„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatósági eljárásban vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort, valamint piaci jelzéseket értékel annak ellenőrzésére, hogy közrejátszhat-e versenyjogsértés, vagy versenytorzulás az élelmiszerárak kiugró emelkedésében” – jelentette be a hivatal.

A GVH közleménye szerint „vizsgálja számos élelmiszeripari termék (különös tekintettel a hatósági ársapkás termékek helyettesítőire, pl. egyes tejtermékek) esetében a hazai kereskedelemben tapasztalható üzleti gyakorlatokat, miután az elmúlt időszakban jelentős áremelkedés volt tapasztalható számos élelmiszer szegmensben”.

Tény: az elmúlt időszakban „jelentős áremelkedés volt tapasztalható”. Ami azt illeti, nem csak az élelmiszerek körében, a magyar infláció (uniós módszertan szerint decemberben 25 százalék) a legmagasabb az egész Európai Unióban, és miközben a tagállamok többsége már túl van az inflációs csúcson, és az áremelkedési ütem mérséklődik, Magyarországon az infláció még gyorsul, a csúcspont a következő hónapokban 27 százalék körül lehet. Az is tény, hogy az élelmiszerek inflációja Magyarországon különösen kiemelkedő: decemberben 49,6 százalékos volt, miközben a második legnagyobb EU-s érték, a litván is csak 33,5 százalék.

„A vizsgálatok során a nemzeti versenyhatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött információk elemzésével tárja fel a drágulás részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket az esetleges versenyproblémák kiküszöbölésére.

A vizsgálat – többek között – kiterjed a legnagyobb hazai élelmiszer-kereskedelmi láncok árazási és értékesítési gyakorlatára.

Ezen túl egyedi panaszok és piaci jelzések kivizsgálása is folyamatban van a Gazdasági Versenyhivatal részéről” – írja közleményében az önmagát immár nemzetiként aposztrofáló hivatal.

Közleményében a Gazdasági Versenyhivatal nem említi, hogy egy egyébként fundamentálisan versenytorzított szektorról van szó: a kormány ugyanis egy sor termék kiskereskedelmi árát maximalizálta, hatósági árplafont vezetett be és tart fenn ezekre, más szóval kiküszöbölte az árversenyt.

A Gazdasági Versenyhivatal eddig egyszer sem jelezte nyilvánosan, hogy aggályosnak tartja a kormány verseny- és piactorzító beavatkozásait.

A kormány egyes termékek (termékkörök) kiskereskedelmi árát hatóságilag maximalizálta – több termékkör esetében a kiskereskedők már a (nem korlátozott) beszerzési ár alatt kötelesek értékesíteni. Ezt egyébként korábban jogszabály tiltotta, a korlátozást a kormány oldotta fel a veszélyhelyzetre hivatkozva, miután szembesült vele, hogy számos gazdasági szereplőt jogszabályilag jogszabálysértésre kötelezett.

Mindenesetre, mivel a kormány a kiskereskedőket egyes termékkörök esetében veszteséges értékesítésre kötelezi, adja magát a feltételezés, hogy a kiskereskedők a kötelezően elszenvedett veszteséget más termék(körök) árának fokozott emelésével igyekszenek kompenzálni. Szerencsére ilyesmi nem fordulhat elő, mivel az élelmiszer-kiskereskedelemben amúgy annyira éles az árverseny – legalábbis ezt vallja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Szóval ha a miniszternek igaza van, akkor a GVH-nak nincs is mit vizsgálnia.

Nem mellesleg a kormány már adott magyarázatot a rendkívül magas inflációra: az árak az „elhibázott brüsszeli szankciók” miatt nőnek ilyen gyorsan Magyarországon. Közleményében a GVH nem említi, hogy vizsgálná az „elhibázott brüsszeli szankciók” hatását a hazai kiskereskedelmi szereplők árképzési gyakorlatára.

Az elmúlt hónapokban egyébként számtalan elemző, iparági szereplő és Matolcsy György jegybankelnök vázolták, miért kiemelkedően magas az infláció (és az élelmiszer-infláció) Magyarországon:

• A kiskereskedők az árstopos termékek miatt más termékek árát fokozottan emelik, ezt már említettük.
• Az árstopok egész termékpályákban okoznak zavarokat, a trappista sajt például azért drágul, mert a 2,8 százalékos, zsíros tej árstopos, arra megnőtt a kereslet, így kevesebb tejzsír jut a sajtgyártásba.
• A kormány által bevezetett árstopok 3–4 százalékpontos inflációs többletet okoznak – mondta Matolcsy György.
• A hazai élelmiszeripar termelékenysége rendkívül alacsony, ez fontos oka a kiemelkedő élelmiszer-inflációnak – mondta Matolcsy György.
• A forint árfolyama jelentősen gyengült, ami megdrágítja az importot, és mivel lényegében minden termékben található import (ha más nem: energia), az árfolyamgyengülés inflációs nyomást generál.
• A kormány 2022 elején, a választások előtt jelentős transzfereket hajtott végre a lakosság felé (pl. gyerekesek szja-visszatérítése, 13. havi nyugdíj kifizetése), a plusz vásárlóerő szintén növeli az inflációs nyomást.
• A kormány – egyebek mellett a kamatstopok bevezetésével – aktívan gáncsolja a jegybank monetáris politikáját, amelynek elsődleges célja az infláció letörése. Lenne.

Mindezeken túl azért persze biztos hasznos, ha a GVH ránéz a Tesco, a Lidl vagy az Aldi körmére, hogy összebeszélnek-e (kartelleznek-e), amikor kitalálják, mennyiért adnak egy kiló kenyeret. Reméljük, a sarki pékségbe is ellátogatnak, a kenyér ugyanis ott sem olcsóbb. Sőt.