A jegybank csökkentette az alapkamatot, több mint három év után először
A jegybank 0,75 százalékponttal csökkenti az alapkamatot, a ráta új mértéke 12,25 százalék.
Kovács Gábor
A kormány azt hitte, eltapsolhat pár ezer milliárd forintot, aztán szembejött a valóság
A 2022-es költségvetési folyamatokat bemutató zárszámadás szerint a kormány 2021-ben úgy látta, jobban alakulnak a folyamatok a vártnál, ebből futotta a választások elé időzített osztogatásra. Vagyis nem futotta, már 2021 decemberében megszorításokat vezettek be, aztán jött az ukrajnai háború, végül a rengeteg különadóval együtt is 4,7 ezer milliárd forintos hiány. A sportkiadások viszont nem szálltak el.
„Nemzetibb" multi lett az Auchan, de ebből aligha fog profitálni a Fidesz
Arra sincs garancia, hogy az Indotek részesedésszerzése az Auchanban jól fog elsülni, de az még kevésbé látszik, a NER-nek miért lenne jó a kiskermulti megszerzése. A francia tulajdonosok aligha büszkék, legalábbis nem verték nagy dobra a sikeres magyarországi tőkebevonást.
A Pénzügyminisztérium hat óra alatt kiszámolta, hogy a globális minimumadó végül is jó dolog
A magyar kormány tavaly még vétóval fenyegetett a minimumadó miatt, most kiderült, hogy javítja az ország versenyképességét, és plusz 96 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel sikerült elérni, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz.
Varga Mihály szerint a magyar kormánynak szuverén joga adósságba verni az országot
A pénzügyminiszter szerint szuverenitási kérdés, hogy a kormányok dönthessenek a költségvetésekről. A tét valójában a 3 százalékos uniós hiánylimit visszatérése, amit Magyarország jó eséllyel még jövőre sem tudna teljesíteni.
8+4 sületlenség Nagy Márton gazdaság-újraindítási haditervéből
Magyarországon nincs se infláció, se Mészáros Lőrinc, lesz viszont Paks II. és demográfiai fordulat.
Jövőre szinte biztosan 10-15 százalék között nőnek majd a keresetek
A VOSZ üzletihangulat-felmérése szerint a kkv-vezetők 77 százaléka egyáltalán nem adna béremelést a következő 12 hónapban, de a többség egy 10 százalék alatti emelést „el tud képzelni”. A minimálbér-tárgyalásokon egy 10-15 százalék közötti emelés körvonalazódik, ami meghatározó lesz az átlagkeresetre is. Az üzleti hangulat nem romlott érdemben a harmadik negyedévben, de a cégek egyre nagyobb problémának látják a fizetési morál romlását és az uniós pályázatok hiányát.
Az új kamatplafon olyan, mint a tűzijáték: szép, szép, de nincs sok haszna
Az ingatlanpiacot nem fogja beindítani, hogy az “önkéntes” kamatplafonnak köszönhetően 8-8,5 százalék környékére mérséklődtek a lakáshitel-THM-ek, de pici élénkülés jöhet. A bankoknak ez most annyira nem jó, de nem is túl rossz, és ha 2025 közepe táján 5 százalékra mérséklődik a kamatszint, boldogok lesznek a 20 évre fix 8 százalékon kihelyezett hitelekkel. A kormány a banki különadó emeléséből pénzt szerezhetett volna, de az unió felé a különadók kivezetését vállalta, a bankok jóindulatára pedig szüksége van.
Hivatalos: a kormány folytatja a MÁV NER-kézbe privatizálását
Hamarosan aláírják a szerződést, a honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavító többségi tulajdonrészét is a Dunakeszi Járműjavító után. A cég az oroszok kiszállása után egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést, a forrást az állami Eximbank biztosítja.
40 százalékkal drágulhat a narancslé
A nyers gyümölcs ára egyelőre nem száll el. A floridai ültetvényeket két hurrikán tépázta, Európában pedig a tavalyi aszály okoz terméskiesést. De miért kedvezhet mindez a magyar almatermesztőknek?
