Egyelőre az ellátásbiztonságot nem fenyegeti, hogy Moszkva mondvacsinált okból leállította az Északi Áramlat gázvezetéket. A gázárakat viszont tovább hajtja fölfelé, télen pedig már gázhiány is lehet.
A béremelkedéseknek köszönhetően év végére jó eséllyel legalább annyival több szja-bevétel folyik be az államkasszába, mint amennyit a választások előtt elvitt a gyerekesek szja-visszatérítése. Az elszállt árak miatt dől az áfabevétel, év végére simán meglesz legalább plusz 1,5 ezer milliárd. Ám hiába teljesülnek túl a bevételek, ha a kiadások még jobban.
A maguk módján a közintézmények is védekeznek a rezsidrágulás ellen, ám míg egy uszodát vagy múzeumot átmenetileg be lehet zárni, a kórházaknak, iskoláknak működniük kell. A kormány javaslata azonban – ahol tudnak, álljanak át fafűtésre – nem megoldás.
A normál ügymenetnek megfelelően a jegybank igazgatótanácsa hozzáigazította az egyhetes betéti tender kamatát a megemelt alapkamathoz.
A schwechati finomító leállása és a Duna alacsony vízszintje miatt az OMV nem tud elegendő üzemanyagot behozni a saját kúthálózata ellátására, a Mol pedig nem tud többet szállítani számára. A Mol nemrég csökkentette a kisbenzinkutaknak szállított mennyiséget. A Mol szerint „van elegendő üzemanyag Magyarországon”.
Szíjj László Fidesz-közeli üzletember Duna Aszfaltja már nekiállt gödröt ásni a területen, de a létesítési engedély birtokában sem biztos, hogy befejezheti a munkát.
Folytatódik a határozott kamatemelési ciklus, hiszen az infláció tovább gyorsul, augusztusban már 15-16 százalék között lehet. A jegybank olyan intézkedéseket vezet be, amivel legalább 5 ezer milliárd forintnyi bankközi likviditást (vagyis fölös pénzt) tud hosszú távra lekötni, kiszívni a rendszerből. A pénzintézetek által a jegybanknál elhelyezendő kötelező tartalék rátája az ötszörösére emelkedik.
11,75 százalékra emelte a jegybank az alapkamatot.
Az Európai Bizottság – ezúttal az emberijog-sértésektől nem zavartatva – szorosabb kapcsolatra törekszik Azerbajdzsánnal. Ennek köszönhetően nő az azeri gázexport, bár az az orosz gázt közel sem lesz képes pótolni. Távlati projekt tengeri szélerőművek építése és az áram Európába szállítása – erre a vonatra most a magyar kormány is igyekszik felkapaszkodni.
A drasztikusan megnőtt rezsiköltségek fedezetét még ki lehetne gazdálkodni a vendéglátásban, de az egyéb költségek emelkedése, a végrehajtott béremelések mellett erre sokan már nem lesznek képesek, a kormánytól pedig aligha várható jelentős segítség. A megtakarítást jelentő energetikai fejlesztések drágák, időigényesek és szakember sincs elég. A hosszú távú rezsiszerződések miatt a költségemelkedés nem egyszerre éri el a vállalkozásokat, 2023 tavaszára tisztázódhat, ki tud talpon maradni.
Egy euró már egy dollárt sem ér, pedig évtizedek óta mindig az euró volt erősebb. A közös európai devizát a háború hatásai és a monetáris unió belső feszültségei gyengítik, miközben az amerikai jegybank egyre emeli a kamatokat, ami dollárba vonzza a befektetőket. A magyar kormány szerint a forint azért gyenge, mert a dollár erős, valójában sokkal meghatározóbbak a kormány politikájával és az ország gazdaságával kapcsolatos befektetői aggályok.
Teljesen normális, hogy a gáz fűtőértéke ingadozik, jogszabályilag az ingadozás mindössze 5 százalék lehet. A lakosság épp az ingadozás miatt az elfogyasztott energia után fizet, nem pusztán az elfogyasztott köbméter számít. A kormány ezzel eredetileg nem számolt az új rezsiszabályozás kialakításakor, ezt most korrigálják.
Összességében a magyar államot és a 4iG-t is tekintetbe véve kizárt, hogy a Vodafone felvásárlása finanszírozható volna valamiféle hitelkonstrukció(k) nélkül. Az állam bocsáthat ki állampapírokat, de ott van egy karnyújtásnyira az állami fejlesztési bank és az exportbank, amely felügyelőbizottságának új elnökét nemrég nevezték ki a Vodafone-t felvásárló állami cég vezérigazgatójává. Illetve ott a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholding.
Alapvetően a kínálati oldali problémák okozzák az áruhiányokat és az egyre gyorsuló inflációt, de egyáltalán nem segít, hogy a kormány az árstopokkal belebuherál a piaci önszabályozásba.
Újraindultak ugyan a kőolajszállítások Oroszországból Magyarországra, ám az üzemanyaghiány marad, a százhalombattai finomító félgőzzel megy, a benzinkutakat a hatósági ár fojtogatja. Egyesek tiltott tőzsdei machinációkat sejtenek a háttérben.
A forint árfolyamának megtámogatására, intervenciós eszközként jöhet jól a kormánynak, hogy ezentúl a társaságok euróban és dollárban is befizethetik a társasági adót.
Elsősorban a saját gazdaság- és költségvetéspolitikai intézkedései, hibái miatt kényszerül most megszorításokra a Fidesz, beleértve a választások előtti hatalmas osztogatást. Magyarország ezzel szépen visszaesett a szocialista kormányok alatt megismert kerékvágásba: választási osztogatás, majd megszorítás, választási osztogatás, majd megszorítás. Ráadásul a mostani megszorítás nem összetett, átgondolt csomag, mint Bokrosé vagy Bajnaié, csak kiigazító intézkedések ötletszerű, kapkodva bevezetett sorozata.
Mivel a cégautókat a munkavállalók juttatásként használhatják, a statisztikai hivatal súlyozottan bele fogja számolni az inflációba, hogy ezeket a járműveket már csak piaci áron lehet tankolni. A magasabb rezsidíj-sávokat szintén súlyozottan számítják bele az inflációba, a KSH-nál ez először a szeptemberi adatban fog megjelenni, módszertani különbségek miatt az uniós statisztikában már az augusztusiban.
Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció brutális, 16,7 százalékra gyorsult.
Júliusban csökkent a központi alrendszer hiánya, az már „csak” az egész éves terv 84 százalékán áll.