Hiánygazdaság a láthatáron: van, hogy tízszeres áron sem kapnak áramot a cégek
Egyes vállalkozók azért mehetnek csődbe, mert pillanatnyilag nincs áramkereskedő, amely – bármilyen csillagászati áron – kiszolgálná őket 2023-tól. Ha sikerül is szerződniük, a korábbiaknál sokkal előnytelenebb feltételekkel.
Mi lesz, ha senki sem hajlandó nekünk áramot eladni, húzzuk le a rolót?
– teszi fel a kétségbeesett kérdést egy hazai középvállalkozás vezetője, miután az áramkereskedő január elsejével felmondta a szerződését, más kereskedőtől pedig ajánlatot sem sikerült kapnia. A veszély valós, a vállalkozások a versenypiacon vásárolják az energiát, ahol a kereskedőknek nincs ellátási kötelezettségük. Így az a fogyasztó, akit senki sem akar kiszolgálni, áram nélkül maradhat. Az említett vállalkozás szerződésének felmondását a kereskedő nem indokolta, új szerződésre nem ad ajánlatot.
Úgymond azért, mert a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem tudja megbecsülni, mekkora fogyasztás várható az adott cégnél, azaz mekkora mennyiségre kellene leszerződnie. „Ez nonszensz, másfél éve él a szerződésünk, én is látom a fogyasztásunkat. Persze megértem, hogy bizonytalanok a körülmények, de egy multinacionális vállalatról van szó, akkora problémát csak nem okozhat, ha a mi fogyasztásunk kicsit eltér majd a várttól” – furcsállja a választ a cserben hagyott cégvezető.
Legalább akkora Orbánék megszorító csomagja, mint 2006-ban Gyurcsányéké volt
Kétszer is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba, persze nem ugyanúgy. Tizenhat évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-szabaddemokrata kormány a választásokat megelőző költségvetési osztogatást igyekezett korrigálni a megszorításokkal. Most ugyanezt teszi Orbán Viktor kormánya, és a hatás is hasonlóképpen fájdalmas. Azonban van egy jelentős különbség a két eset között.