A kormány azért hajt végre 15 százalékos nyugdíjemelést januárban, mert legalább ekkora éves átlagos inflációra számít. Ez jó eséllyel az egész unió legmagasabb inflációja lesz.
A pénzpiaci befektetési alapokon keresztül a lakosságot fosztotta meg a magas hozamoktól a kormány a betétikamat-stoppal. Az inflációkövető lakossági állampapírok jó alternatívát kínálnak.
A rohamosan emelkedő árak mellett a munkavállalók olyan jelentős béremelést szeretnének, amit a vállalkozások nem képesek teljesíteni. Hosszú távú megállapodás lehet a kulcs. A foglalkoztatásért felelős államtitkár azt mondta, 15-17 százalékos lehet a minimálbér-emelés.
Megelőzhette volna a kormány a benzinhiányt, ha nem próbálja átírni a közgazdaságtan törvényeit. Az európai olajembargó életbelépésének másnapján a nemzetközi fejleményekre hivatkozva kapitulált. A Mol vezérigazgatója szerint a teljes leürülés kényszerítette ki az ársapka elengedését, amit kedden éjjel fél 11-kor jelentett be rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely miniszter és Hernádi Zsolt Mol-vezér.
Az amúgy is hitelességi válsággal küszködő, és annak árát fizető magyar gazdaságpolitikának már csak az hiányzott, hogy a kormánymédia páros lábbal szálljon bele a jegybankelnökbe csak azért, mert – amúgy megalapozottan – kritizálni merte a kormányt. Igazából az a csoda, hogy Matolcsy eddig megúszta, ennél kevesebbért tinédzser lányokat leribancoztak.
Közleményben utasította el a vg.hu-n megjelent állításokat az MNB.
A rendszerhasználati díjak emelkedése a lakosságot eddig sem érintette, a végfogyasztói ár ugyanis fix, „rezsicsökkentett” – de most már csak az alsó díjsávban. Ha tovább emelkedtek volna a rendszerhasználati díjak, az áram árát csökkenteni kellett volna, növelve az állami MVM veszteségét. A rendszerüzemeltető cégek összesen 180 milliárd forint állami térítést kapnak a befagyasztás miatt. Egyelőre nem tudni, ez elég lesz-e, és hogy ilyen helyzetben megcsinálják-e a szükséges fejlesztéseket.
A kamatstop igazságtalan, leginkább a legtehetősebb adósoknak kedvez, illetve rombolja a pénzügyi kultúrát, mert a kockázatos hitelt felvevő (azt megtartó) adósokat „segíti”. Az intézkedés indokolatlan, mert nincs már olyan sok változó kamatozású hitel az állományban. A kamatstop gyengíti a monetáris transzmissziót, így nehezíti a jegybank infláció elleni harcát. A kamatstop hatalmas plusz teher a bankoknak, így csökkenti hitelezési képességüket. És ezt nem az ellenzék véleménye, hanem a jegybanké.
A Belügyminisztérium idei kiadási főösszegén hatalmasat dobott, hogy odakerült a közoktatás és az egészségügy. Közben az idei büdzsé november eleje óta terven felül működik a törvényhez képest, vagyis a valósághoz nem sok köze van. A jövő évi költségvetés is módosításra szorulna, bár az Orbán-kormánynál nem ritkák a "kreatív" megoldások.
Nehéz idők jönnek a hazai lakáspiacon, a hitelezés leáll a magas kamatok miatt, a háztartások jövedelmét elviszi a száguldó infláció, az állami támogatások év végén kifutnak. Az ingatlanállomány jelentős része energetikailag pazarló, de a felújítások költségesek.
Kamatdöntő ülést tartott a jegybank monetáris tanácsa: nem változnak a kondíciók.
Csak a kohéziós programokra 1,2 ezer milliárd forint érkezett az uniótól Magyarországra 2021-ben, miközben az ország feleennyit fizetett be. A vártnál gyorsabb gazdasági visszapattanás miatt szinte minden adónemből több pénz folyt be az államkasszába a vártnál. Az állam 1,3 ezer milliárd forint adóbevételről mondott le a különféle adókedvezményeken keresztül – a sport tao-kedvezmény 140 milliárdba került.
Trumpni vagy nem trumpni, ez itt a kérdés.
A kormány szerint a családokat védik, valójában az autótulajdonosokat támogatják, akik közt történetesen vannak családok. A kancelláriaminiszter végül annyit legalább elismert, hogy az egész ötletszerű.
Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben. Be nem tervezett milliárdokat vitt el egyebek mellett a vadászati világkiállítás, a kínai Fudan egyetem, egy szerencsés vizsgálókesztyűgyár. A felsőoktatásra a tervezettnél sokkal több pénz ment el – a modellváltással kiszervezett egyetemekre is.
A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”.
Nagyon nem úgy alakult a 2021-es költségvetés, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna, még a sarokszámok sem stimmelnek, a hiány duplája a tervezettnek, a kiadási oldalon 17 százalékos az eltérés.
Egy névtelen cikk névtelen forrása szerint Matolcsy megsértődött, mert a Fidesz-frakció nem ment bele, hogy élete végéig, de legalább 2031-ig jegybankelnök maradhasson.
A régiós nettó minimálbéreket összehasonlítani lehetetlen, a sok különféle kedvezmény miatt a nettó Magyarországon 133 ezer és 200 ezer forint között bármi lehet. A bruttó minimálbérek esetében tény, hogy a romániai magasabb, mint a magyarországi. A 2023-as bértárgyalások alapvetően nehezen haladtak, a kormányátalakítás sem gyorsíthatja a folyamatot.
Az MNB tartja a magas kamatokat. Az infláció egyelőre gyorsul, különösen az élelmiszerek áremelkedése kellemetlen meglepetéseket okozhat. Virág Barnabás alelnök egy kicsit azért odaszúrt a kormánynak a legújabb kamatstopért.