Ahelyett, hogy kivezetné a lakossági hitelek piacáról, a vállalkozásokra is kiterjeszti a kamatstopot a kormány. Kétélű fegyver ez a krízis enyhítésére, amelyért – a jegybankkal karöltve – a kormány is felelős.
A világpiaci energiaárak emelkedése 1600 milliárd forint pluszkiadást jelentett volna az államnak – ha a kormány tényleg megvédi a rezsicsökkentést. A költségvetés alakulása köszönő viszonyban sincs a költségvetési törvénnyel, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal. Az adóbevételeket a magas infláció, a béremelések és az adóemelések pörgetik. A pénzforgalmi hiány év végére nem 3300 milliárd forint lesz, hanem 4400 milliárd - derül ki az MNB összesítéséből.
A jegybank addig tartja fönn az október közepén bevezetett keretrendszert, benne a brutálisan magas irányadó kamattal, amíg az ország kockázati megítélése nem javul, és a pénzpiaci helyzet nem rendeződik. Az októberi infláció még kellemetlen meglepetést okozhat. Amúgy a tőzsdei gázárak csökkenése az infláció és a folyó fizetési mérleg szempontjából is jó hír.
A Monetáris Tanács nem változtatott a kamatokon. Kérdés, a jegybank meddig és mennyire tartja fenn a forint árfolyamának megtámogatása érdekében megtett rendkívüli intézkedéseket, és visszatér-e a szeptember végén meghirdetett monetáris politikához. Erről biztosan lesz szó az ülésről kiadott közleményben és tájékoztatón.
Vagy a pénzügyminiszter optimistább a szakmai stábjánál, vagy a tarsolyában van valamilyen – eddig be nem jelentett – intézkedés(csomag), amivel a recesszió elkerülhető.
Szeptemberben az államháztartás önkormányzatok nélküli része pluszos hónapot zárt, így a hiány már „csak” 2,7 ezer milliárd forinton áll – az egész éves terv 3,2 ezer milliárd. Az adóbevételek a tervezettnél jobban alakulnak, különösen az áfabevételek emelkedése számottevő. A plusz földgázbeszerzés miatt a kormány a GDP 6,1 százalékára emeli az éves hiányt.
Nagy Márton miniszter törvénymódosítás-csomagja jelentősen megkönnyítené az állami ingatlanok eladását és bérbeadását is.
Az uniós statisztikai hivatal szerint is tovább gyorsult az infláció Magyarországon, szeptemberben már 20,7 százalék volt. Csak négy uniós országban mértek 20 százalék fölötti áremelkedést, a magyar infláció sokkal nagyobb, mint a többi régiós országban.
Bankrendszer szintű kockázatokat hordoz, hogy a rohamosan emelkedő ingatlanárak miatt a lakosság kénytelen egyre több és több ingatlanhitelt felvenni. A lakossági hitelezés pörgése mögött valójában csak az egyre nagyobb hitelfelvételek álltak. A jegybank és a pénzügyminiszter szerint is javítani kellene a lakosság pénzügyi tudatosságát, eközben a kormány a kamatmoratóriummal épp azoknak kedvez, akik hátrányos pénzügyi döntést hoztak.
A ruha- és a vegyiparnak is hatalmas pofont jelentenek a megugró energia- és nyersanyagárak, a munkaerőhiány miatt pedig béremelésekre lenne szükség. Miközben a nem létfontosságú termékek iránti kereslet egyre szűkül.
A jegybanki szigorításért (beleértve a kamatemeléseket) hatalmas árat kell fizetni, az MNB vesztesége 201 milliárd forint volt az első félévben, a második félévben még sokkal nagyobb lehet. A veszteséget az államkasszából kell majd kipótolni, vagyis az adófizetők pénzéből. A szigorodó feltételek közepette a befektetési hozamok ugyan nőnek, de a hitelezés lefullad, ami szintén fájdalmas lesz a lakosságnak és a vállalkozásoknak.
A több mint 9 ezermilliárd forint fölös likviditásból csak 3 ezermilliárd maradt a jegybank egyhetes betétjében.
Az MNB nekilátott a pénzügyi rendszerben lévő fölös pénz lekötésének: az első hosszú távú (ezúttal 2 hónapos) betéti tenderen 2100 milliárd forintot fogadott be a bankoktól, az összeg után 14,14 százalék kamatot fizet nekik.
Oroszország lassan már csak Magyarországot hajlandó kötelezettségeinek megfelelően ellátni energiahordozókkal, sőt a Gazprom fizetési könnyítést adott a gázra. Mindez vélhetően nem független attól, hogy a magyar kormány belföldön és uniós szinten is nyíltan Moszkva-barát politikát folytat. Közép- és hosszú távon azonban ez a politika értelmetlen és fenntarthatatlan – a kormány mégis nagy elánnal egyre mélyebben megy bele.
Az állami erdészetek nem bírják a hatósági áras lakossági kiszolgálást, a piaci tűzifa-kereskedelemben pedig hiány van és elszálló árak, a palackos gáznál szintén. A szegényeknek a rőzsegyűjtést ajánlja a kormány, de azért is fizetni kell, az engedélyek beszerzéséről nem is beszélve.
Az nem jelent államcsődöt, hogy a kormány kifizetési stopot rendelt el a kormányzati szférában, még akkor sem, ha emiatt egyes intézmények késedelmes fizetésbe esnek a beszállítói számláikkal. Fel sem merül, hogy Magyarország ne tudná vagy akarná fizetni a lejáró adósságait – ez jelentene államcsődöt. Ugyanakkor a megborult folyó fizetési mérleg miatt nagy szükség lenne devizabevételekre. A legjobb, ha a kormány minél gyorsabban meg tud állapodni az Európai Bizottsággal, egy jelentős devizakötvény-kibocsátáson most nagyon borsos felárat kellene kínálni.
A jegybank friss előrejelzése a 19–22 százalékos sávba várja az infláció tetőzését, de az sem kizárt, hogy 22 százalék fölött lesz. Már szeptemberben jön egy nagy megugrás a rezsiemelés és az aszály miatt.
Jelentősen megdobja az inflációt a rezsiemelés, illetve az élelmiszerek esetében további drágulást okoz az aszály.
A jegybank nem emeli tovább az immár 13 százalékos alapkamatot, de annak csökkentése sincs terítéken. A továbbiakban azt akarják elérni, hogy ez a magas kamatszint megjelenjen a tényleges pénz- és tőkepiaci termékekben. Az infláció egyelőre még tovább gyorsul, a csúcs nem az idei év végén, hanem jövő év elején lesz, az év első felében pedig csak lassú csökkenés várható.
Kamatot emelt a jegybank: 13 százalék az alapkamat.