A Magyar Posta nehéz gazdasági helyzetben van, amit a napilapok és a szóróanyagok terjesztésének leállítása is bizonyít. Nemhogy béremelésnek, még a bértárgyalásoknak sincs se hírük, se hamvuk. A magas munkanélküliség miatt a cégvezetés és a kormány erős alkupozícióban vannak.
Gulyás Gergely szerint az uniós szerződések (vagy legalábbis az egyik) túl sok felelősséget hárítanak a vevőre – pedig ugyanez az orosz–magyar szerződésre is igaz részben.
Mintha nem a koronavírus-járvány legsötétebb heteit élné az ország, a kormány a szokásos célokra pakolgatja a pluszmilliárdokat a költségvetésben: sport, magyarkodás, határon túli programok.
A felcsúti milliárdos tőzsdei holdingja visszatér az energetikai szektorba, megveszi a Tigáz azon felét, amelyik még nem Mészáros-érdekeltség.
Minden 25 év alatti fiatal megkapja a maximum 60 ezer forintos adókedvezményt, azok is, akik akár milliós fizetést visznek haza. Akik az átlagnál rosszabbul keresnek, azoknak kevesebb jut, a minimálbéreseknek például csak 25 ezer forint. Az biztos, hogy a pluszpénz napokkal a 2022-es országgyűlési választások előtt csilingel a bankszámlákon.
Valójában kevesebben ikeáztak a boltzár előtti utolsó hétvégén, mint egy évvel korábban. Valamiért nagyon sokan akartak még kék szatyrot venni, és konyhabútorhoz való sarokpántot.
Akad, aki úgy értelmezi a kormány rendeletét, hogy a bezáratott boltok nem adhatják át az ajtajukban sem a neten vásárolt termékeket a vevőknek. Mások úgy értelmezik, hogy ezt lehet. Biztos, hogy a kormányrendelet nem egyértelmű, a kormány pedig nem ad egyértelmű választ.
Ahol csak tud, spórolni kénytelen a budapesti közlekedésszervező cég, melynek új vezetője, Walter Katalin politikai csörtékről, fővárosi beruházásokról és az önbecsülés visszaszerzéséről is beszélt a HVG-nek.
A NAV átvette a gépjárműadó beszedését az önkormányzatoktól, és a rá vonatkozó törvényi előírásnak megfelelően minden összeget ezerre kerekít.
A kormánynak egy éve lett volna felkészülni bármiféle eshetőségre. Ehhez képest pánikszerűen, az utolsó pillanatban találják ki, pontosan hogyan is kellene újra lezárni az országot. Vélemény.
A Szovjetunióból szabadult Észtország sok áldozat és megszorítás árán integrálódott, és lassan felzárkózik a Nyugathoz, a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Magyarország ráléphetne erre az útra, de ott mindjárt elbukunk, hogy az informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel.
Nemcsak a munkanélküli, hanem az inaktívnak besorolt munka nélkül lévő magyarok száma is megugrott januárban, összességében már rosszabb volt a helyzet, mint a tavaszi első hullám idején.
Az amerikai kormány és a törvényhozás csak kapkodja a fejét, miután rossz vége lett egy mikrobefektetők körében mémként terjedt részvényvásárlási láznak. Akadt, aki napok alatt vagyonokra tett szert, más az utolsó fillérjeit is elbukta. És kiderült, hogy a rendszer erre az egészre nincs felkészülve.
Hatalmas fejfájást okoz lényegében a teljes hazai könyvelőtársadalomnak (és a bevallásukat maguk intéző vállalkozóknak), hogy a kormány egyetlen rendelettel megfelezte a vállalkozások által az önkormányzatoknak fizetett iparűzési adó (hipa) mértékét. Hiszen közeleg az adóbevallási időszak, a hipa-felezés azonban mindent a feje tetejére állít.
Az év végi pénzszórásnak meg lett az eredménye, az ország államadóssága meghaladta a 38 ezer milliárd forintot, ezzel újra visszaugrott a GDP 81 százalékára. A háztartások adóssága is jelentősen nőtt, miközben a lakosság rengeteg készpénzt és bankbetétet halmozott fel, vagyis egyáltalán nem volt minden rendben a munkaerőpiacon, ahogy a kormány igyekszik lefesteni.
Minimum 22 milliárd forinttal fogja támogatni a kormány az Iváncsán felépítendő dél-koreai akkumulátorgyárat. Magyarország tényleg európai akkunagyhatalommá válik – Európa pedig Ázsia összeszerelő üzemévé.
2020-ban először az agrárkamara maga számolta ki, mennyit kell befizetniük a tagoknak. A kamarai tagság törvényileg kötelező bármilyen, mezőgazdasággal vagy élelmiszeriparral kapcsolatos vállalkozói tevékenységi körrel rendelkező vállalkozónak. A kamarához milliárdok folynak be tagdíjakból, pedig nagyon sokan tartoznak.
A magyar gazdaság a statisztikai hivatal első, a koronavírus miatt a szokásosnál megbízhatatlanabb becslése szerint 5,1 százalékos visszaesést szenvedett el 2020 egészét tekintve. Az év végén, a negyedik negyedévben ugyan az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a GDP, de még így is 4,3 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
Évek óta nem osztott ki olyan kevés munkahelyteremtési támogatást a kormány, mint 2020-ban. Kiemelkedően nagy projekt nem volt, de az egy munkahelyre jutó átlagos támogatás összege nőtt. A legtöbb pénzt szokás szerint multik kapták, a magyarok közül kiemelhető Rhimkulov Ruszlan Új Selyemútra épülő logisztikai központja.
A lakosság és a vállalkozások sok hitelt vettek fel, a törlesztéseiket eltolták a moratóriummal, az MNB pedig több ezer milliárd forintot öntött bele a gazdaságba. Elsősorban ezeknek köszönhető, hogy Magyarország sok szempontból relatíve jól vészeli a válságot - derül ki a jegybank gyorsjelentéséből.