Erősen kezdett Orbán Viktor és új kormánya: a miniszterek kedden esküt tettek, még aznap bevezették a háború miatti veszélyhelyzetet, szerdán összeállítottak egy 800 milliárdos megszorító csomagot, és elhangzottak az első nagy visszhangot kiváltó miniszteri és államtitkári nyilatkozatok is. Eközben a tárcavezetők egy része még csak ismerkedik saját feladat- és hatásköreivel, államtitkáraival és a helyettes államtitkárokat sem mind választották ki. Egy biztos pont van: Orbán Viktor.

A kormányfőt, aki ultizni szeret, sőt ezt a kártyajáték-tudást egy jó miniszterelnök fontos alkalmassági feltételének tartja, most, újabb ciklusára készülve egy másik sport inspirálta: a sakk. Orbán Viktor ezúttal nemcsak a figurákat rendezte át alaposan a saját politikai sakktábláján, hanem a mezőket is, sőt még a játékszabályzatot is átírta. Összeszedtük a legfontosabb változásokat, a legérdekesebb fordulatokat, kormányzati szereplőket és feladat-átcsoportosításokat.

Nem könnyű eligazodni új kormányzati labirintusban, de segítünk - infografika

Alaposan megváltozott a kormányzati struktúra, minisztériumok szűntek meg, létesültek, illetve a feladatokat is az eddigitől jelentősen eltérően osztotta el új kormányában Orbán Viktor. Az átalakításban ő még inkább a fókuszba került, a Miniszterelnökség kis túlzással kormány a kormányban, annyi jogkör összpontosul abban. Alábbi ábránkon szemléletesen mutatjuk az átalakításokat, a tárcákhoz tartozó régi és új területeket, a minisztériumok közti munkamegosztás változásait. Külön kitérünk a központi ütközőzónára, a gazdaságra, amelynek feladatai sok minisztériumhoz tartoznak majd, így ezen a területen borítékolható a kemény konkurenciaharc.

“Kör közepén állok, körbevesznek jó barátok” – idézhetné a legendás Edda-dalszöveget Orbán Viktor. Bár ő, ha nagyritkán dalra fakad, inkább a Jó estét kívánok, megjöttek a fehérvári huszárok című nótára zendít rá, az Edda-sláger kezdősora sokkal jobban példázza az ötödik Orbán-kormány szerkezetét, amely a korábbinál is hierarchizáltabb és miniszterelnök-központúbb. Ez már a kormányalakítás előtt a sajtóhoz kiszivárgott szervezeti ábrákon is jól látszott, ezeken Orbán körül keringő bolygókként ábrázolták a minisztériumokat. Újdonság a „héjszerkezetű” struktúra, az ezen belüli önálló “erőközpontok”, illetve az, hogy Orbán és környezete pedig még hangsúlyosabbá vált a döntéshozatalban.

A korábbi ciklusokban is szinte a legapróbb stratégiai döntést is magának megtartani igyekvő miniszterelnök az ötödik kormányában formálisan is erősítette saját befolyását. Jól mutatja ezt például az is, hogy az új politikai döntéshozó csúcsszerv, az Ukrajnában zajló háború miatti veszélyhelyzet okán különösen jelentőssé váló Védelmi Tanácsban az elnöki posztot Orbán közvetlenül magához vonta, holott az elődnek tekinthető Nemzetbiztonsági Kabinetben ezt a tisztséget Pintér Sándor belügyminiszter töltötte be.

Az új politikai döntéshozó csúcsszerv, amelynek élén Orbán áll, és kiesett belőle Rogán: ez a Védelmi Tanács

Az ukrajnai háború miatt az új kormány egyik első intézkedéseként életbe léptetett veszélyhelyzetben különös jelentőséggel bír a militáns elnevezéssel létrehozott új kormányzati politikai döntéshozó fórum, a Védelmi Tanács. Ez a kormány mellett eddig működő Nemzetbiztonsági Kabinet helyébe lép, elnöke viszont már nem a belügyminiszter, hanem Orbán Viktor, ráadásul jog- és hatásköre is jelentősen bővül, de furcsa módon Rogán Antal nem tagja.

Ami pedig az említett, kabineten belüli, jelentős “erőközpontokat” illeti, ilyenből több is akad. Az egyik maga Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát miniszteri rangban vezető kabinetfőnök. Az ő befolyása eddig is erős volt, de az új kormányban még erősebbé vált. Annak ellenére is, hogy információink szerint politikai megfontolásból Orbán kihagyta Rogánt a Védelmi Tanács tagjai sorából, a propagandaminiszterként is emlegetett politikus valójában a háttérben igen nagy hatalmat kapott. Erre a legjobb példa, hogy a belügyminisztertől az ő tárcájához kerültek fontos titkosszolgálati feladatok – igaz, ezekért a Pintér embereként emlegetett Papp Károly felel államtitkári rangban. Viszont Rogán egy lényegében új, “szupertitkosszolgálat” felügyeletét is ellátja miniszterként, széles jogkörrel. 

