Ötszöri módosítás után április 16-ig lehetett beadni az ajánlatokat a Blaha Lujza tér felújítására. A régóta akadozó projekt pénz híján végül fapados verzióban valósulhat meg, de még így is hatalmas előrelépés lenne a kialakult áldatlan állapotokhoz képest.
Kínálat van bőven a hazai irodapiacon, a kereslet viszont összeomlott, a legtöbb cég kivár, inkább csak hosszabbítja a szerződését. Ideje kiszámolni, ki hogyan tervezi a működést a járvány utáni új világban.
Nem stimmel a 2021-es költségvetés módosítási tervezetében a kétféleképpen megfogalmazott új hiánycél – a kormány ugyanis jelentős biankó csekket ad magának a menet közbeni módosításokra. A teljes év végi hiány 3990 milliárd forintra várható. A hiány részletes levezetését a kormány a Költségvetési Tanácsnak megmutatta, de a beterjesztendő (nyilvános) javaslatból kihagyta. A kormány rengeteg pénzt vár Brüsszeltől.
Egyelőre az állami koncessziók, a bírósági végrehajtók és a felszámolók ura lesz a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. A kormánypárt célja ezzel is egy jövőbeli nem fideszes vezetés gyengítése.
2020-ban összesen 12,5 milliárd forint értékben kötött tervezési keretmegállapodásokat a paksi bővítés kiegészítő beruházásaiért felelős állami cég, az egyikben a Mészáros gyerekek tervezőcége is benne van.
A magyar kormány eddig csak egy lábát tudta betenni a Telenor ajtaján, a cseh többségi tulajdonos halála azonban új lehetőségeket nyithat. A piac tekintélyes hányada már így is a NER kezében van.
Több száz lakos tiltakozott a Nagymaroson tervezett kosárcsarnok miatt. A kormány zászlajára tűzött, vélt genderháborúba beleálló polgármester folyamatban lévő ügyre hivatkozva nem nyilatkozik, és a helyi újságban is letiltatott cikkeket.
Kezdődik a Lánchíd 30 hónapos felújítása, az útpályát teljesen lecserélik, a vasszerkezetet javítják és korrózióvédelemmel látják el. A hidat az 1916-os állapot irányába restaurálják. Lehetnek meglepetések a hídban, vannak olyan részei, amiket eddig meg se lehetett vizsgálni.
A Fővárosi Önkormányzatnak nincs pénze ellátni a kéményseprési feladatokat, a kormánytól hiába kért. Most, hogy Budapest átadta a feladatot az államnak, hirtelen lett rá forrás.
Szokatlan módon a kormány módosíttatja az országgyűléssel a valóságtól elszakadt költségvetést. 2021-ben az államháztartási hiány nemhogy a GDP 2,9 százaléka, de nem is 6,5 százaléka, hanem 7,5 százalék lesz. Úgy, hogy a második félévre jelentős gazdasági visszapattanást várnak. A pénzügyminiszter köti az ebet a karóhoz, hogy a korai költségvetés a kiszámíthatóságot szolgálja, idén is e szerint járnak el.
A jegybank 5900 milliárd forintot öntött a gazdaságba 2020-ban, a hitelmoratórium miatt 1800 milliárd forint elkölthető pénz maradt a lakosságnál és a vállalkozásoknál. A kormány 5,8 ezer milliárdot költött a járványra és a válságra, de ennek negyede csak átcsoportosítás volt.
Az MNB árgus szemekkel figyeli az inflációt, amely átmeneti hatások miatt 2021-ben közel 5 százalékig ugorhat ki. Éves szinten közel 4 százalékos inflációra számítanak. Hiába a járvány harmadik hulláma, a jegybank nem rontott GDP-növekedési előrejelzésén, 4–6 százalékot vár, ami Matolcsy György szerint „kanyarban előzés”.
A kormány szeret titkolózni, utólag árulták el, hogy az ország részben hitelből fedezi új, 500 milliárd forintos légvédelmi rendszerét. A kamat rendben van, az árfolyamkockázat viszont fennáll. Az összeg önmagában hatalmas, pedig a teljes haderő-modernizációs keretnek csak kis része, és messze elmarad a páncélosbeszerzések költségétől.
Gulyás Gergely szerint az uniós szerződések (vagy legalábbis az egyik) túl sok felelősséget hárítanak a vevőre – pedig ugyanez az orosz–magyar szerződésre is igaz részben.
Mintha nem a koronavírus-járvány legsötétebb heteit élné az ország, a kormány a szokásos célokra pakolgatja a pluszmilliárdokat a költségvetésben: sport, magyarkodás, határon túli programok.