Magyarország akkor sem vezethetné be az eurót, ha akarná, pedig a 2010-es évek második felében teljesíthetők lettek volna a feltételek. Vitatható, hogy az önálló monetáris politika feladása hátrányos vagy előnyös lenne. Az biztos, hogy a Fidesz-féle (gazdaság)politika végét jelentené.
Európa az orosz gázról csak a fogyasztás csökkentésével tud leválni, az importban különösen fontos lesz az LNG. Összességében egyáltalán nem garantálható, hogy 2023 telén nem lesznek ellátási problémák: a magas gáz- és áramárak maradnak, de az idei évben tapasztalt extrém áringadozásoknak jó eséllyel végük. Az olajembargó okozhat termékhiányokat Európában, különösen dízel üzemanyagból.
A NATO-ellenes, elszakadáspárti vezetésű boszniai szerb államalakulat rövid időn belül 100 millió euró támogatást és 110 millió euró hitelt kapott a magyar államtól rendkívül alacsony kamatra. E pénzek nélkül már jövőre nagy bajban lennének. Eközben az OTP helyi leánya 50 millió eurós hitelt nyújt a montenegrói kormánynak.
Akár 19,5 százalék lehet a jövő évi átlagos infláció. A jegybank egyelőre tartja a rendkívül magas kamatokat
Továbbra is maradnak a brutálisan magas kamatok Magyarországon, az alapkamat 13 százalék, az irányadó kamat 18. Utóbbi fokozatos csökkentése lassan terítékre kerülhet, a magas alapkamattal hosszú távra érdemes számolni. A jegybank kalandos úton jutott el erre a szintre.
A budapestiek másfél év után visszakapták a Lánchidat – feltéve, hogy busszal, taxival, motorral vagy biciklivel próbálnak rámenni. A gyalogosok előtt 2023 őszén nyitják meg a hidat, a személyautók előtt talán többé már soha. A kormány azzal a feltétellel adott 6 milliárd állami forintot a felújításba, hogy a híd csak 1,5 évig lesz lezárva a gépjárműforgalom előtt. A jelek szerint azzal nem számoltak, hogy nem csak a saját tulajdonú és kormányzati autók gépjárművek.
A magyarországi infláció novemberben lehagyta a korábban dobogós balti országokét. Messze meghaladja a többi régiós ország inflációját, és több mint duplája az unió átlagos inflációjának.
Mire helyreáll az ország üzemanyag-ellátása, újra nehéz, árfelhajtó időszak jön az orosz olajból finomított termékek exporttilalma miatt. Történjék bármi, egyelőre nem száll el a Mol busás profitja.
A minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik január 1-től, ez hasonló mértékben tolja föl az átlagkeresetet. A várható inflációs pálya mellett ezzel együtt őszig reálbércsökkenés lesz, éves átlagban talán meglesz a stagnáló reálbér. Reális veszély, hogy felpörög az ár-bér spirál, Magyarország pedig beragad egy magas inflációs környezetbe.
Az inflációs csúcs egyre magasabbra tornyosul, ahogy közeledünk hozzá. A kormány elkötelezett a jövő évi költségvetési hiánycél tartása mellett – ez a tervezettnél jóval kisebb gazdasági növekedés mellett csak kemény megszorításokkal érhető el.
A jelentős részben elvesztegetett 2010-es évek után a jelenlegi válságokat a Fidesz nem kezeli szisztematikusan. Az egyedi intézkedések gyakran több kárt okoznak, mint hasznot, elnyújtják, elmélyítik a problémákat, sőt újakat generálnak. Reális lehetőség, hogy a magyar gazdaság lefelé tartó spirálokba kerül.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
A kormány azért hajt végre 15 százalékos nyugdíjemelést januárban, mert legalább ekkora éves átlagos inflációra számít. Ez jó eséllyel az egész unió legmagasabb inflációja lesz.
A pénzpiaci befektetési alapokon keresztül a lakosságot fosztotta meg a magas hozamoktól a kormány a betétikamat-stoppal. Az inflációkövető lakossági állampapírok jó alternatívát kínálnak.
A rohamosan emelkedő árak mellett a munkavállalók olyan jelentős béremelést szeretnének, amit a vállalkozások nem képesek teljesíteni. Hosszú távú megállapodás lehet a kulcs. A foglalkoztatásért felelős államtitkár azt mondta, 15-17 százalékos lehet a minimálbér-emelés.
Megelőzhette volna a kormány a benzinhiányt, ha nem próbálja átírni a közgazdaságtan törvényeit. Az európai olajembargó életbelépésének másnapján a nemzetközi fejleményekre hivatkozva kapitulált. A Mol vezérigazgatója szerint a teljes leürülés kényszerítette ki az ársapka elengedését, amit kedden éjjel fél 11-kor jelentett be rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely miniszter és Hernádi Zsolt Mol-vezér.
Az amúgy is hitelességi válsággal küszködő, és annak árát fizető magyar gazdaságpolitikának már csak az hiányzott, hogy a kormánymédia páros lábbal szálljon bele a jegybankelnökbe csak azért, mert – amúgy megalapozottan – kritizálni merte a kormányt. Igazából az a csoda, hogy Matolcsy eddig megúszta, ennél kevesebbért tinédzser lányokat leribancoztak.
Közleményben utasította el a vg.hu-n megjelent állításokat az MNB.
Egy névtelen cikk névtelen forrása szerint Matolcsy megsértődött, mert a Fidesz-frakció nem ment bele, hogy élete végéig, de legalább 2031-ig jegybankelnök maradhasson.
A rendszerhasználati díjak emelkedése a lakosságot eddig sem érintette, a végfogyasztói ár ugyanis fix, „rezsicsökkentett” – de most már csak az alsó díjsávban. Ha tovább emelkedtek volna a rendszerhasználati díjak, az áram árát csökkenteni kellett volna, növelve az állami MVM veszteségét. A rendszerüzemeltető cégek összesen 180 milliárd forint állami térítést kapnak a befagyasztás miatt. Egyelőre nem tudni, ez elég lesz-e, és hogy ilyen helyzetben megcsinálják-e a szükséges fejlesztéseket.