Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az önmagát immár nemzetiként aposztrofáló Gazdasági Versenyhivatal „többek között” az élelmiszerláncok körmére néz, vajon miért drágulnak Magyarországon kiemelkedő mértékben az élelmiszerek.
„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatósági eljárásban vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort, valamint piaci jelzéseket értékel annak ellenőrzésére, hogy közrejátszhat-e versenyjogsértés, vagy versenytorzulás az élelmiszerárak kiugró emelkedésében” – jelentette be a hivatal.
A GVH közleménye szerint „vizsgálja számos élelmiszeripari termék (különös tekintettel a hatósági ársapkás termékek helyettesítőire, pl. egyes tejtermékek) esetében a hazai kereskedelemben tapasztalható üzleti gyakorlatokat, miután az elmúlt időszakban jelentős áremelkedés volt tapasztalható számos élelmiszer szegmensben”.
Tény: az elmúlt időszakban „jelentős áremelkedés volt tapasztalható”. Ami azt illeti, nem csak az élelmiszerek körében, a magyar infláció (uniós módszertan szerint decemberben 25 százalék) a legmagasabb az egész Európai Unióban, és miközben a tagállamok többsége már túl van az inflációs csúcson, és az áremelkedési ütem mérséklődik, Magyarországon az infláció még gyorsul, a csúcspont a következő hónapokban 27 százalék körül lehet. Az is tény, hogy az élelmiszerek inflációja Magyarországon különösen kiemelkedő: decemberben 49,6 százalékos volt, miközben a második legnagyobb EU-s érték, a litván is csak 33,5 százalék.
„A vizsgálatok során a nemzeti versenyhatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött információk elemzésével tárja fel a drágulás részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket az esetleges versenyproblémák kiküszöbölésére.
A vizsgálat – többek között – kiterjed a legnagyobb hazai élelmiszer-kereskedelmi láncok árazási és értékesítési gyakorlatára.
Ezen túl egyedi panaszok és piaci jelzések kivizsgálása is folyamatban van a Gazdasági Versenyhivatal részéről” – írja közleményében az önmagát immár nemzetiként aposztrofáló hivatal.
Közleményében a Gazdasági Versenyhivatal nem említi, hogy egy egyébként fundamentálisan versenytorzított szektorról van szó: a kormány ugyanis egy sor termék kiskereskedelmi árát maximalizálta, hatósági árplafont vezetett be és tart fenn ezekre, más szóval kiküszöbölte az árversenyt.
A Gazdasági Versenyhivatal eddig egyszer sem jelezte nyilvánosan, hogy aggályosnak tartja a kormány verseny- és piactorzító beavatkozásait.
A kormány egyes termékek (termékkörök) kiskereskedelmi árát hatóságilag maximalizálta – több termékkör esetében a kiskereskedők már a (nem korlátozott) beszerzési ár alatt kötelesek értékesíteni. Ezt egyébként korábban jogszabály tiltotta, a korlátozást a kormány oldotta fel a veszélyhelyzetre hivatkozva, miután szembesült vele, hogy számos gazdasági szereplőt jogszabályilag jogszabálysértésre kötelezett.
Mindenesetre, mivel a kormány a kiskereskedőket egyes termékkörök esetében veszteséges értékesítésre kötelezi, adja magát a feltételezés, hogy a kiskereskedők a kötelezően elszenvedett veszteséget más termék(körök) árának fokozott emelésével igyekszenek kompenzálni. Szerencsére ilyesmi nem fordulhat elő, mivel az élelmiszer-kiskereskedelemben amúgy annyira éles az árverseny – legalábbis ezt vallja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Szóval ha a miniszternek igaza van, akkor a GVH-nak nincs is mit vizsgálnia.
Nem mellesleg a kormány már adott magyarázatot a rendkívül magas inflációra: az árak az „elhibázott brüsszeli szankciók” miatt nőnek ilyen gyorsan Magyarországon. Közleményében a GVH nem említi, hogy vizsgálná az „elhibázott brüsszeli szankciók” hatását a hazai kiskereskedelmi szereplők árképzési gyakorlatára.
Az elmúlt hónapokban egyébként számtalan elemző, iparági szereplő és Matolcsy György jegybankelnök vázolták, miért kiemelkedően magas az infláció (és az élelmiszer-infláció) Magyarországon:
Mindezeken túl azért persze biztos hasznos, ha a GVH ránéz a Tesco, a Lidl vagy az Aldi körmére, hogy összebeszélnek-e (kartelleznek-e), amikor kitalálják, mennyiért adnak egy kiló kenyeret. Reméljük, a sarki pékségbe is ellátogatnak, a kenyér ugyanis ott sem olcsóbb. Sőt.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.
Disznóságok lehetnek az uniós költségvetés tervezetében, ha egyszer az ukránok bent lesznek az EU-ban, nem lehet majd őket kitenni onnan – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Többek között Dés László, Presser Gábor, Spiró György is felszólalt a terroristákat éltető északír raptrió koncertje ellen.
El lehet-e ítélni valakit egy fiatal lány haláláért, ha az illető a tett időpontjában egy másik kontinensen ült a számítógépe előtt?