Orbán Viktor olyan eredményeket ért el Moszkvában, amelyek már el voltak érve, be kellett érnie néhány homályos ígérettel. Cserébe végig kellett hallgatnia, ahogy Putyin elmondja: Magyarország nem is lehetne a NATO tagja.
Egyre népszerűbbek a fenntarthatóságot szolgáló befektetések, bár sok termék csak színleg zöld, hiányzik az átláthatóság. Idehaza az MNB lezárja Növekedési Kötvényprogramját, és nem tudni, mi lesz a majdnem 200 milliárdot érő vállalati zöldkötvényekkel.
Évek óta trendszerűen csökken az adónemek száma. A magánszemélyek számára az adózás sokkal egyszerűbbé is vált, ugyanez nem feltétlenül igaz a vállalkozásokra, különösen a nagyokon jelentős adminisztrációs teher van. A jövedelmeket terhelő adók csökkentek, ám a fogyasztást és a forgalmat terhelők nőttek, nem beszélve a sok szektoriális különadóról. Az adórendszer kiszámíthatatlan, gyakran változik, ráadásul a Fidesz például a családtámogatásokat is ebben kezeli, ami nem szerencsés.
Az EU-ban az orosz gázimportnak egyik legjobban kitett ország Magyarország. Ha Oroszországot a Nyugat kemény szankciókkal sújtja, az a paksi bővítést is érintheti, amire a kormány az ország elektromos ellátásának jövőjét tette fel hosszú távon. Az unió azonban csak úgy vezethet be jelentős szankciókat, ha közben lábon lövi saját magát.
A statisztikai hivatal alapból nem követi a csirke far-hát árát, az árstop indulása előtt nem szokványos formában, de közzétettek egy kölcsönszámot. E szerint októberben 293 forint volt a far-hát kilójának átlagára.
Már nem az alapkamat a fontos, de a Monetáris Tanács Teret nyitott a további emeléseknek.
A magyar olajmulti hamarosan Lengyelországban is megvetheti a lábát. A külföldi ügyleteket egyelőre nem befolyásolja érdemben, hogy egyes politikai erők elhatárolódnak Orbán Viktortól.
Ötmilliárd forintnyi euróért kapnak német levegő-levegő rakétákat a Honvédség Gripenjei a modernizálás keretében.
A kormány a tervezettnél kétszer nagyobb hiányt csinált 2021-ben, pedig az adóbevételek a vártnál sokkal jobban teljesültek. A központi költségvetés adóssága 40 ezer milliárd forint fölé nőtt. A nyugdíjasok számának nőnie kellett volna az első félévben, de csökkent – „feltehetően” a pandémia miatt. A HM szerve kétszer annyit költött páncélosokra és helikopterekre, mint az Emmi szerve oltásokra és tesztekre.
A választások előtti pénzosztásnál a változó kamatozású ingatlanhiteleket felvevőkre is gondolt a kormány. A döntés árát most a bankok fizetik meg, de hosszú távú következményei jóvátehetetlen károkat okozhatnak.
Az MNB igazgatótanácsa egyhuzamban harmadik hete nem nyúlt az egyhetes betét kamatához (ami jelenleg az irányadó ráta): 4 százalékon tartják.
Minden uniós tagállamban visszaesett a háztartások (a lakosság) fogyasztása, de ez nem változtatott azon az évek óta fennálló tényen, hogy csak a bolgár háztartások fogyasztanak kevesebbet a magyaroknál. Románia először előzte meg Szlovákiát egy főre jutó GDP-ben, Magyarország és Lengyelország előzése következik.
A technológiai feltételek sok területen adottak lennének, hogy sokkal egységesebb, sokkal versengőbb, és így olcsóbb legyen a (digitális) szolgáltatások piaca az unióban. Ehhez azonban sokkal egységesebb szabályozásokra és adórendszerekre lenne szükség.
Teljes pályás lejárató kampányt folytat az egyesített budapesti közműcég jelenlegi, az MVM Magyar Villamos Művek volt vezére, Mártha Imre ellen a fideszes és az állami média. Mártha szerint ennek során manipulált fotókat és hazugságokat alkalmaznak – az tény, hogy nem szegény ember, de mint mondta, vagyonát évtizedek alatt szerezte, a versenyszférában is. A közművállalat képes lesz kezelni az elszállt költségeket, a paksi bővítést újra kellene gondolni, mielőtt nagy baj lesz. Interjú.
Idén új erőre kaphat a kriptopénzek és az egész blokklánc-ökoszisztéma szabályozás alá vonása, miközben az árfolyamukat a járványon túl a jegybanki szigorítások is befolyásolják. Az azonban szinte biztos, hogy a kutyás mémkriptóknak leáldozott.
Megfagyni nem fogunk, de több módon is megérezzük az áram- és gázárak elszállását. A kormány ideiglenes intézkedésekkel maszatol, s az önkormányzatok szorongatására használja ki a helyzetet.
November közepe óta a jegybank először nem emelt az irányadó kamaton, az egyhetes betét rátáján. Az irányadó kamat így továbbra is 4 százalék.
A bankoknak egyenszövegben kell tájékoztatniuk az ügyfeleiket, hogy a kormánynak köszönhetik a jelzáloghitelek kamatainak rögzítését, és arról is, pontosan mennyit nyernek az intézkedéssel.
Orbán Viktor vejének BDPST-je többségi tulajdont vásárol a Gránit Bankban Hegedüs Éva elnök-vezérigazgatótól. Hegedüs vezető tisztségét megtartja.
Ahogy az előző években már megszokhattuk, az év utolsó napjaiban százmilliárdok mennek közelebbről meg nem határozott állami vállalatoknak, és persze nem maradtak ki a határon túli támogatások meg az egyházak sem. A kormány tavasszal felemeltette az országgyűléssel a hiánycélt, az adóbevételek pedig a vártnál sokkal jobban teljesültek, így több pénzt lehetett elkölteni.
