A tőzsdei gázárak csökkenése trendszerű és látványos, de a hazai lakossági rezsi csökkentését mégsem indokolja. A kormánynak több más oka is van arra, hogy kétszer is meggondolja, nyúl-e a díjakhoz.
Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.
Magas költségekkel, munkaerőhiánnyal és a kormányzati támogatás elmaradásával küzdenek a tömegközlekedési vállalatok. Az önkormányzatoknál az idei működés feltételei sem látszanak, de az állami MÁV–Volánbusz is bajban van.
A Fidesz nemhogy a családi pótlék, de immár a családi adókedvezmény elinflálódása ellen sem tesz semmit. A kormány előszeretettel vezet be új intézkedéseket, ám közben számtalan juttatás, alapérték aktualizálását elmulasztja.
Jelentősebb állami segítség híján az idén érvényesülhet a válságokkal együtt járó természetes szelekció a vállalkozói szektorban. Túlélésre annak a cégnek van esélye, amelyik piaci áron is hitelképes, vagy az olcsó pénzbőség idején kellő tartalékot halmozott fel.
Magyarország akkor sem vezethetné be az eurót, ha akarná, pedig a 2010-es évek második felében teljesíthetők lettek volna a feltételek. Vitatható, hogy az önálló monetáris politika feladása hátrányos vagy előnyös lenne. Az biztos, hogy a Fidesz-féle (gazdaság)politika végét jelentené.
Európa az orosz gázról csak a fogyasztás csökkentésével tud leválni, az importban különösen fontos lesz az LNG. Összességében egyáltalán nem garantálható, hogy 2023 telén nem lesznek ellátási problémák: a magas gáz- és áramárak maradnak, de az idei évben tapasztalt extrém áringadozásoknak jó eséllyel végük. Az olajembargó okozhat termékhiányokat Európában, különösen dízel üzemanyagból.
A NATO-ellenes, elszakadáspárti vezetésű boszniai szerb államalakulat rövid időn belül 100 millió euró támogatást és 110 millió euró hitelt kapott a magyar államtól rendkívül alacsony kamatra. E pénzek nélkül már jövőre nagy bajban lennének. Eközben az OTP helyi leánya 50 millió eurós hitelt nyújt a montenegrói kormánynak.
Továbbra is maradnak a brutálisan magas kamatok Magyarországon, az alapkamat 13 százalék, az irányadó kamat 18. Utóbbi fokozatos csökkentése lassan terítékre kerülhet, a magas alapkamattal hosszú távra érdemes számolni. A jegybank kalandos úton jutott el erre a szintre.
A budapestiek másfél év után visszakapták a Lánchidat – feltéve, hogy busszal, taxival, motorral vagy biciklivel próbálnak rámenni. A gyalogosok előtt 2023 őszén nyitják meg a hidat, a személyautók előtt talán többé már soha. A kormány azzal a feltétellel adott 6 milliárd állami forintot a felújításba, hogy a híd csak 1,5 évig lesz lezárva a gépjárműforgalom előtt. A jelek szerint azzal nem számoltak, hogy nem csak a saját tulajdonú és kormányzati autók gépjárművek.
A minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik január 1-től, ez hasonló mértékben tolja föl az átlagkeresetet. A várható inflációs pálya mellett ezzel együtt őszig reálbércsökkenés lesz, éves átlagban talán meglesz a stagnáló reálbér. Reális veszély, hogy felpörög az ár-bér spirál, Magyarország pedig beragad egy magas inflációs környezetbe.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
A pénzpiaci befektetési alapokon keresztül a lakosságot fosztotta meg a magas hozamoktól a kormány a betétikamat-stoppal. Az inflációkövető lakossági állampapírok jó alternatívát kínálnak.
A rohamosan emelkedő árak mellett a munkavállalók olyan jelentős béremelést szeretnének, amit a vállalkozások nem képesek teljesíteni. Hosszú távú megállapodás lehet a kulcs. A foglalkoztatásért felelős államtitkár azt mondta, 15-17 százalékos lehet a minimálbér-emelés.