Egyes vállalkozók azért mehetnek csődbe, mert pillanatnyilag nincs áramkereskedő, amely – bármilyen csillagászati áron – kiszolgálná őket 2023-tól. Ha sikerül is szerződniük, a korábbiaknál sokkal előnytelenebb feltételekkel.
Hatósági áras lesz a tojás és a krumpli, a kiskereskedők nem adhatják őket a szeptember végi árnál drágábban. Ez első lépésben árcsökkentési kötelezettséget jelent. A rezsiben a rendszerhasználati díjak jövőre nem fognak emelkedni, a hálózati kiegyenlítő szerepet betöltő erőművek különadót kapnak a nyakukba.
Hiába károsak az árstopok, és kérdéses, hogy fékezik-e egyáltalán az inflációt, a kormány bevezet még néhányat. Év végére a magyar infláció lehet a legmagasabb az egész unióban, akármennyi sapka is van rajta. A kormány a valós okokról nem beszél, a mély problémák még felvetnék a párt felelősségét, és esetleg a megoldásukra is ki kellene találni valamit.
Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett.
A kormány valóban jelentős adócsökkentést hajtott végre az elmúlt években – legalábbis a GDP-hez viszonyítva, az adóbevételek számszerűen azért szépen nőttek. A GDP-arányos adócsökkentés ráadásul elsősorban a társadalombiztosítás és az önkormányzatok kárára valósult meg.
A magyar lakosság csökkenő reálbérekkel, csökkenő vásárlóerővel vág neki a karácsonyi szezonnak. A kiskereskedelmi forgalom már most csökken, a vásárlók egyre érzékenyebbek az árakra. Viszont a tavalyinál jobb áruellátottság, nagyobb készletek és fokozódó piaci verseny miatt az akciószezonban a kereskedők várhatóan nagy árleszállításokkal rukkolnak elő.
Környezetbarát üzemmódra váltott a világ második legnagyobb kriptopénze.
Ahelyett, hogy kivezetné a lakossági hitelek piacáról, a vállalkozásokra is kiterjeszti a kamatstopot a kormány. Kétélű fegyver ez a krízis enyhítésére, amelyért – a jegybankkal karöltve – a kormány is felelős.
A világpiaci energiaárak emelkedése 1600 milliárd forint pluszkiadást jelentett volna az államnak – ha a kormány tényleg megvédi a rezsicsökkentést. A költségvetés alakulása köszönő viszonyban sincs a költségvetési törvénnyel, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal. Az adóbevételeket a magas infláció, a béremelések és az adóemelések pörgetik. A pénzforgalmi hiány év végére nem 3300 milliárd forint lesz, hanem 4400 milliárd - derül ki az MNB összesítéséből.
A jegybank addig tartja fönn az október közepén bevezetett keretrendszert, benne a brutálisan magas irányadó kamattal, amíg az ország kockázati megítélése nem javul, és a pénzpiaci helyzet nem rendeződik. Az októberi infláció még kellemetlen meglepetést okozhat. Amúgy a tőzsdei gázárak csökkenése az infláció és a folyó fizetési mérleg szempontjából is jó hír.
A Monetáris Tanács nem változtatott a kamatokon. Kérdés, a jegybank meddig és mennyire tartja fenn a forint árfolyamának megtámogatása érdekében megtett rendkívüli intézkedéseket, és visszatér-e a szeptember végén meghirdetett monetáris politikához. Erről biztosan lesz szó az ülésről kiadott közleményben és tájékoztatón.
Vagy a pénzügyminiszter optimistább a szakmai stábjánál, vagy a tarsolyában van valamilyen – eddig be nem jelentett – intézkedés(csomag), amivel a recesszió elkerülhető.
Szeptemberben az államháztartás önkormányzatok nélküli része pluszos hónapot zárt, így a hiány már „csak” 2,7 ezer milliárd forinton áll – az egész éves terv 3,2 ezer milliárd. Az adóbevételek a tervezettnél jobban alakulnak, különösen az áfabevételek emelkedése számottevő. A plusz földgázbeszerzés miatt a kormány a GDP 6,1 százalékára emeli az éves hiányt.
Nagy Márton miniszter törvénymódosítás-csomagja jelentősen megkönnyítené az állami ingatlanok eladását és bérbeadását is.
Az uniós statisztikai hivatal szerint is tovább gyorsult az infláció Magyarországon, szeptemberben már 20,7 százalék volt. Csak négy uniós országban mértek 20 százalék fölötti áremelkedést, a magyar infláció sokkal nagyobb, mint a többi régiós országban.
A ruha- és a vegyiparnak is hatalmas pofont jelentenek a megugró energia- és nyersanyagárak, a munkaerőhiány miatt pedig béremelésekre lenne szükség. Miközben a nem létfontosságú termékek iránti kereslet egyre szűkül.
A jegybanki szigorításért (beleértve a kamatemeléseket) hatalmas árat kell fizetni, az MNB vesztesége 201 milliárd forint volt az első félévben, a második félévben még sokkal nagyobb lehet. A veszteséget az államkasszából kell majd kipótolni, vagyis az adófizetők pénzéből. A szigorodó feltételek közepette a befektetési hozamok ugyan nőnek, de a hitelezés lefullad, ami szintén fájdalmas lesz a lakosságnak és a vállalkozásoknak.
A több mint 9 ezermilliárd forint fölös likviditásból csak 3 ezermilliárd maradt a jegybank egyhetes betétjében.
Az MNB nekilátott a pénzügyi rendszerben lévő fölös pénz lekötésének: az első hosszú távú (ezúttal 2 hónapos) betéti tenderen 2100 milliárd forintot fogadott be a bankoktól, az összeg után 14,14 százalék kamatot fizet nekik.
Bankrendszer szintű kockázatokat hordoz, hogy a rohamosan emelkedő ingatlanárak miatt a lakosság kénytelen egyre több és több ingatlanhitelt felvenni. A lakossági hitelezés pörgése mögött valójában csak az egyre nagyobb hitelfelvételek álltak. A jegybank és a pénzügyminiszter szerint is javítani kellene a lakosság pénzügyi tudatosságát, eközben a kormány a kamatmoratóriummal épp azoknak kedvez, akik hátrányos pénzügyi döntést hoztak.