a lakosságnak
 

Az MNB szorít egy nagyot a bankokon, ami egyszerre jó és rossz a lakosságnak

A bankok jelenleg szinte fürdenek a fölös pénzben, ennek az MNB igyekszik véget vetni. A pénzintézetek kénytelenek lesznek értelmezhető kamatokat kínálni a náluk elhelyezett betétekre, ami a lakosságnak egyértelműen jó. A másik oldalon drágább és nehezebb lesz hitelhez jutni, különösen, hogy a bankszektort a kormány különadóval és kamatstoppal sanyargatja.