A Monetáris Tanács nem vár 3 hetet a következő menetrend szerinti kamatdöntő ülésig, azonnal napirendre veszi, hogy az alapkamatot az egyhetes betét kamata után emelje. Ezzel a 7,75 százalékos alapkamatot visszazárná a forintárfolyam beszakadása miatt soron kívül 9,75 százalékosra emelt egyhetes betét kamatához.
Az utolsó pillanatig reszelgeti a kormány és a Fidesz a 2023-as büdzsét, több pénz jut majd egyebek mellett sportra és kormányzati kommunikációra. A bevételi oldalon a fedezetet az infláció miatt növekvő adóbevételek jelentik. A 2023-as büdzsét megalapozó gazdasági előrejelzések már most köszönőviszonyban sincsenek a realitásokkal, ettől függetlenül a költségvetést nem fogják áttervezni.
Fájdalom nélkül nincs eredmény – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utalva arra, hogy a recesszióval, GDP-csökkenéssel lehet letörni az inflációt, majd megígérte, hogy a kormány fájdalom nélkül éri el ezt. A fájdalmat a kormány azzal igyekszik elkerülni, hogy bújtatva csoportosít át juttatásokat a háztartásoknak, ám ezzel épp az inflációt fűti.
Rövid távon akár racionálisnak is mondható a magyar kormány belengetett uniós vétója a globális minimumadóra. Hogy később mi lesz, ezúttal is mellékes.
Az FBI egy egész festménykiállítást lefoglalt, mert a képek szinte biztosan hamisítványok. Ha nem azok lennének, 100 millió dollárt érnének. A műhamisítás mind a mai napig hatalmas üzlet, és rendkívül elterjedt, pár éve az egyik legpatinásabb galéria volt kénytelen lehúzni a rolót, mert évekig hamis képekkel kereskedett. Valószínűleg gondatlanságból.
Két év alatt 900-1000 milliárd forintot érnek a kormány adóemelései és új adói, ezek 2022-ben 0,4, 2023-ban 1,5 százalékponttal növelik az inflációt. Az árstopok ezt bőven ellensúlyozzák – de nem tudni, a kormány mihez kezd velük ősztől, a jegybank azzal a feltételezéssel számol, hogy fokozatosan kivezetik őket. A kormány közel 2 ezer milliárdot szórt ki a választások előtt, ami a háztartások fogyasztásán keresztül a GDP-t pörgeti – és az importot, így hozzájárul az ország folyó fizetési mérlegének hatalmas hiányához.
Az alapkamat szintjével megegyező 7,75 százalékos kamattal hirdette meg a jegybank az aktuális egyhetes betéti tendert. Ez 0,5 százalékpontos kamatemelés a megelőző héthez képest. Innentől a jegybank egy szinten tartja az alapkamatot és az egyhetes betét kamatát. Alapkamat-emelés havonta lesz, de az egyhetes betét kamatával a jövőben is bármikor beavatkozhatnak.
A jegybank nagyot emelt az alapkamaton, ugyanakkor annak egyhetes betéti kamattal való összezárása miatt ez effektíve csak 0,5 százalékpontos emelést jelent. A jegybank közben rontott az inflációs és gazdasági előrejelzésén. Miközben az állami költségvetéssel és a kormány költségvetési politikájával kapcsolatban továbbra is sok a bizonytalanság.
Éves átlagban akár 12,6 százalék lehet idén az infláció, és csak lassan mérséklődik, 2023 végére csökkenhet 4 százalékra. A jegybank legalább őszig folytatja a kamatemeléseket. Az irányadó ráta elsősorban ismét az alapkamat lesz, ami jelenleg 7,75 százalék.
Nem 50 vagy 100, de 185 bázisponttal emelte a Monetáris Tanács az alapkamatot, 7,75 százalékra. A forint kilőtt a döntés után.
Csődhelyzetet jelent, hogy Oroszország elmulasztotta teljesíteni egy államkötvényének hozamfizetését – jelentette ki a Moody’s hitelminősítő. Ezzel Oroszország hivatalosan is csődben lévőnek tekinthető, legalábbis az adóssága egy részére. A hitelminősítő további csődeseményekre számít, ahogy további kifizetések válnak esedékessé. Az orosz kormány szerint szó sincs csődről, az ország tud és akar fizetni, de a szankciók ebben megakadályozzák, vagyis a helyzet mesterséges.
Az orosz kormány szerint szó sincs államcsődről, az ország tud és akar fizetni, nem az ő hibájuk, hogy a szankciók miatt nem teljesülnek a tranzakciók. Egyelőre a hitelminősítők nem minősítették le csődhelyzetbe az orosz államadósságot, és a lejárt, ki nem fizetett kötvények tulajdonosai se kezdeményeztek csődeljárást. Oroszországnak most nincs szüksége külföldi forrásokra, de pár év múlva más lehet a helyzet.
Az éves beszámoló szerint több mint 50 milliárd forintot osztott szét 2021-ben a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami az előirányzat duplája, viszont az előző évinek csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc névleges kiszállása után is kapott pénzt.
A szokásos propagandapaneleken túl a kormánynak vannak érvei, miért vétózták meg a globális minimumadó bevezetésének megágyazó uniós direktívát. Az érvek nem is légből kapottak, ezzel együtt biztos, hogy a kormánynak hátsó szándékai vannak a vétózással: Orbánék az uniós helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférést akarhatják kizsarolni.
A törvénybe vésett lista helyett hatósági elnök döntheti el, mi kerülhet ki a dohányboltok polcaira. A hatóság fogja üldözni és bírságolni az Elf Barok és hasonló termékek illegális kereskedelmét is. A hevített cigaretták után is jövedéki adót kell fizetni, sőt a dohánymentes hevítőrudak után is – derül ki a parlament elé kerülő törvényjavaslatokból.
A különleges gazdasági övezetek nagyberuházásaiból befolyó helyi adókból eddig 3 százalékot tarthattak meg, innentől 20-at.
Aki nyilvános- vagy tömegrendezvényen vesz részt, az hozzájárul, hogy róla képek, videók készüljenek, és ezeket közzétegyék. Egy módosítás értelmében a jövőben ez alól kivétel lesz, ha ott van a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök, ilyen esetben a többi résztvevő kérheti, hogy őt tegyék felismerhetetlenné.
Abban mindenki egyetért, hogy a tételes adót fizetők akár többsége sem az adó eredeti céljának megfelelően fizeti a rendkívüli kedvező közterhet, de azok számára is visszaüthet, akik nem élnek vissza vele. A jelenlegi kata helyét átvehetné egy finomhangolt, érzékenyített közteher, de a kormány jó eséllyel marad a fűnyíróelvszerű megoldásnál.
A megszokott menetrenden kívül és váratlanul nagy mértékben emelt a jegybank az irányadó rátán. A forint a hírre 395 alá erősödött az euróval szemben.
Az áfamentesség miatt népszerű konstrukcióval több gond is akad ezen ingatlanberuházások körül.