Szupertitkosszolgálatot kap Orbántól Rogán Antal

Rogán Antal kezében futhatnak össze a titkosszolgálatok információi, sőt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy, gyakorlatilag újonnan létrejövő szupertitkosszolgálat élén állhat majd - egy benyújtott törvényjavaslat alapján. Pintérnél csak a rendőrség marad, az eddig a Belügyminisztérium irányítása alatt álló és Schadl György és társai ellen kutakodó Nemzeti Védelmi Szolgálatot elsorvaszthatják, ellenben az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősödhet.

Ha nem is egy Rogán-méretű önálló erőközpont, de mindenképpen kiemelt szerep az újonnan létrehozott miniszterelnöki nemzetbiztonsági főtanácsadóé. A hvg.hu előzetes információinak megfelelően Orbán – a Védelmi Tanácsba titkárként bekerülő – főtanácsadójának Kovács Józsefet választotta, aki 2012-2018 között a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója volt, majd a kormányzati “hírszerzési központot”, a Nemzeti Információs Államtitkárságot vezette.

Rogánhoz hasonlóan régóta Orbán Viktor közelében van, de az új kormányban sokkal több jog- és hatáskört kapott a miniszterelnök politikai igazgatójaként Orbán Balázs, aki “civilben” a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnökeként is dolgozIk. Orbán Balázs az előző ciklusban is politikai igazgató volt, de az új minisztériumi struktúrában hivatalosan is politikai felsővezetőnek számít, sőt majdhogynem miniszteri jogosítványokat kapott. A tevékenységét saját kabinet és titkárság segíti, továbbá saját helyettes államtitkárai lehetnek, sőt adatokat is minősíthet, vagyis titkosíthat.

A kormányfő politikai igazgatója Orbán Balázs marad, de több jogkört kap

Orbán Balázs továbbra is a miniszterelnök politikai igazgatója marad – erősítette meg Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke a hvg.hu-nak. A Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnökeként is dolgozó Orbán az új kabinetstruktúrában az eddiginél szélesebb jogosítványokkal bír majd.

Az ötödik Orbán-kormányban sok tehát a régi arc, és vannak a parkolópályáról visszatérők is, mint például Lázár János vagy éppen Navracsics Tibor – utóbbit, a Brüsszelben jól eligazodó korábbi EU-biztost Orbán a jogállamisági vita miatt egyelőre visszatartott uniós pénzek megszerzése érdekében hívta vissza. A pénz ugyanis most nagyon hiányzik – leginkább a nemzeti burzsoázia feltőkésítéséhez, amely, mint a miniszterelnök hosszú távú víziója, jól kiolvasható az új kormány összetételéből is.

Megérkeztek a kormányba a politikai kapitalisták és kiszolgálóik

Az új kormány összetételéből is látszik, hogy Orbán Viktor egyetlen hosszú távú víziója továbbra is a nemzeti burzsoázia feltőkésítése. Ehhez egy dolog most hiányzik, a jogállamisági vita miatt visszatartott uniós pénz - annak megszerzésében segíthet a kormányba visszahívott, Brüsszelben jól eligazodó korábbi EU-biztos, Navracsics Tibor.

Az ötödik Orbán-kormány 11 minisztériumában egyébként összesen 14 miniszter dolgozik, mivel a nemzet- és egyházpolitikáért felelős Semjén Zsolt, a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős Navracsics Tibor, valamint a gazdaságfejlesztésért felelős Nagy Márton is miniszter, de nincs saját tárcájuk, viszont a tárca nélküli miniszteri pozíció megszűnt, apparátusaik pedig vagy a Miniszterelnökséghez (Navracsics és Semjén esetében) vagy a kabinetirodához (Nagy esetében) tartoznak. A minisztereket a korábbi cikluséhoz hasonló méretű államtitkári kar segíti, a héten ők is letették az esküt. Összesen 62 államtitkár dolgozik a kormányban, a helyettes államtitkári gárda viszont még nem állt fel.

Orbán persze nemcsak a minisztériumokat és azok vezetőit kavarta meg az új struktúrában, de a feladatokat is újraosztotta, és néha egészen meglepő területek kerültek látszólag logikátlan helyekre.

Az ellenzék már azok is kiakadt, hogy az új kormányban sem önálló oktatási, sem pedig egészségügyi vagy éppen zöldtárca nem jött létre, de méginkább sokkolta őket Orbán azzal, hogy az egészségügy és az oktatási terület egy része például a Belügyminisztériumhoz került, a környezetvédelem pedig éppen az ipari minisztériumnál kötött ki. A sportügyek felügyeletét újabban a honvédelmi tárcánál kell keresni, a mozgóképszakmáért ezentúl Rogán Antal felel, a kisvasutakért és a közösségi bormarketingért pedig Gulyás Gergely. Az űrkutatás maradt Szijjártó Péter külügyminiszternél, vélhetően abból az eddig sem megkérdőjeleződött felfogásból, miszerint az űr külföldön van.

Pintér Sándor ígéri, hogy nem fog műteni, de a hálapénzt és a dohányzást üldözi

A belügyminiszter bizottsági meghallgatásán nem árulta el, kinek a kezébe kerül a tárcán belül az egészségügy, de az biztos, hogy Pintér nem akar a gyógyító munkában részt venni. A hálapénzt elfogadó orvosok komoly rendőri intézkedésekre számíthatnak, az állami szakellátásra is kiterjesztené az időpontfoglalás lehetőségét, és a hosszú várólistákat elfogadhatatlannak tartja.

Ezeket a feladatleosztásokat a héten a Magyar Közlönyben megjelent, a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet szabályozza. Ebből derül ki többek között az is, hogy hol húzódik a miniszterek – korábban sokat találgatott és a kívülről egymással átfedésben lévőnek tűnő – feladat- és hatásköreinek határa. Az 58 oldalas rendelet nem könnyű olvasmány, viszont rögzíti például azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal felügyelete Rogán Antal tárcájához került, pedig eddig Gulyás Gergelynél volt. A korábban közvetlenül Orbán Viktor felügyelte Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is Rogán alá került. Az állami szervezetek közül Pintér Sándor alá került az egészségügyi és oktatási területekkel együtt a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Kórházi Főigazgatóság, az Oktatási Hivatal, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság irányítása is.

Nagy önbizalommal és ezermilliárdokkal indul „országot építeni" Lázár János

A hatalomért sok másik gazdasági tárcával kell megküzdenie, ebben kipróbált csapat segíti. Az új építési és beruházási miniszter meghökkentő állítást tett a közbeszerzésekről.

Az előző ciklusban Mager Andrea által ellátott, a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős tárca nélküli miniszteri pozíció megszűnésével az “állami vagyon felügyeletéért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért” már Nagy Márton felel. Varga Judit igazságügyi miniszter is kapott új feladatot, tárcájához került a fogyasztóvédelem, amiért egy helyettes államtitkárság felel majd, és amely témában – mint még miniszterjelölti meghallgatásán elmondta – "tele vagyunk ötletekkel, lelkesedéssel". Ugyanekkor a hvg.hu kérdésére Varga arról is beszélt, hogy a Völner-ügyről is véleményt mondtak április 3-án a választók, és egyeztetésbe kezd a Fidesszel, hogy milyen újabb jogszabályok következzenek a kormány – amúgy érvénytelen – „gyermekvédelmi” népszavazásából.

Varga Judit a hvg.hu-nak: A választók április 3-án a Völner-ügyről is véleményt mondtak

Se a Pegasus-botrány, se a Völner-Schadl-ügy miatt nem aggódott láthatóan az újabb igazságügyi miniszeri ciklusra felkért Varga Judit, aki a hvg.hu-nak azt mondta, a Völner-ügyről is véleményt mondtak április 3-án a választók, és ez a kormány kapott felhatalmazást.

Hosszas alkudozás árán az amúgy építési és beruházási miniszter Lázár János elérte, hogy a paksi bővítés ügye ne hozzá kerüljön, úgyhogy ez például Szijjártónál kötött ki, aki magához vette államtitkári rangba a bővítésért a korábbi ciklusokban tárca nélküli miniszterként felelős Süli Jánost. De Szijjártó – akinek munkabírását külön kiemelte a miniszterek eskütételén Orbán, sőt még azt a poént is elsütötte a jachtozós botrányára utalva, hogy ő egyszerre két helyen is tud lenni – felel "a csángó ügyek vonatkozásában a nemzetpolitikáért”, és irányítja a Nemzeti Befektetési Ügynökséget is. A tavasszal köztársasági elnökké választott Novák Katalin által korábban tárca nélküli miniszterként vitt családügyet az új kormányban egy férfi viszi tovább, mivel az Orbán által csak “jövőügyi” miniszterként jellemzett Csák János kulturális és innovációs tárcavezető felel a család- és népesedéspolitikáért is – no meg például a Palkovics Lászlótól hozzá telepített Fudan Egyetem projektért is.

Renitensből lett feltétlen Orbán-hívő az új kulturális és innovációs miniszter

Csák János az ezredfordulón még nyilvánosan mert ütközni a miniszterelnökkel, ma a Fudan Egyetem ügyét és az alapítványi kiszervezéseket is támogatja. Hűségét mutatja, hogy még a kormányfő barátjáról, Mészáros Lőrincről is szuperlatívuszokban beszél.