Nagy Márton feltalálta Orbánnak a verőlegény-gazdaságpolitikát
A versenytorzító, erőszakos (jog)szabályalkotáson túllépve a kormány immár nyílt fenyegetéssel, zsarolással kényszerít piaci vállalkozásokat, hogy kedve szerint működjenek. A verőlegény-gazdaságpolitika arca, végrehajtója és szellemi atyja Nagy Márton. A miniszternek van víziója, de szinte biztos, hogy nincs igaza.
Amiről Szijjártó hallgat: a Paks II. legfontosabb engedélye még mindig a levegőben lóg
Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.
Az Országgyűlés előtt a törvény, ami egy gumiszabállyal ezermilliárd forintos terhet vesz le a kormányról
Nem lesz konkrét szabály arra, mikor és mennyire kell a költségvetésből visszapótolni a jegybank tőkéjét, ha az negatívba fordul. Ha ilyen helyzet „hosszabb ideig” áll fenn, akkor „elfogadható időn belül” „megfelelő mértékre” kell visszapótolni. Mindenesetre a Költségvetési Tanács jogot kap ennek véleményezésére.
Ha hihetünk Varga Mihálynak, a hiány nem csökken, hanem nő
A pénzügyminiszter szerint tavaly valójában csak 4,9 százalék volt a költségvetés hiánya – ugyanakkor a pénzügyminiszter szerint az idei 5,2 százalékos hiány kisebb, mint a tavalyi hiány.
A Pénzügyminisztérium ferdít az elengedett kormányzati hiányról
Nem a váratlan kiadások miatt omlott össze a költségvetés, hanem az elmaradó adóbevételek miatt. Az alapprobléma, hogy a kormány 2022 tavaszán túl optimistán tervezett 2023-ra.
A kormány szerint szobát festeni veszélyes, de nagyfeszültségű távvezetéket bárki szerelhet
Most is úgy van, hogy egy sor szakmunkát lehet szakképzettség nélkül, de szakfelügyelet mellett végezni, ami logikus, nem foghatja a létrát minden villanyszerelőnek egy másik szakképzett villanyszerelő. A kormány mindenesetre egy félreértésen alapuló közfelháborodás miatt inkább kihátrál egy jórészt technikai jellegű jogszabály-módosításból.
Inflációs jelentés: az MNB hosszan sorolja a kormányzati megszorításokat
Nagyon elcsúszott a kormány, 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. Gazdasági növekedés idén nem lesz, az infláció viszont majdnem 18 százalék. Jövőre jobbak a kilátások – ami a költségvetést illeti, köszönhetően egyebek mellett a számtalan megszorításnak. Az infláció lassulását fékezheti, ha a cégek az idei brutális infláció alapján áraznak jövőre.
MNB: Idén nem nagyon lesz gazdasági növekedés, az éves infláció 17,9 százalék lehet
A jegybank 13 százalékra csökkenti az irányadó kamatot, az eszközt pedig megszünteti, októbertől újra az alapkamat lesz a meghatározó. A bankok annyi pénzt tarthatnak októbertől a tartalékszámlájukon, amennyit csak akarnak, a túltartalékolt összegre a jegybank az alapkamatot fizeti.
A Kína elleni akkuháborúban is Magyarország az EU fekete báránya
Az unió kockázatos kínai akkumulátorfüggőség felé menetel, az Európai Bizottság pedig versenyfelügyeleti eljárást indít. A kínai gyártók trójai falova Magyarország, de Brüsszelnek vannak eszközei.
A jegybank beszűkítette a kamatfolyosót, az alapkamat marad 13 százalék
A Monetáris Tanács a jegybanki politika normalizálásáról döntött. Az alapkamathoz nem nyúltak, de a kamatfolyosó alját 12 százalékra, a tetejét 14 százalékra módosították. Minden bizonnyal kivezetik a tavaly október óta irányadó egynapos betéti tendereket, de bevezetnek egy új eszközt.