A jegybank friss előrejelzése a 19–22 százalékos sávba várja az infláció tetőzését, de az sem kizárt, hogy 22 százalék fölött lesz. Már szeptemberben jön egy nagy megugrás a rezsiemelés és az aszály miatt.
Jelentősen megdobja az inflációt a rezsiemelés, illetve az élelmiszerek esetében további drágulást okoz az aszály.
A jegybank nem emeli tovább az immár 13 százalékos alapkamatot, de annak csökkentése sincs terítéken. A továbbiakban azt akarják elérni, hogy ez a magas kamatszint megjelenjen a tényleges pénz- és tőkepiaci termékekben. Az infláció egyelőre még tovább gyorsul, a csúcs nem az idei év végén, hanem jövő év elején lesz, az év első felében pedig csak lassú csökkenés várható.
Kamatot emelt a jegybank: 13 százalék az alapkamat.
A bankok jelenleg szinte fürdenek a fölös pénzben, ennek az MNB igyekszik véget vetni. A pénzintézetek kénytelenek lesznek értelmezhető kamatokat kínálni a náluk elhelyezett betétekre, ami a lakosságnak egyértelműen jó. A másik oldalon drágább és nehezebb lesz hitelhez jutni, különösen, hogy a bankszektort a kormány különadóval és kamatstoppal sanyargatja.
A pénzügyminiszter nem is annyira mondta, mint mutatta a Közgazdász Vándorgyűlésen, mekkora válság vár Magyarországra: az idei év utolsó negyedévétől 2023 utolsó negyedévéig recesszió, 20 százalékon tetőző, és 2023 közepéig alig mérséklődő infláció, az idei évre a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiány.
Az évtizede fixált rezsi miatt az ingatlanok energetikai állapota eddig alig volt szempont az ingatlanpiacon. Most viszont sokan próbálnak minél gyorsabban, akár árengedménnyel is megszabadulni energiafaló lakásuktól.
A hazai áramtermelő kapacitás papíron 10 000 megawatt, de egy része csak papíron létezik, a 6000-7000 megawattos csúcsterhelések idején jelentős importra van szükség, ahogy akkor is, amikor a naperőművek napsütés híján nem termelnek. A hazai hagyományos nagyerőművek állami, francia, német és svájci kézben vannak, a nagyobb naperőművek tulajdonosai mások mellett kínai, svájci, szlovák cégek. És persze Mészáros Lőrinc.
Az árstopok sokkal több kárt csinálnak, mint hasznot, ám kivezetésükkel az infláció októberre borítékolhatóan 20 százalék fölé gyorsulna. A plusz áremelkedést nagyon megérezné a lakosság, a Fidesz számára pedig komoly politikai vereség lenne.
Az uniós statisztikai hivatalnál már az augusztusi inflációban figyelembe vették a magasabb lakossági rezsidíjakat. A magyarországi immár a negyedik legmagasabb érték az EU-ban, csak a balti országokban nőnek gyorsabban az árak.
A következő kamatemelések a szeptember 26-ai héten esedékesek, ekkor adja ki a jegybank a legfontosabb gazdasági előrejelzéseit tartalmazó jelentését is.
A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. De az se jár jól, aki többet kap: az inflációkövető nyugdíjemelési szisztéma ilyen infláció mellett nem képes lépést tartani az inflációval. Közben a nyugdíjkassza egyensúlya már most teljesen felborult, idén legalább félezer milliárd forintot kell beletolni a költségvetésből.
A válság miatt csökken a lakossági kereslet, reálértéken még az e-kereskedelemre is csak stagnálás várhat. Az online kereskedelemben vége a kényelmes időknek, a szereplők éles versenyre fognak kényszerülni, aki talpon akar maradni, annak fejlődnie kell.
Egyelőre az ellátásbiztonságot nem fenyegeti, hogy Moszkva mondvacsinált okból leállította az Északi Áramlat gázvezetéket. A gázárakat viszont tovább hajtja fölfelé, télen pedig már gázhiány is lehet.
A béremelkedéseknek köszönhetően év végére jó eséllyel legalább annyival több szja-bevétel folyik be az államkasszába, mint amennyit a választások előtt elvitt a gyerekesek szja-visszatérítése. Az elszállt árak miatt dől az áfabevétel, év végére simán meglesz legalább plusz 1,5 ezer milliárd. Ám hiába teljesülnek túl a bevételek, ha a kiadások még jobban.
A maguk módján a közintézmények is védekeznek a rezsidrágulás ellen, ám míg egy uszodát vagy múzeumot átmenetileg be lehet zárni, a kórházaknak, iskoláknak működniük kell. A kormány javaslata azonban – ahol tudnak, álljanak át fafűtésre – nem megoldás.