Csak egy állami szerv adhatta át idő előtt a decemberi kiskereskedelmi statisztikákat a kormánynak amúgy bedolgozó Makronóm Intézetnek. A KSH vizsgálata megtalálta a vétkest, de nem árulják el, ki volt az, és bemondásra elhitték neki, hogy pusztán „tévedés” történt.
A pandémia legsúlyosabb hónapjaiban, előtte pedig a 2008-as válság után járt olyan mélységekben a magyar lakáspiac, mint most. A megmaradt vevők erős alkupozícióban vannak.
A brit Financial Times már novemberben leírta ezt a számot. A kormány vélhetően három módon támogatja a CATL-gyárat: közvetlenül pénzzel munkahelyteremtési támogatás formájában, adókedvezményekkel és infrastruktúrafejlesztésekkel. Egyelőre csak az utóbbi nyilvános, értéke 88 milliárd forint.
Ukrajna megtámadása után az Oroszországban működő nyugati multik nagy része bejelentette kivonulását. Ám sokan csak visszafogták ottani tevékenységüket, a teljesen kivonultak közt pedig akad, aki hagyott magának kiskaput a visszatérésre.
Félő, hogy egysíkúvá válik a gazdaság, és azt sem garantálja semmi, hogy egy közpénzmilliárdokkal kistafírozott üzem évtizedek múlva is működni fog.
Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat.
A gyerekesek szja-visszatérítése és az elmaradt uniós folyósítások közel 2 ezer milliárd forintos lyukat ütöttek az állam számára a bevételi oldalon 2022-ben. Eközben a kiadások elszálltak, plusz százmilliárdokat vittek el egyebek mellett a kiszervezett egyetemek, az államadósság megdrágult finanszírozása, a 13. havi nyugdíj. Végül a pénzforgalmi hiány másfélszerese lett az előirányzatnak.
A dekarbonizáció és az energiaválság közepette globális trend, hogy az országok az eredetileg jellemzően 40 éves üzemidejük akár duplájáig üzemeltetnék nukleáris erőműveiket. Ehhez a csapathoz csatlakozna Pakssal Magyarország.
A gazdaságfejlesztési minisztérium az Eximbankon keresztül 700 milliárd forint támogatott hitelt önt a gazdaságra. Kérdés, hogy a Baross Gábor Hitelprogram jól célzott lesz-e, vagy csak egyszerű pénzszórás, vagy jórészt a Fidesz-közeli vállalkozások újabb támogatása. Az biztos, hogy az ingyen pénz osztogatása szembemegy a jegybank monetáris politikájával és az infláció elleni küzdelemmel.
Az MNB fenntartja a 18 százalékos irányadó kamatot, amíg az ország kockázati megítélése nem javul trendszerűen. Ennek egyik feltétele, hogy érkezzenek az uniós támogatások. Mármint tényleg érkezzenek, ne csak félmegállapodások legyenek róluk. A pénzintézeteknél a jegybanknál kötelezően tartandó tartalék rátája 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. A jegybank célja, hogy még feljebb tornázza a befektetési- és hiteleszközök kamatait. A forint erősödött a hírre.
A Monetáris Tanács tartja a magas kamatokat.
A különadók és az árstop miatt drágábbak az üzemanyagok Magyarországon, mint a környező országokban, de van még más is. Februártól nagy szükség lenne az adriai importra, Szijjártó Péter az EU-val fenyegeti a horvátokat.
A kormány átírta a 2023-as költségvetést, de a bőréből nem tudott kibújni, a sporton csak nem sikerült spórolni. 2024-től drasztikusan csökkennek a lakásépítési támogatások, csökken az önkormányzatok támogatása, ellenben brutálisan megdrágul az államadósság finanszírozása.
A kormány a minimálbér felére rögzítette a közmunkásbért, így annak bruttója idén 116 ezer forint. A közmunkások fizetése évek óta leszakadóban van, mára mindössze az átlagkereset ötöde. A közmunka nem érte el a célját, legalább 80 ezer ember számára nem út a munkaerőpiacra.
Az önmagát immár nemzetiként aposztrofáló Gazdasági Versenyhivatal „többek között” az élelmiszerláncok körmére néz, vajon miért drágulnak Magyarországon kiemelkedő mértékben az élelmiszerek.
A tőzsdei gázárak csökkenése trendszerű és látványos, de a hazai lakossági rezsi csökkentését mégsem indokolja. A kormánynak több más oka is van arra, hogy kétszer is meggondolja, nyúl-e a díjakhoz.
Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.
Magas költségekkel, munkaerőhiánnyal és a kormányzati támogatás elmaradásával küzdenek a tömegközlekedési vállalatok. Az önkormányzatoknál az idei működés feltételei sem látszanak, de az állami MÁV–Volánbusz is bajban van.
A Fidesz nemhogy a családi pótlék, de immár a családi adókedvezmény elinflálódása ellen sem tesz semmit. A kormány előszeretettel vezet be új intézkedéseket, ám közben számtalan juttatás, alapérték aktualizálását elmulasztja.
Jelentősebb állami segítség híján az idén érvényesülhet a válságokkal együtt járó természetes szelekció a vállalkozói szektorban. Túlélésre annak a cégnek van esélye, amelyik piaci áron is hitelképes, vagy az olcsó pénzbőség idején kellő tartalékot halmozott fel.