Kovács Gábor


A vízumbotrány ütötte meg a forintot, de a baj ennél sokkal mélyebb

A forint hetek óta trendszerűen gyengül, aminek nincs igazából konkrét, komoly oka, a befektetők sok apróság miatt kockázatos helynek látják Magyarországot. Fordulat és erősödés szeptemberben jöhet, de van esély negatív spirál kialakulására is. A jegybank nemrég felesküdött a forint védelmére, most mégis tétlen: a beavatkozással valószínűleg magának is és a forintnak is csak ártana.


A 2030-as GDP-duplázáshoz évtizedes pokoljárás vagy sosem látott csoda kellene

Az elmúlt években meredeken nőtt a számszerű magyar GDP, de csak a pandémia utáni visszapattanás, gazdasági zavarok, illetve a brutális infláció magyarázza ezt. Mindenesetre, ha minden így megy tovább, elérhető 2030-ra a 160 ezer milliárd forintos GDP – de ki akarná, hogy így menjen tovább? Máskülönben olyan csoda kellene, amit még az amúgy is kétes értékű akkuberuházások sem tudnak elhozni.



A jegybank beszélni sem hajlandó az alapkamat csökkentéséről, de a vonalakat nem nehéz meghosszabbítani

Az irányadó kamatot is 1 százalékponttal csökkenti a jegybank - derült ki a Monetáris Tanács júliusi kamatdöntő ülése után. Ha minden jól megy, szeptember végén csökkenhet az alapkamat 13 százalékos szintjére. És ha az infláció a várakozásoknak megfelelően lassul tovább, addigra vaskosan pozitív lesz a reálkamat-környezet, amire az infláció tartós letöréséhez szükség van.






A kormány az szja átalakítását készíti elő – a dolgozók aligha fognak jól járni, de lehet brüsszelezni

A kormány az uniós pénzekért cserébe vállalta az szja-rendszer felülvizsgálatát (ráadásul duplán) és az adók számának csökkentését. Előbbin tavasz óta munkacsoport dolgozik, utóbbin (még) nem. Ettől függetlenül is az szja-rendszer rendkívül bonyolult és nagyon megterhelő a költségvetésnek, minimum néhány adókedvezmény kivezetése benne van a pakliban.


A kormány ágyazott meg a hatalmasra duzzadt élelmiszer-inflációnak

Az élelmiszergyártók tavaly azért tudták jelentősen emelni az áraikat, mert a lánc végén a lakosságnál volt pénz – köszönhetően a választások előtti kormányzati pénzszórásnak is. A nagy élelmiszergyártók végül jó, sőt egyesek príma üzleti évet zártak. Egyelőre kérdés, a szemétdíjak jelentős emelését be tudják, be fogják-e nyelni.





A NER 13. évében a kormány úgy határozott, elkezd kormányozni. Aztán ráfogta Brüsszelre

Nem „Brüsszel” valamiféle hóbortja miatt van szükség a kiadási felülvizsgálatra, hanem azért, mert a kormány ezt vállalta a helyreállítási pénzekhez való hozzáférésért. De a költségvetési egyensúlyt ettől függetlenül helyre kell állítani, az államadósság finanszírozása óriási teher, a közkiadások rendszere egy merő káosz. A kormány valójában 2022 közepe óta egyik megszorítást vezeti be a másik után, még akkor is, ha az ellenzéknek egy kedd este közölt kormányhatározatból jutott eszébe erről beszélni.




Lázár János „ismerőse” és az államkassza tönkre keresték magukat a rekorddohányforgalmon

A dohányáru-forgalom rekordot döntött tavaly, meghaladta az 1,1 ezer milliárd forintot. A lakosság még az élelmiszerek jelentős drágulása után is csak négyszer annyit költött élelmiszerekre, mint dohányárukra. Rekordot döntött a trafikokat ellátó monopólium által fizetett koncessziós díj, de a tulajdonosoknak is jutott majdnem annyi nyereség, 8,3 milliárd forint. Az államnak se volt még soha ennyi dohánybevétele, jövedéki adóból 476 milliárd folyt be.


Nagy Márton elismerte: a kormány hitelfelvételbe akarja szorítani a lakosságot

A csok és a babaváró részleges megszüntetése „előre hozott keresletet” fog generálni idén. A kormányt meglepte, hogy a lakossági fogyasztás ennyire visszaesett, ezt most erősíteni akarja. A Szép-kártyákról hideg élelmiszert is lehet fizetni – ettől a kormány több áfabevételt remél. A kamatjövedelmek plusz adóztatása miatt nő a kereslet az állampapírok iránt, mennek le a hozamok, olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása.