A kormány 2023-ban még a megemelt hiánycélt sem lesz képes tartani, és a hiány a következő években is magas marad. 2024-ben nőni fog a GDP-arányos államadósság. A bizottság lassabb gazdasági kilábalást vár, mint a kormány.
Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül. Ha annak nincs ellenvetése, az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő. A hivatal szerint csak adminisztratív egyszerűsítésről van szó, egyes módosítások még növelik is a hatóság erejét, az új eljárási szabályok pedig nem vonatkoznak az üzemeltetésben és az üzemzavarok kezelésében kritikus rendszerelemekre.
A kormány „átvette az infláció elleni küzdelmet”, íme az eredmény.
Kevesek járnak jól új adószabályokkal, köztük vannak a Túró Rudi szerelmesei és a pénzüket bizalmi vagyonkezelésben forgató gazdagok. Fokozatosan élesedik a globális minimumadó, jön az e-áfa és az e-nyugta.
Az árszabályozás bonyolult és kétes sikerű folyamat, a jegybank inkább ostorozással igyekszik visszafogni a telekommunikációs szolgáltatókat és másokat az áremeléstől. Lehet, hogy egyes cégek ceruzája túl vastagon fog, de a körülményeket a kormány és az MNB együtt alakították.
A magyar kormány köti az ebet a karóhoz, hogy nem akarja lecserélni az orosz fűtőanyagot franciára a paksi atomerőműben – miközben a francia Framatome-mal erre is kiterjedő egyetértési megállapodást írt alá. Reális alternatíva lehetne az amerikai Westinghouse – a cég a hvg.hu-nak sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, egyáltalán zajlanak-e egyeztetések. Nem világos, a magyar kormány miért ködösít, miközben Csehország és Szlovákia büszkén választják a Framatome-ot és a Westinghouse-t.
Ökoszisztémákat borítanak fel, őshonos fajok kihalását okozzák a más vidékekről behurcolt állat- és növényfajok. A védekezés sikeres lehet, de kevés ország foglalkozik vele.
2016 óta nem volt olyan alacsony a csok-folyósítások száma, mint 2023 első félévében. A lakáshitelezés a magas kamatok miatt megfeleződött. Mindezen az új csok sem fog segíteni, hiszen a kedvezményes hitel/támogatás ugyan kedvező, de sokkal szűkebb kör számára reális opció, és akiknek opció, jó eséllyel nekik is kell még hozzá piaci hitel. Hacsak nem vállalnak három gyereket.
Jövőre 20-30 százalékkal kellene emelni a közúti fuvarozás díjait, ez pedig már az inflációban is meglátszana. Ám egyebek közt az útdíjak emelése, a megbízók érdekei és a olcsó ukrán, török fuvarozók nehéz helyzetbe hozzák a hazai vállalkozókat.
Szélsőséges esetben a szállítások leállítása lehet a Bulgária által az orosz gáztranzitra kivetett különadó vége. Magyarország közben még több gázt vesz a Gazpromtól.
A magyar digitális gazdaság jelentős lemaradásban van – állítja Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője. A javításhoz a hazai oktatás biztosan nem megfelelő.
A jegybank 0,75 százalékponttal csökkenti az alapkamatot, a ráta új mértéke 12,25 százalék.
A 2022-es költségvetési folyamatokat bemutató zárszámadás szerint a kormány 2021-ben úgy látta, jobban alakulnak a folyamatok a vártnál, ebből futotta a választások elé időzített osztogatásra. Vagyis nem futotta, már 2021 decemberében megszorításokat vezettek be, aztán jött az ukrajnai háború, végül a rengeteg különadóval együtt is 4,7 ezer milliárd forintos hiány. A sportkiadások viszont nem szálltak el.
Arra sincs garancia, hogy az Indotek részesedésszerzése az Auchanban jól fog elsülni, de az még kevésbé látszik, a NER-nek miért lenne jó a kiskermulti megszerzése. A francia tulajdonosok aligha büszkék, legalábbis nem verték nagy dobra a sikeres magyarországi tőkebevonást.
A magyar kormány tavaly még vétóval fenyegetett a minimumadó miatt, most kiderült, hogy javítja az ország versenyképességét, és plusz 96 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel sikerült elérni, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz.
A pénzügyminiszter szerint szuverenitási kérdés, hogy a kormányok dönthessenek a költségvetésekről. A tét valójában a 3 százalékos uniós hiánylimit visszatérése, amit Magyarország jó eséllyel még jövőre sem tudna teljesíteni.
Magyarországon nincs se infláció, se Mészáros Lőrinc, lesz viszont Paks II. és demográfiai fordulat.
A VOSZ üzletihangulat-felmérése szerint a kkv-vezetők 77 százaléka egyáltalán nem adna béremelést a következő 12 hónapban, de a többség egy 10 százalék alatti emelést „el tud képzelni”. A minimálbér-tárgyalásokon egy 10-15 százalék közötti emelés körvonalazódik, ami meghatározó lesz az átlagkeresetre is. Az üzleti hangulat nem romlott érdemben a harmadik negyedévben, de a cégek egyre nagyobb problémának látják a fizetési morál romlását és az uniós pályázatok hiányát.
Az ingatlanpiacot nem fogja beindítani, hogy az “önkéntes” kamatplafonnak köszönhetően 8-8,5 százalék környékére mérséklődtek a lakáshitel-THM-ek, de pici élénkülés jöhet. A bankoknak ez most annyira nem jó, de nem is túl rossz, és ha 2025 közepe táján 5 százalékra mérséklődik a kamatszint, boldogok lesznek a 20 évre fix 8 százalékon kihelyezett hitelekkel. A kormány a banki különadó emeléséből pénzt szerezhetett volna, de az unió felé a különadók kivezetését vállalta, a bankok jóindulatára pedig szüksége van.
Hamarosan aláírják a szerződést, a honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavító többségi tulajdonrészét is a Dunakeszi Járműjavító után. A cég az oroszok kiszállása után egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést, a forrást az állami Eximbank biztosítja.
